Agyhalott motorosok

2009.11.27. 09:21 Módosítva: 2009-11-27 10:18:04

Biztos önöknek is hűtötték már fejét, kezét, lábát, fenekét, épp azt, amibe belerúgtak ellenségei, vagy amit bevert a szekrény oldalába. Jól esik jegelni a sérült testrészt? Mielőtt azt mondaná, hogy igen, gyorsan gondolja át, mert igazából nem. Egy erős hűtés önmagában is simán tud fájdalmat okozni, úgyhogy egy mínusz tíz fokos víztömb nem minősül fájdalomcsillapítónak. Akkor miért dugjuk mirelit pultba a kezünket, ha ráesett a zongora?  

A test sejtjeiben működő  anyagcsere folyamatokat úgy találták ki, hogy azok 37.5 Celsius fokon mennek végbe leggyorsabban. Az ember maghője épp 37.5 fok, szóval a testünket felépítő kis mozaikdarabok baromira jól  érzik magukat a helyükön. Van kivétel is persze, például a spermiumok gyártásához nagyjából 35 celsius kell, heréink ezért lógnak ki a testünkből, hogy hűtse őket a lágy őszi szellő. Aki sokat jacuzzizik, annak nem lesz gyereke. Nem vicc.  

Szóval az ember beüti a lábát, és ha eléggé beütötte, akkor a lábán levő szövetek – például bőr, izom, kötőszövet –, valamilyen mértékben megsérülnek. A sérült részeket a test gyógyítani akarja, és beindít egy olyan láncreakciót, ami elviekben a gyors regenerációt segítené: gyulladás keletkezik. Faktorok szabadulnak fel, melyek hatásárára vérplazma lép ki a kötőszöveti terekbe, kinyílnak a kapillárisok, és a fájdalmat vivő idegrostok aktiválódnak.

Ez mind abban segít, hogy a sérülés köré a lehető legkevesebb idő alatt olyan sejtek szerveződjenek, amik képesek elkezdeni a gyógyulást, illetve a károsodott sejteket eltávolítják. A sérülés helye meleg (mert a kinyíló kapillárisok útján elönti a területet a friss meleg vér), duzzadt (mert a kötőszöveti terekbe kilép a plazma), vörös (szintén azért, mert a sok vér áttetszik a bőrön, és a vér piros), és fáj (azon faktorok felszabadulása miatt, melyek a fájdalomrostokat aktiválják).  

Ez mind enzimek által katalizált folyamatok eredménye. Mi lesz, ha a beütött lábra ráteszünk egy kiló jeget? A sérülés környezetében levő sejtek nem 37.5 fokosak, hanem nagyjából 34 fokosak lesznek. A bennük lezajló anyagcsere folyamatok, melyek sok gyulladásos faktort termeltek volna, nagyon lelassulnak. Nem megy ki a plazma a kötőszöveti térbe (nem lesz duzzanat), kevesebb kapilláris nyílik ki (kevésbé lesz vörös), és nem fog fájni (a fájdalomérző idegrostok működése is leáll a hidegre, illetve nem kerülnek ki olyan hírvivők, melyek fájdalmat közvetítenek).  

Ezek régóta ismert tények, mégsem mondta eddig azt senki, hogy emberek, hűtsük a motoros fejét, ha beleszállt a betonba. Mert ha az ember feje beleszáll a betonba, ugyanezek a fentebb leírt folyamatok játszódnak le, csak a koponyaűr szöveteivel. Szóval az agy megduzzad, és rengeteg sejtet, melyek azt mondják megsérültem, megöl a szervezet: félig döglött lovakkal nem lehet szekeret húzni. A félig döglöttet kidobom, veszek helyette másikat. Csakhogy az idegszövet nem, vagy csak nagyon minimális mértékben képes regenerálódni, azaz az agy szekerébe nem tudunk új lovakat venni a félig döglöttek helyett. Utóbbiakat is meg kell menteni.  

Ha a sérülés után a fejet hűteni kezdjük, az agy nem duzzad meg, illetve a kis mértékben sérült sejtek nem küldenek olyan vészjelzéseket, hogy öljetek meg. Így több sejt marad működőképes, melyek később akár teljesen meggyógyulhatnak, és a koponyaűri nyomás nem emelkedik jelentősen, ami egyébként általában halálhoz vezet.  

J. Preston-Powers a Sussex Egyetem Fejlesztői Központjában feltalálta a szentelt vizet? Nem lesz több agyhalott motorbalesetes? Hol a hiba?

A Thermahelmes sisakok ütéselnyelő  rétegei alá két olyan kémiai reagenst rétegeztek el, melyek összekeveredve, azaz a becsapódáskor endotherm reakcióval egyesülnek. Az endotherm azt jelenti, hogy a folyamat hőfelvétellel jár, azaz a két anyag találkozása hűti a környezetét.  

A Thermahelmmel a betonba szántó motoros feje, mire megáll az úttest szélén, már egy jégkunyhóban pihen. Felmérések szerint a késői agykárosodásokat megelőző fejhűtés hatásos, ám ahhoz legalább 33-34 Celsius fokra kell hűteni a koponyaűrt. Reálisan nem lehet több a két anyag tömege, mint párszáz gramm, hiszen ennél több már nehézzé, így kényelmetlenné és veszélyessé tenné a bukót. Egy sisakban elhelyezett félkilós jégtakaró – legyen akármilyen hideg is –, nem tud ilyen mértékű hypothermiát létrehozni.  

Párszáz gramm jég nem előzi meg az agyduzzanatot, mely a fejsérüléssel járó motoros balesetek vezető haláloka. A Thermahelm jó irányba viszi a folyamatokat, csak nem elég intenzíven.  

A hűtéses szerkezet a neves sisakgyártók nagyjából összes termékébe beépíthető, az extra ötvenezer forint körüli összegbe fáj.