Már csak szűk hat hét van vissza az április 11-i kezdésig; tesztelnek is a csapatok ezerrel. Számítógépes modellezés, tervezgetés, mérések laboratóriumokban, majd a pályán – és végre a Honda is kiköhögte magából azt a motorblokkot, amire negyven ember vár már hónapok óta. Talmácsi Gáboréknál is ott van most már minden alkatrész: a motorkerékpár, amit ma hajtott Spanyolországban, teljese mértékben megegyezik azzal, mellyel egy hónap és tíz nap múlva a katari pálya rajtrácsára feláll majd. Reméljük, akkor már jobb részeredményekkel.
Visszaütött az, amit eddig is sejtett mindenki: lépéselőnyben vannak – méghozzá nem is nyúlfarknyiban – azok a csapatok, akik már hetekkel ezelőtt is a véglegeshez nagyon közeli tesztmotorokat nyüstöltek. Gábornak új a váz, új az erőforrás: bár utóbbi csak részben, és az mindenkinek ugyanannyira – állítólag alig különbözik a hivatalosan prezentált darab attól, amikkel eddig is motoroztak a télen, de erről később.
A nap első felében Talmácsi a boxban rostokolt, mire a lábtartókat, a kormánycsutkákat, és az egyéb alkatrészeket hozzá, és stílusához alakították. A délutáni menet során is csupán tizenkét kört tudott teljesíteni – ezalatt főleg a beállításokra koncentrált, mérnökei által kiadott utasítások szerint figyelte a motor viselkedését. 1:40.134-es körideje a huszonhatodik helyre volt elég a valenciai Ricardo Tormo versenypályán. Gábor csapattársa, az olasz Iannone a harmincharmadik lett.
„Nagyon boldog vagyok, hogy kipróbálhattam a Moto2-es versenygépemet. Ez a negyedik kategória a világbajnokságon, amiben kipróbálhatom magam. A szerelőim és a mérnökeim tudatosan felépítették a teszteket, így a mai napra, amit terveztünk, teljesítettük. Szeretnénk lépésről lépésre haladni, hiszen így érhetjük el célunkat, hogy a leggyorsabbak közé kerüljek. Elégedett vagyok a mai nappal, és bizakodva várom a holnapi folytatást.” – mondta Gábor az első nap végén.
A gyorsak jelen pillanatban fényévtávolságra vannak a Speed Up csapat együttesétől, és természetesen tizenkét, köridőre nem koncentrálós rundból nem etikus jóslatokba bocsátkozni. A tények viszont tények; azokon vitatkozni lehet, megmásítani azonban nem: negyven versenyzőt kapartak össze az új kategóriába, amiből Gábor a dolgok mai állása szerint, tökmindegy milyen technikával, tökmindegy milyen lelkiállapotban, tökmindegy hány araszos, méteres, kilométeres lépéshátrányból, de huszonhatodik lett. Az élen végzők ugyanakkor már most egymásnak ugrottak, könyök a könyök, kerék a kerék ellen, mintha a ma kiontott vérért már pontokat osztanának – ami tudjuk, hogy nincs így.
Az élen végző Toni Elias bő két és fél másodpercre megy Talmától: ráadásul egyenletesen, szépen, kimérten. Ő, és például a második Julian Simon is már csak finombeállításokról beszélnek – és hogy van még egy-két kanyar, ahol nagyon kúszik a motor hátulja. Ők nem ma látták először a vázat, amivel hetek múlva bizonyítani kell, ez ziher – persze Talmácsinak sem mondták, hogy könnyű lesz. Az első tíz közel annyira szorosan megy, mint tavaly a kétütemű gépekkel: egy szekundum választja el őket.
Mindenki ugyanolyan, a Geo Technology által felkészített motorblokkokat használ. Ezeket a fair-play érdekében kisorsolják – Talmácsi Gábor például a 0024-es számút kapta. A motorokat már a szombati napon leszállították a csapatoknak, volt néhány napjuk mélyre ható tanulmányozásra. A svájci cég vezetője, Osamu Goto felel majd az egész projektért, a megfelelő alkatrészellátásért, szervizelésért, ellenőrzésekért. Az úr egyébként a Hondánál és a Ferrarinál is dolgozott a F1-ben, tehát nem a sorozatot szervező Ezpeleta barátja apjának a vejét terjesztették fel a posztra, hogy most gyorsan nagy pénzt csináljon – hanem olyas valakit, aki feltehetőleg ért is a leendő feladathoz.
Goto szerint azért csúsztak ennyit a projekttel, mert roppant precíz munka kellett ahhoz, hogy végeredményben negyvennégy darab, hajszálra azonos teljesítményű blokkot kapjanak. A kicsinynek tűnő, utcai gépeken jelentéktelen gyártási hibák kijavítgatása, a tervezett tuningok beépítése sziszifuszi reszelgetésbe torkollt. Szerinte biztosan nem a motoron fog múlni a győzelem. „A csapatok némileg változtathatnak a befecskendező térképen, hiszen a beömlők hosszát és formáját, így a beáramló levegő nyomását, és a kipufogó rendszert is szabadon változtathatják. Ha mindenki betartja a szabályokat, nagyon kicsi, már-már jelentéktelen erőkülönbségek alakulhatnak ki a végére” – mondta Osamu az első nap után.
Átlagosan 1500 kilométerenként kell majd a motorokat leszervizelni, ami nagyjából három versenyhétvégét jelent. Hogy melyik blokkban mennyi erő marad a végére, mi több, egyáltalán kibírja-e az adott periódust, nagyban függ a csapatok stratégiájától; itt is nagy sakk partik várhatók, aki az ujja helyett egyből a karját is bekapná a Honda blokknak, lehet, a rákövetkező héten hoppon marad. A csalások, és a megengedett szervizeken kívüli motormegbontás ellen plombákkal védekeznek a szervezők, melyből négyet helyeznek el a motorok főbb alkatrészeinek illesztései mentén.
A 125 köbcentisek között Espargaro volt a leggyorsabb – kerek egy másodperccel verte legközelebbi ellenfelét.
Holnap folytatódik az IRTA teszt a 125-ös és Moto2-es kategóriák számára.