Minden motor elfogadottsága az arányokon, az egységen múlik. Számos praktikus és technikailag csodálatos gép született az elmúlt százakárhány évben, de amelyek külsejét nem találták el, gyakran eltűntek a süllyesztőben.
A szép motorok könnyebben megmaradnak, pláne, ha a forma mellé megfelelő technikai részletek társulnak. A Honda CB125 nem szép, sosem volt, a divatérzékeny európai piacon nincs is és újkorában sem volt sok becsülete.
Évtizedekig gyártották, motorja híresen tartós – ennek ellenére mifelénk már alig maradt belőle. A használati értéket figyelő ázsiai motorosok jobban szerették az öreg, megbízható egyhengerest, de feltehetőleg ott sem költözött remegés senki lábába, ha eszébe jutott a léghűtéses kétszelepes.
Az indonéziai Jogiában tevékenykedő Darizt Design az utóbbi évek egyik legelismertebb motorépítő cége. Azok kedvence, akik nem elsősorban az óriás dögökben lelik örömüket, hanem az ötletes, egyedi, de mégis használható gépekre esküsznek.
Az 1976-os Hondából nem sok maradt, szinte csak a blokkot hagyták meg és a 18 hüvelykes kerekeket. Elöl 110/80, hátul 120/80-as gumit szereltek az egyedi váz és a saját tervezésű futómű alá.
A tartályt és a sárvédőket egyedileg készítették: az ülés és a tank ívét gyönyörűen kiemeli a festés. A színeket amúgy is érzi az indonéz mester, Agus Darizt. Galériánkba néhány régebbi gépét is beemeltük, kattintsanak, ilyen Magyarországon nincsen. Egyelőre.