Több fronton támad a Hero

2014.02.07. 16:42

A Hero nemrég rukkolt elő egy meghökkentő külsejű és szokatlan műszaki tartalmú robogóval, az RNT-vel. Az indiai gyártó azonban nem áll le: az amerikai Erik Buell Racinggel kötött házasságból születő két új modell mellett egy futurisztikus géppel is készülnek.

Tavaly októberben az EBR már bemutatta az első, nagyrészt indiai pénzből készült Buellt, az 1190RX-et. Most pedig itt az első olyan Hero, melynek tervezésébe az amerikai márka mérnökei is besegítetek. A HXR 250R-t elsősorban a fejlődő piacokra szánják, ahol a viszonylag kis hengerűrtartalmú, 100-300 köbcentis motorkerékpárok kimondottan népszerűek - ilyen többek közt a hazai piacuk, India is. A kis sportmotor 139 kilogrammos súlyához 31 lóerős teljesítmény társul. A KTM RC-sorozatának legnagyobb tagjától tehát elmarad, a Honda CBR250R-rel, illetve CBR300R-rel azonban felveheti a versenyt. A dolog érdekessége, hogy a Hero korábban éppen a Honda partnere volt, 2010-ben azonban elváltak a két gyártó útjai.

A HXR 250R látszólag már teljesen kész, a sorozatgyártásra is érett modell. Az indiaiak emellett azonban két új tanulmányt is bemutattak a közelmúltban. Ezek közül a Hastur 620 egy egészen dögös, leginkább talán a KTM Duke-okra és az új Kawasaki Z1000-re emlékeztető meztelen gép. 81 lóerős sorkettese 160 kilogrammot mozgat - ezek alapján a 690-es Duke-kal és a Yamaha MT-07-esével játszik egy ligában. Azt egyelőre nem tudni, mikor kerülhet gyártásba a Hastur. Az azonban már sejthető, hogy nem csupán egy indiai belpiacos modell lesz belőle, hanem az európai piacra és az Egyesült Államokba is juthat belőle.

A hagyományosabbnak mondható gépek mellett kimondottan futurisztikusnak hat az iON Concept, melyben új típusú, lítium-levegő akkumulátort és üzemanyagcellát alkalmaznának. További különlegessége a tanulmánynak, hogy a megszokott gázmarkolat helyett az ujjainkkal működtethető "ravaszt" helyeztek el a markolaton. Az M-link futómű is egy egészen szokatlan megoldást tartogat. A magnetoreológiai csillapítás azt jelenti, hogy a lengéscsillapítót olyan folyadékkal töltötték fel, mely elektromosság hatására változtatja viszkozitását. Az áram erősségét szenzorok segítségével szabályozzák, így a futómű mindig az útviszonyokhoz igazodik.

A meghökkentő Herónak mindössze öt másodpercre lenne szüksége a 0-100-as sprinthez, végsebessége pedig 160 km/h körül alakulna. A teljesítményadatok mellett a 300 kilométeres hatótáv is igen meggyőzően hangzik. Az iON-nal kapcsolatos elképzelések persze igen merésznek tűnnek. Nemcsak a formaterv, hanem a tanulmányhoz megálmodott technika is a távolabbi jövőbe mutat. Az indiaiaknak minden bizonnyal jó pár évre szükségük lesz, ha megbízhatóan működő iON-t akarnak piacra dobni.