A spanyol Gas Gas első sorban versenymotorokat gyárt - triál, krossz, enduró - de a hobbistákra és a műkedvelőkre is gondolnak, ennek az eredménye a rendkívül szokatlan öszvér, a Gas Gas Contact ES.
A túra és triál furcsa kombináció, de nem példa nélküli, korábban ezen az ötleten indult el az Ossa, amikor elkészítették az Explorert, és hasonló lebegett a KTM mérnökei előtt is, amikor belefogtak a Freeride fejlesztésébe - igaz, az osztrákok egy endurót triálosítottak, nem pedig egy triálmotort tettek használhatóbbá.
Kezelhetősége, súlya, viselkedése triálmotoros, hiszen az alapok a TXT250 triálmotorból származnak, de néhány kiegészítővel elérték, hogy hétköznapi értelemben véve is használható legyen. Ilyen az ülés, amely ha nem is országokat átszelő túrákra való, de legalább van hova leülni, illetve az önindító, amelynek hasznosságát remélem nem kell nagyon magyarázni - az indítómotor működtetéséhez szükséges áramot egy könnyű líthiumos akksi tárolja, melyet az ülés alá építettek be.
A kétütemű, 250 köbcentis, folyadékhűtésű egyhengereshez új kipufogórendszert terveztek, egy DellOrto 26-os karburátort tettek rá, a gyújtás pedig a Hydriától származik - a blokk karaktere lágyabb lett, kevésbé agresszív, mint a versenycélú triálmotoroké.
Ahol lehet, ott egyszerűsítettek a motoron, az első villa például nem állítható, és a lengővillához himbarendszerrel csatlakozó rugóstagon is csak az előfeszítés tekergethető - mindkettő a spanyol Ollétől származik. A tank nagyobb lett, 3,5 literes kapacitással bír.
Bár az aranyfüstnél is vékonyabb az a réteg, akik triálmotorral járnak kirándulni, pedig a rekreációs motorozásnak ez az egyik legjobb formája - a pillekönnyű 70 kiló körüli motorral extrém akadályok is könnyen legyűrhetők, az alacsony nyomásra fújt lágy gumik nem tépik fel az aljnövényzetet és a kétütemű prüntyögése is tűréshatáron belül marad - a motor megfelel az Euro4-es előírásoknak, és rendszámozható is, hiszen mindene megvan hozzá: világítás, indexek, duda, prizmák, visszapillantók.