A Norton nagy formában van, pár napja bemutatták a soros kéthengeres scramblerjüket, utána pedig a Superlight nevű, szintén soros kéthengeres sportmotorjukat leplezték le.
Ha valaha gondolkodtál már azon, hogy mennyibe kerülhet az Öhlins, mármint nem egy gátló vagy egy teleszkóp, hanem maga a cég, akkor most már van egy támpont: a Tenneco 160 millió dollárért, vagyis körülbelül 45 milliárd forintért szerzett többségi tulajdont a svéd futóműgyártóban. Kisebbségi tulajdonosként megmaradt a cégben az alapító és névadó Kenth Öhlin.
A Confederate-ből Curtiss-re átnevezett, belsőégésről villanyra váltó amerikai márka két tanulmányt is bemutatott, melyeknek a szériaváltozatát 2020-ra ígérik. Az egyik egy café racer, a másik egy bobber, és a nagyon szokatlan forma mellé olyan menetteljesítményeket ígérnek, amik most éppen a hihetetlen kategóriába tartoznak. Nem is a 2,1 másodperces 0-100 (igazából 0-96, mert 60 mérföld/órás értéket mondtak) vagy a 196 Nm-es nyomaték, esetleg a 187 lóerős teljesítmény az, ami miatt kételkedni kéne, hanem 450 kilométeres hatótáv.
A török Can Öncü a valenciai szezonzáró szakadó esőjében történelmet írt, 15 évesen és 115 naposan megnyerte a Moto3-as futamot, ezzel ő a legfiatalabb GP győztes, és nyugdíjazta Scott Redding 2008-as rekordját. De ami ennél is durvább: ez volt élete első világbajnoki futama. Hasonlóra utoljára 1991-ben volt példa, akkor a japán Noboru Ueda állt a dobogó tetejére élete első világbajnoki futamán.
Vannak pillanatok, amikor az ipar és a művészet közös halmazt képez, erre tökéletes példa az Akrapovič versenykipufogója, amit a Ducati Panigale V4 R-re gyártottak - ez és a hozzá tartozó verseny ECU szükséges ahhoz, hogy az alapból is tiszteletet parancsoló 217 lóerőből 231 legyen. Ez Superbike VB-s teljesítményszint, szériában.
A méregdrága, különlegesen igényesen kidolgozott, kis szériás motorokban utazó Norton is felült a Scrambler vonatra, leleplezték a Norton Atlas két változatát, a Rangert és a Nomadot.
A kétszeres MotoGP világbajnok 2016-ban kezdte meg a munkát a Ducatival, mint fejlesztő és tesztpilóta. Stoner segítségével fejlesztették a Desmosedici GP versenymotort és a Panigale V4 projektben is részt vett, miközben Ducati nagykövetként jelen volt a rendezvényeken is. A Ducati vezérigazgatója, Claudio Domenicali köszönetet is mondott az ausztrál versenyzőnek a munkájáért: "Nagyon köszönjük neki az elmúlt három év közös munkát, technikai javaslataival és visszajelzéseivel segített abban, hogy a Desmosedici GP a rajtrács egyik legversenyképesebb motorja legyen, és tanácsai az utcai motorok fejlesztésénél is hasznosak voltak."
Visszatérő olvasóinknak a ismerős lehet a Fantic Motor, ha máshonnan nem, ebből a hatos retrómotor-válogatásból. Ők sem maradtak adósai a közönségnek, és 2018 két nagy slágerét is remixelték.
Amikor a Honda 2012-ben visszatért a Dakarra a CRF450 Rally-val, a közönség szinte könyörgött egy utcai replikáért, amire folyamatos csend volt a válasz. Aztán végül volt egy kis gurítás, a Honda CRF250L Rally (teszt itt), amely ugyan nem pontosan az volt, amire a közönség vágyott - mármint stílusban igen, de a műszaki tartalomból hiányzott a tűz.
A GRT Yamaha a 2019-es Superbike VB-re igen erős csapattal készül (eddig a hatszázasok között mentek, de ott átveszi a helyüket a GMT94 ), mondhatni két ultra-klasszis versenyzőt igazoltak le, akiknek előreköszönnek a paddockban. Az egyik pilótájuk jövőre Marco Melandri lesz, aki 2002-ben GP250-ben lett világbajnok, 2005-ben MotoGP-ben második lett Rossi mögött, aztán 2011-ben átment a Superbike-ba (2015-ben egy szezont aztán megint a GP-ben töltött), első évében a Yamahával kapásból a második lett, következő évben a BMW-vel a harmadik, aztán az Aprilia érintésével a Ducatinál kötött ki, és 2011 óta folyamatosan a top5-ben zárt.
Nehéz megmondani, hogy mekkora piaca lehet egy 125-ös adventure motornak. A Honda Varadero 125 mondjuk jó volt, de nem véletlenül nem lett utódja. Erre a Honda európai fejlesztőközpontja előállt egy őrületesen kinéző tanulmánnyal, egy 125-ös túraenduróval, és nem tudok mást mondani, a CB125X Concept formailag hibátlan.
Ha ebbe a hírbe belekattintottál, akkor feltételezem olvastad már a Ducati Panigale V4 R-ről szóló hírt is - a 998 köbcentis, alapból 217 lóerős versenymotor-alapról, mely hirtelen a világ egyik legerősebb utcai motorja lett. Na, a Ducati most mellégurította Panigale V4 RS19-et, ami nem más, mint a gyári versenyváltozat, vagy nevezzük production racernek, tehát a versenycsapatoknak árult, pályakész változat. Ez az, amit jövőre a világbajnokságon látni fogunk Chaz Davies és Alvaro Bautista alatt.
Még meg sem írtuk a BMW F 850 GS tesztjét, a máris leleplezték a bajorok a hosszú távú túrázásra optimalizált változatát, az F 850 GS Adventure-t. Szemmel láthatóan számoltak a tervezők kemény offroad szakaszokkal, ezért például nem tettek rá zajos turbulenciákat keltő magas szélvédőt, hanem kellemes, két pozícióban állítható, alacsony plexit látni csak az elején - és egyébként ez is magasabb az alapváltozaténál.
A motorgyártóknál már külön részleg fejleszti a műszerfalat, és most éppen a Triumph vezeti a fegyverkezési versenyt az új TFT kijelzőjükkel és a hozzá tartozó rendszerrel. És most itt a rendszerben gondolkodás a lényeg, nem az, hogy hány collos és mennyire színes, meg pixeles-e a grafika.
A Honda CBR1000RR-nél ha nem is vártunk új motort, megettük a teljesítménynövelésről szóló pletykákat, és számítottunk a 200 lóra, de hiába. 2019-re frissítik ugyan a Fireblade-et, de inkább csak finomhangolnak rajta, felhergelésről szó sincs.
A Benelli ha még csak tanulmányként is, de bemutatta a Leoncino 500 nagytestvérét, a Leoncino 800-at. Egy új térhálós vázat terveztek hozzá, a motor viszont ismerős lehet, ezt a 750-es soros kéthengerest már láthattuk a Benelli 752S-ben.
Az elmúlt években a Superbike világbajnokság kicsit elsivatagosodott, és a Kawasaki kőkemény uralma betonként megkötött - látszólag a Ducatin kívül nem is törte magát nagyon senki, hogy felvegye velük a versenyt. A Kawasaki az elmúlt években rengeteg pénzt költött, hogy övék legyen a legjobb versenymotor a mezőnyben, és kiélvezték, hogy a MotoGP-től távol maradva nem kellett megosztani a kapacitásokat. Na, jövőre ennek vége lehet.
Kicsit sem meglepő, hogy a Ninja 300 és a Z300 mintájára a megnövelt köbcentivel mérgesített Ninja 400-ból is készült pucér változat. Bár új modellről van szó, műszaki résznél nem kell sokat időzni, hiszen az egy az egyben megegyezik az idomos változattal, vagyis a 399 köbcentis, soros kéthengeresből 45 lóerő jön, amely hattal több a háromszázas modellnél - ha érdekel, hogy ez mi mindenre elég, olvasd el a Ninja 400-ról szóló tesztet.
A Kymco robogógyártóként van a fejekben, de mintha kilépnének ebből a szerepből, és nyitnának új szegmensek felé, legalábbis a Kymco SuperNEX alapján csak erre tudok gondolni. Ez ugyanis egy elektromos sportmotor, hatgangos váltóval, 250 km/h-s végsebességgel, melyet 10,9 másodperc alatt elér. Még egyszer: 11 másodperc sem kell, hogy nulláról 250-re gyorsuljon.
A Royal Enfield KX bobber tanulmányt nem láttuk jönni: nem csak a bobber stílus és annak hipermodern részletei meglepőek, hanem már maga a blokk is. Az új kéthengereseik eddig párhuzamosak voltak, itt pedig egy V motort látunk.
Bistei kollégával régóta vitatkozunk arról, hogy a Husqvarna retrofuturista modelljei közül a Svartpilen vagy a Vitpilen az igazi: ő esküszik a csutkakormányra, én pedig a scrambleres üléspozíciót részesítem előnyben. Eddig csak a 401-ből volt választási lehetőség, de végre leleplezték a Svartpilen 701-et, mely a Duke 690 alapjait használja, és minden képzeletet felülmúlóan dögös.
Pár hónapja ütötte fel a fejét a hatkilós Aprilia sportmotorról szóló pletyka , az EICMA-n pedig mindez valósággá vált, még ha egyelőre csak egy tanulmányról van szó.
Akinek az elmúlt években nagy, egyhengeres, pályán és utcán is betyáros supermotó vagy enduró kellett, annak egyetlen lehetősége volt, a Husqvarna 701 Supermoto és 701 Enduró. Most már újra van opció: ugyanaz narancssárgában.
Így utólag már kicsit bánom, hogy ellőttem a szuperlatívuszokat a Husqvarna 701 Svartpilen kapcsán, mert ha valamitől igazán önkívületi állapotba kerültem, az a Husqvarna Vitpilen 701 Aero Concept, amit röviden összefoglalhatunk azzal, hogy csutkakormányos, idomos, egyhengeres pályamotor, de ez pont nem fedi a lényeget.
Ismét nagyot gurított a CCM. Az elmúlt másfél évben óriási lendületet kaptak, és egy újabb modellel rukkoltak elő. A roadster jellegű alap Spitfire, a Scrambler, a Flat Tracker és a Bobber után itt a Spitfire Foggy, melynek tervezésében a négyszeres Superbike világbajnok Carl Fogarty segédkezett.