A Superbike verseny kicsit olyan, mint a szappanopera. Rendszeresen kell nézni, hogy meglegyen fejben a visszatérő alapemberek tündöklése és hanyatlása. Állítom, ezeket a versenyeket a „mihez képest” ismerete teszi élvezhetővé. A legbetegebb rajongók szeretnek szájkaratézni, mint például, hogy: á, szerintem Xausban (ejtsd: Csausz) már nincs sok szezon, emlékezz, mit történt vele amikor pár éve meglátogatta a gumifalat.

A motorsport szakírók ráadásul kényszeresen lazáskodnak a világsztárokkal akik ezt is megszokták már. Néhányuk a MotoGP-nek nevezett nagycirkuszból jött, ott ez még súlyosabb. Náluk lényegesen többen vannak, akik nem értik mi abban az érdekes, hogy huszonéves srácok kergetik egymást egy versenypályán, miközben birminghami szalagmunkás fejű rajongók ingáznak a gömbmellű esernyőscsaj massza, és a rájuk az aljnövényzet részeként tekintő csapatszemélyzet közt.

A motorkerékpársport marha érdektelen időtöltés lehet a külső szemlélőnek. Ennek ellenére van értelme kimenni legalább egy versenyhétvégére. Nem a futam miatt, mert az a helyszínen gyakorlatilag követhetetlen, inkább azért a lánczsíros, méregdrága alkatrésszel gurigázós drámai hangulatért, amiért még a napszúrás sem túl nagy ár.

A Superbike nagyon nem MotoGP, bár közös bennük, hogy az elmúlt években egyre kevesebben látogatják a versenyeket. A Superbike VB múlt hétvégi, brnoi fordulóján alaposan meglepődtünk, mert az edzésnapon szinte több robogózó pr-est láttunk a pálya mellett, mint nézőt. A boxokban kőkemény terror van, háttéralkuk és egymással farkasszemet néző márkák.

Az egyedüli gumiszállító, a Pirelli majdnem háromezer eurót kér egy hétvégényi, vagyis nyolc pár Superbike abroncsért. Elvileg minden csapat azonos keverékű gumikat kap, pedig állítólag ez a valóságban mégsem igaz. A sorozatba későn érkezetteket, mint például a harmadik szezonját taposó BMW-t nem nyomják annyira az olaszok, mint a Ducatihoz hasonló rutinrókákat. A németek nem kapják meg egyből a legújabb fejlesztést, ami a pályán időhátrányhoz vezet.

A gumis kamionok közt folyamatosan pörögnek a kerékszerelők, akik nagyon nagy urak. Ha valaki piszkos felnin viszi a kerekeit szereltetni, azt elküldik. Ezt az egyik kitelepített Pirelli menedzser azzal magyarázza, hogy képzeljem csak el, mennyi időbe tellene nekik minden versenymotor felniét lemosni. Vasárnap este a csapatoknak vissza kell szolgáltatniuk a használt és megmaradt abroncsokat, a Superstock vagyis a közel utcai sportmotorokkal indulóknak éppúgy, mint a WSBK, vagyis a Superbike világbajnokság versenyzőinek, akik pályaabroncsokkal és erősen módosított motorral mennek.

A Superbike versenyek, motorblokkokra vonatkozó szabályrendszere többször változott az elmúlt évtizedekben. A kilencvenes években egy ideig a hétötvenes négyhengeresek mentek együtt az egy liter alatti V2-esekkel és teljesen más márkák uralták a mezőnyt. Ma a négyhengeres felépítéshez tartozik körülbelül ezer köbcenti, a V2-esek, itt gyakorlatilag a Ducatira kell gondolni, ezerkettesek.

Talány, hogy valójában mi dönt az aktuális limitekről, de még mindig jó üzlet gyári csapattal szerepelni, mert egy utcai motorkerékpár adja az alapkonstrukciót, és ha a Eurosporton eljön a reklámidő, lehet azt mondani, hogy kedves dolgozó, az ami az imént Max Biaggi alatt fordult lapon a pályán, a mi méhünk gyümölcse, te meg mázlista vagy, mert megveheted a kereskedésben. Ez itt még nem is akkora csúsztatás, mint a valamiért sokkal népszerűbb, de sokkal drágább MotoGP-ben.

A BMW nem is megy oda egy ideig, fontosabb dolguk van most. Az S1000RR három éve állt először rajthoz világversenyen, máig nem lett világbajnok, a dobogót sem látott sokszor, így lassan leváltják egy új modellel. Azóta tudom, hogy így lesz, amióta láttam Bernhardt Gobmeier, a BMW Motorrad Motorsport igazgatójának arcán a szokásos, mindentudó mosolyt.

Fogadni mernék, hogy legalább ezer eurót azért kap a fizetéséből, hogy a jövőre vonatkozó kérdésekre igényes fedőszövegekkel álljon elő. Az ötvenes főnök ott volt a versenygép fejlesztésekor, egyik kollégája pedig már rég elkottyantotta valahol, hogy egy régebbi Suzuki GSX-R 1000 volt a minta, arról készült ez a minőségi kópia. Az S1000RR nyeri az összehasonlító teszteket, ezért aztán veszik mint a cukrot, és a szériaközeli Superstock bajnokságot tavaly meg is nyerték vele.

Időközben nem csak az SBK versenymotor futóműve és blokkja lépegetett előre, de nagyon óvatosan megváltoztattak néhány alkatrészt és beszállítót a szériaváltozaton is. A magyar BMW munkatársa szerint még gyári körüzenetet is küldtek, hogy hahó srácok, a futómű hátsó himbarendszerén kicseréltük azt a kis fém biszbaszt, figyeljétek a cikkszámokat.

Gobmeier nem tagadja, hogy amikor ez az egész elkezdődött a szupersport BMW-vel, nem csak a Pannónia Ringen tesztelték a prototípust, de elvitték többféle európai versenypályára is. Mivel a Superbike nevezés feltétele egy legyártott elő széria, sietniük kellett. Állítólag napokon múlt, hogy elkészülnek-e a homologizációhoz kötelező első sorozattal, mielőtt jönnek az FIM (Fédération Internationale de Motocyclisme) ellenőrei. Miközben Gobmeierrel beszélgetek, a szerelők komótosam legózgatnak a versenytechnikával.

Néha egészen közönséges eszközöket látni a kezükben. Némelyikük akár magyar ipari tanuló is lehetne. Képzeljék el, amint az egyik valami durva reszelő és közönséges dörzspapír segítségével formába hozza a használt fékbetéteket. Addig ügyeskedik, míg a betétekről lekerülnek az égésnyomok, felületük ismét érdessé válik, vájataik kitisztulnak. Aztán visszapattintja mindet a Brembo féknyergekbe, majd jöhetnek az itt-ott már megkékült tárcsák. Egy arany-sárga Öhlins rugóstag hever a szerelőpadon, pont beleférne a hátizsákomba, mellette a benzintank, a piros-kék matricacsíkok hólyagosak, de ez biztosan nem látszik a tévében.

Mégiscsak laza fickók ezek a németek. A kvalifikáció előtt a negyvenéves korú, de ötvenéves arcú ausztrál pilóta, a sérülés miatt felmentett Troy Corser, kezét döntögetve magyarázza kollégáinak, hogy mindenkit meg kell előzni a versenyen. Majd tésztát esznek. Állítólag versenyzőnek nem való a hús, attól felgyülemlik a vérében valami enzim vagy sav és hamarabb kap izomlázat. Az egy nap alatt lefutott két verseny eredményeiért biztosan senki nem megy majd mennybe. A sikert itt a kudarc elmaradásával mérik, örülnek, hogy Leon Haslam hetedik, a beugró pilóta Ayrton Badovini pedig hatodik lett.

Képzeljék, a Superbike VB és a hozzá tartozó hatszázas, illetve ezres kategóriák mezőnyében magyarokat is találni, mégpedig szép eredményekkel. Csak két példát említünk. Az ezúttal a Superbike-ban induló Kispataki Viktor elesés nélkül célba ért a mezőny mögött és még pontot is szerzett. Győrfi Alen pedig nem halt bele a balesetébe amikor kicsúszott a Superstock versenyen. A pályabírók cinikus gazemberek, akik a baleset utáni pillanatokban átkiabáltak a kanyar túloldalán várakozó társaiknak, hogy Georfi-Georfi, magiar, majd felém fordultak és megkérdezték, hogy jól sikerültek-e a képek.

A BMW VIP sátrának népe eközben körbeülte a csodaládát, hogy le ne maradjanak a csatáról. Aki megunta, hogy a csapat ismét a középmezőnybe szorult, átfordult egy másik készülékhez: ott épp elkezdődött a Forma-1.

Superbike Világbajnokság, 2011.07.08-10, Brünn

Helyezés, Rajtrács, Rajtszám, Versenyző neve, Csapat neve, Motor

1 ,1, 1, Max Biaggi, Aprilia Alitalia Racing Team, Aprilia RSV4 Factory

2, 2, 33, Marco Melandri, Yamaha World Superbike Team, Yamaha YZF R1

3, 3, 7, Carlos Checa, Althea Racing, Ducati 1098R

4, 6, 84, Michel Fabrizio, Team Suzuki Alstare, Suzuki GSX-R1000

5, 4, 58, Eugene Laverty, Yamaha World Superbike Team, Yamaha YZF R1

6, 9, 86, Ayrton Badovini, BMW Motorrad Italia SBK Team BMW S1000 RR

...

15, 22, 13, Viktor Kispataki, Prop-tech ltd, Honda CBR1000RR

Címkék:

• brünn,
• superbike,
• 2012