Interjú: Roland Sands

- Hogy kezdődött a pályafutásod?

Igazi motoros családba születtem, nem volt más választásom. Öt éves lehettem, amikor először vezettem. Azóta sem álltam le.

- Sikeres versenyző voltál az USA-ban. Miért hagytad abba?

Tíz évig versenyeztem profiként a Nemzeti Bajnokságban, sőt, 1998-ban bajnok lettem a 250-es kategóriában. Végül azon kaptam magam, hogy nemcsak az érdekel, hogy lehetek gyors a pályán, lehetőleg sérülés nélkül, hanem mindenféle kreatív dolog is elkezdett foglalkoztatni. Szerencsére a motorépítésben mindkettőt megtaláltam, hiszen az épített pályamotorokat én szoktam tesztelni.

- Hogy jött az ötlet, hogy motorépítésbe fogj?

Még kölyökkoromban kezdődött az egész. Először terepmotorokat, jet ski-ket, meg az El Caminómat vettem kezelésbe. Akkoriban sok kiegészítőt terveztem, így természetes volt, hogy amiket kiagyalok, fel is akarom használni.

- Mikor döntötted el, hogy ebből akarsz megélni?

Anyám volt az első, aki ezt komolyabban felvetette. Azt kérdezte: „Ha az összes alkatrészt te tervezed, miért nem építed össze te magad? Miért nem építesz komplett motorokat?” Akkoriban még annyira bele voltam habarodva a versenyzésbe, hogy el nem tudtam képzelni magam, mint motorépítő. Végül, amikor abbahagytam a versenyzést, nyilvánvaló volt, hogy mégis ezen a területen akarom felhasználni a bennem raktározott energiákat.

- Mi volt az első motor, amit átépítettél?

Egy Harley Sportster, azt flat track stílusúra alakítottam át, még tizenöt éves koromban. Ott aztán tényleg mindent én csináltam, elejétől a végéig.

- Hogy jellemeznéd cégedet, a Roland Sands Companyt? Egy motorépítő cég, vagy kortárs művészek alkotóműhelye?

Úgy gondolom, hogy egy változatos, művészekből, feltalálókból és motorosokból verbuválódott csapat vagyunk, akik egyesítik a látásmódjukat, ötleteiket. Ez által új koncepciókat és termékeket kreálunk a piac számára, s néha még azon is túl. Persze előfordul, hogy alkalomadtán összedobunk egy-két motort, ha eszünkbe jut még valami értelmes.

- Miként születik meg egy koncepció?

Általában egy felkéréssel kezdődik minden. Elkezdünk gondolkodni, majd amikor fejben összeáll a design, akkor minden energiánkkal belevágunk az ötlet megvalósításába. Persze megesik az is, hogy közben eszünkbe jut valami baromság és megcsináljuk.

- Ilyenkor improvizáltok, vagy gondosan megterveztek mindent a számítógépen?

Ez a munka összetettségétől függ. Általában készítünk egy vázlatot, amiből lesz a számítógépes grafika, amelyből megépítjük a motort. Néha mindjárt a vázlatból dolgozunk, amit aztán lefotózunk és csinálunk hozzá egy jó grafikát. Ha ettől egyszerűbb a történet, akkor megfogunk néhány alkatrészt és csak ahhoz nyúlunk hozzá, amivel megvalósítható az ötlet.

- Melyik volt a kedvenc motorod?

Eddigi karrierem során talán a CR500 volt a legnagyobb improvizáció. Emellett a legolcsóbb és is, egy hét alatt elkészült. De a legnagyobb szerelem mégiscsak a Desmo Tracker, mert annyira üt és annyira motorozható. Természetesen a KRV5 és a No Regrets is örök kedvenc marad.

- Melyik projekted volt a legsikeresebb?

Úgy sejtem, a Glory Stompernek köszönhetően teljesen megváltozott az emberek véleménye a custom motorokról. Hála a Discovery Channelnek, megmutattuk a világnak, hogy nem attól menő a custom, ha szinte használhatatlan. Úgy tűnik, az emberek emlékeznek erre. Ennek hatására, végre jónéhányan felvállalták, hogy megépítik a saját motorjukat, amellyel akár még elismerést is szerezhetnek.

- Hogy indul egy építés? Elmész a kereskedőhöz, hogy van egy jó ötleted és nekivágnál, vagy ők keresnek téged?

Általában megtalál bennünket a kereskedő, vagy maga a gyártó. Az építést nagyjából ránk bízzák.

- Legtöbbször elég drága motorokat használsz alapként. Ez esetben úgy kell tekintenünk a gyártóra, mint egy mecénásra?

Azt hiszem igen. Ilyenkor a gyártó olyan megrendelővé válik, akinek vannak ötletei. A marketingosztály megvalósítja ezt, mondjuk egy koncepciómotor segítségével. Ezt építjük mi.

- Miután elkészül a koncepciómotor, mint most a Yamaha Vmax, és bejárja a világsajtót meg a kiállításokat, mi történik vele?

Vagy odaadjuk a megrendelőnek, vagy megtartjuk. Ha egy gyár vagy a vezérképviselet a megrendelő, akkor a legtöbb motort megtarthatom. Ez azért nem rossz.

- Saját motorokat is átépítesz néha?

Hogyne!

- Magánszemélyeknek készítesz motorokat?

Ez az ötlettől függ. Ha bejössz a műhelybe és rendelsz tőlem egy nyújtott villás choppert, akkor nem valószínű, hogy vállalnám. Ha egy TZ 750-es cafe racer-t rendelnél, komplett Öhlins futóművel és egyoldalú lengővillával, akkor a te embered vagyok.

- Tulajdonképpen mi a cég fő profilja? Párhuzamosan folyik a motorépítés, a kiegészítőként megvásárolható alkatrészek tervezése és gyártása, valamint az idei évtől megjelentetek a motorosruha piacon is.

Mindenre az építés irányából tekintünk és az egyéb projektjeink is abból táplálkoznak. Az vezérel bennünket, hogy stílusos, egyedi és használható termékeket alkossunk, magas minőségi elvárások mellett. Egyszerűnek tűnik, de egy jó csapat nélkül képtelenség lenne hosszabb ideig ezen a szinten maradni.

- Mi a véleményed a gomba módjára szaporodó újabbnál újabb műhelyekről? Sokan egyszerűen divatból építenek motorokat, mások pedig kizárólag az öreg gépeket erőltetik, többnyire cafe racer stílusban. Ezzel szemben, te pont a mai motorokat részesíted előnyben.

A motoroknál mindig jó egy kicsit visszatérni a múltbéli dolgokhoz ebben a futurisztikusnak ható világban. Ehhez már elég régi az ő történelmük. Mi, az RSD-nél, mindig arra törekszünk, hogy összegyúrjuk a múltat, a jelent és a jövőt, amely aztán valami újként, nem megszokottként működik a továbbiakban.

Nem érezném magam jól, ha újra és újra ugyanazokat a motorokat kéne építenem. Ebben az egészben pont az a móka, ha mindig sikerül egy szinttel feljebb lépned. Nyilvánvaló, ha most akarod elkezdeni a motorépítést, célszerű egy egyszerűbb retro cafe racert, vagy egy choppert építeni és megpróbálni belesűríteni az egyéni stílusodat. Egyébként, ha ez közelebb hozza az embereket a motorkerékpárokhoz, már megérte.

- Milyen terveid vannak a következő tíz évre?

Nagyjából ugyanezen az ösvényen szeretnék tovább haladni és minden nap alkotni valami ütőset. Szeretném magam kipróbálni a motorgyártáson kívüli területeken is. A tájművészet nagyon érdekelne, imádom a növényeket, fákat és a pozsgásokat - tudod, van egy kis zöld beütésem. Kell a hobbi, a festészet, zene, motokrossz, a barátok, a szörfözés. Sőt, nem tagadhatom le: nagyon szeretem a sört is.