2013.05.04. 08:12 Módosítva: 2013.05.04. 08:12

Ötvenezer forint. Nagyjából ez az az összeg, amennyit még jó szívvel kiad az ember egy bicikliért. Lehet ennyiért egyáltalán használható biciklit kapni? Ha igen, milyet?

Itt a tavasz, egyre többen ülnek biciklire. Kinek a fejében nem fordul meg a buszra, vagy a villamosra várva, hogy jó lenne inkább hazatekerni. Ha közlekedni nem is, legalább hétvégén gurulni egyet fagyizni. Ha megérik az elhatározás, már csak egy bicikli kell. Ötvenezer forint. Nagyjából ez az az összeg, amennyit még jó szívvel kiad az ember egy bicikliért. Lehet ennyiért egyáltalán használható biciklit kapni? Ha igen, milyet? Újat vagy használtat érdemes venni ennyiért? Ötvenezres körképünk következik.

 Phlog Girl bicycle 8252 

Első lépésben azt kell eldönteni, újat, vagy használtat érdemes-e venni. Kétféle ember van: aki csak újat hajlandó venni, és aki nem. Abban a pillanatban, ahogy kikerül a bolt kapuján, bármi, legyen az autó, tévé vagy bicikli, már kevesebbet ér. Aki újat akar, vegyen újat. Lehet ennyiért kapni, de hol és milyet?

Ha besétálunk egy bicikliboltba, ne lepődjünk meg, ha azt mondják, ennyiért sajnos nincs új kerékpár. Ha mégis van, akkor az épp ötvenezer, vagy csak pár ezer forinttal olcsóbb. Ahogy a boltosok mondják, valahol itt húzódik az összeghatár, amennyiért már szabad biciklit venni. Ezek városi vagy trekking biciklik, nagy különbségek nélkül. A városiakon általában van dinamós lámpa, kosár, láctakaró, sárvédő, esetleg hátsó csomagtartó és általában háromsebességes agyváltóval szerelik. A háromsebességes agyváltó behatárolja a felhasználási területet, az Alföldön valószínűleg minden helyzetetben elég a három fokozat, de hegyre felfelé már kevésnek bizonyulhat. Lehet ezen vitatkozni, persze erőnlét kérdése is, de aki sokat tekerne hegymenetben érdemes egy többsebességes biciklit keresnie. Agyváltóból is van ilyen, például hétfokozatú, de az nem esik bele az ötvenezres körképbe. A trekkingen néha keskenyebb, kevésbé mély bordázatú a gumi, és első-hátsó váltó is van. A kínálat nagy részét női vázas modellek teszik ki, nem mintha sokkal több nő vágyna ilyen biciklire, de férfiaknak is praktikus a mély csőelvezetés. Fel- és leszállásnál például nem kell az öltönynadrágot az utcakoszt összeszedő hátsó kerék fölött átemelni. Ezeket mind marokváltóval szerelik,  amivel könnyű véletlenül félreváltani, és töri a kezet, viszont nem emelkedik ki a kormányból, tehát nem akad be sehova és nem törik le. Ilyen bicikli például a Neuzer Balatonja.

Hol maradnak a teleszkópok, és a tárcsafék? Sehol. Ötvenezerért egy normális teleszkópot lehet venni, nem teleszkópos biciklit. Amelyik új biciklin ennyiért teleszkóp van, az nem jó teleszkóp. A körkép kapcsán megnézett áruházi kerékpárok közül egy első teleszkópnak sem volt normális hosszúságú rugóútja, és vagy betonkemény volt, vagy a legkisebb mozdulatra is elsüllyedt a villa felső része. Tegyük fel, hogy találunk egy olyat, amin ezek a paraméterek stimmelnek, akkor sem lesz jó, higgyük el. A persely egy idő után kikopik a szárban, és a teleszkóp stabilitását veszti. Ekkor jön a meglepetés, a persely műanyag, tehát nem javítható. Persze javítani csak akkor lehetne, ha hozzáférnénk, de volt olyan teleszkóp, ami nem is szétszedhető. Ezek után félve tesszük fel magunknak a kérdést, hogy a pár tízezres, összteleszkópos downhill stílusú biciklik hátsó teleszkópja lehet jó? Nem. Talán egy szezont még le-fel rugózik, de utána kileng minden irányba, és megállítani reménytelen. Tanulság: ennyiért maradjunk a merev villás, merev vázas bicikliknél.

Ha abból indulunk ki, hogy csavart sem mindenki a csavarboltban vesz, hanem a nagyáruházban,  el is érkezünk az ötvenezer forint alatti biciklik birodalmába. Persze az sem mindegy, milyen áruházba térünk be. Ha egy helyen kávét, kenyeret, plazmatévét és gyerekpapucsot árulnak, azaz a klasszikus nagyáruházakban, feltehetőleg kerékpárt is találunk, még a választék is van. Csábítóan kedvező árak, vicces fantázianevek, és sok-sok műanyag. Ezek közül igazából a sok műanyag jelent problémát. Hogy miért?

A műanyag törik. Mondhatjuk, hogy vigyázunk és nem csapjuk oda semminek, akkor nem törik, de fog. A műanyag-műanyag- és a műanyag-fém- találkozási pontoknál is. Arról nem is beszélve, hogy egy hidegebb helységben tárolt tél után elég csak ránézni a műanyag alkatrészekre, és már halljuk is, ahogy reccsenek. Műanyagból lehetnek a fékkarok, a váltókarok, a pedálok, de műanyag lehet a dinamó háza is. A nagyáruházi bicikliken a fémalkatrészek is gyengék: nincs bennük elég anyag, tehát hajlanak és a kidolgozottságuk sem a legprecízebb.  Egyszerű példa: a kitámasztó nem bírja el a biciklit.

A bicikliboltok és a nagyáruházak között van még egy állomás, amiről eddig nem esett szó: a sportáruházak. A sportáruházak nevükből fakadóan sporteszközökkel foglalkoznak, nem tehetik meg tehát, hogy lejárassák magukat. Ennek megfelelően jobb termékeket árulnak a klasszikus nagyáruházaknál. A sportáruházak általában saját márkás bicikliket árulnak körülbelül annyiért, vagy kicsit olcsóbban, mint az ismert bicikligyártók termékei. Sem minőségben, sem dizájnban nem maradnak el tőlük. Az aktuális trendeket sokkal jobban követik, mint a nagyáruházi termékek, azaz nincsenek csilli-villi sokteleszkópos biciklik huszon- harmincezerért; ötvenezer alatt rendes fékkel szerelt, acélvázas, nagyrészt merev villás biciklit kapunk.

A sportáruházak előnye a nagyáruházakkal szemben még, hogy nagyobb a választék, és helyben szerelés is történik. Ez azt jelenti, hogy használatra kész biciklit kapunk, nem kell nekünk otthon felszerelni a pedálokat, beállítani a kormányt és a fékeket, hogy ezért néhány ezrest is legomboljanak rólunk. Kiegészítők tekintetében is jobban állnak a sportáruházak. A biciklivel együtt gyorsan megvehetjük a lámpákat, sisakot, világító mellényt és a kulacsot is. Amilyen színben és méretben szeretnénk. A szolgáltatások és az egy helyen minden megvásárlásának lehetősége pedig nagyon kényelmessé teszi a sportáruházi biciklivásárlást.

Shimano váltós, az már jó,ugye?

A Shimano nagy múltra visszatekintő kerékpáripari gyártó. Főként a váltóikról híresek. Nem véletlenül, az európai gyártóknál hamarabb tudtak pontosabb, jobb szerkezeteket tervezni. Joggal merül fel a kérdés, ha Shimano váltó van egy biciklin, akkor az már jó? Nem feltétlenül. Ahogy a versenyszférában mindenhol, itt is azt adja a gyártó, amit kérnek tőle. Ennek megfelelően az olcsó bicikligyártók is sokszor szerelik Shimano szettekkel a termékeiket, de ezeket nem szabad összekeverni a biciklis versenysportban használt legendás, vagy akár mostani modellekkel.

Ha elhatárolódunk az újbicikli-vásárlástól, vagy egyszerűen bukunk az általunk patinásnak, a többség által nagy valószínűséggel inkább lepattantnak titulált gépekre, más világ nyílik meg előttünk. Az ilyen üzletek legtöbbször olajos kis boltokban, piacokon és az interneten köttetnek. A használt bicikliknél egy szabályt nem szabad elfelejteni: mindenhez hozzá kell nyúlni. Van, amihez korábban, van, amihez később, és nem csak a lánc, fékpofa finombeállításokról van szó. A használtkerékpár-piac slágere évek óta az országúti. Ami az árakat illeti, egy út van: felfelé. Ezek a biciklik évről-évre nagyobb  eszmei értéket is képviselnek. Amelyik tavaly még 35 ezer volt, az idén nagy valószínűséggel 40 vagy 45 ezer. Régebben teherautószámra érkeztek a biciklik az osztrákokról, mára  náluk is elfogytak.

Gyűlnek a karcok is a használat során, tehát a szép fényű példányok száma is egyre kevesebb. Meg persze a divat. Aki ilyenre vágyik, nem árt, ha tudja, az országúti biciklivel, vagy abból átépített egysebességessel, vagy fixivel való közlekedés kompromisszumokat követel. Aki ezt tagadja, hazudik. Persze a trendiség bármit képes ellensúlyozni. Főként acél vázak teszik ki a kínálatot, de a Cro-Mo ötvözet sem ritka, utóbbi sokkal könnyebb. Ezekhez a biciklikhez általában két okból szokás nyúlni. Az egyik, akárcsak az autóknál, a csinosítgatás, vagy átépítés. A féké még indokolt is lehet, ami sokszor inkább csak lassító segédberendezés. Nem azért, mert rossz, hanem mert ilyennek gyártották harminc éve. A másik ok, ami miatt hozzá kell nyúlni, egy esetleges karambol. Villatörés után egy egyszerű cserével újra tekerhetünk, de váztörés esetén érdemesebb elgondolkozni a cserén. Nem érdemes egy nagyon lepukkant bringát sem venni, azzal a felkiáltással, hogy úgyis mindent cserélnénk, érdemes egy olyasmit megvenni, ami már közel áll az elképzeléseinkhez.

Az áruházi biciklik persze használtan is jelen vannak, a piac be is árazza őket, akár már 10 ezer forintra. Ennyit meg is érhet, de itt is érvényes, ami az újaknál: a lehető legegyszerűbb, legkevesebb műanyag alkatrészt magán hordozó bringákat keressük.

A titkos tuti tipp a használtpiacon: mountain bike. A kilencvenes évek slágertemékei mai szemmel nem igazán szépek, de jók. Képbe kerülnek az alu vázak, pillangóváltók, váltófékkarok, sőt akár az igazi teleszkópok is. A mostani áruknál olcsóbbak valószínűleg sose lesznek. És hogy meddig bírják? Örök élet plusz egy nap. Néha meg kell olajozni a láncot, vagy beállítani a váltót, és használni. A ballonos gumi ugyan több lábmunkát igényel, mint egy 7-8 bárra fújt, keskeny kerekű országúti, de legalább nem harapjuk el a nyelvünk, ha egy pillanattal korábban jön a padka, mint számítottuk. Sokan könnyíthet a napjainkon, ha a fél centis profilmélységű széles gumikat simább, kicsit keskenyebbre cseréljük. A vásárlók még nem kapták fel a fejüket, ezért mountain bike-okból még hatalmas a választék, és talán kevésbé kell aggódnunk a lopás miatt is. Persze a messziről virító feliratok, metál színek és minták ma már inkább viccesek, mint menők, de a finoman kattanó váltó, elnyűhetetlen váz és jól fogó fékek hamar kárpótolnak.

Ezeken kívül is vannak még kerékpártípusok a meghatározott összeghatáron belül, amikről érdemes néhány szót szólni. A holland típusú biciklik a városi kerékpárok előnyeit hordozzák magukon kecsesebben, némi eleganciával. Itthon is fut belőlük jó pár, használtan 30-40 ezer között találunk is. A baj, hogy semmi sincs hozzá, mindent a hazájából kell rendelni horror áron. Vehetünk még összecsukható biciklit is, újonnan, de az inkább csak rövid távokra célszerű. Ezen kívül még vannak cruiserek, melyek használtan pont becsúsznak az összeghatárunk alá. Mint a motoroknál, itt sincs mit magyarázni. Egyszerűen van, aki erre bukik.