Zsákból rakják össze a motort

Le Visonta: Old Bulls

2015.07.03. 14:52

Old Bulls – ezt a nevet érdemes mindenkinek jól megjegyezni, mert a jövő nagy robogó versenyein sorra fogja a díjakat besöpörni. Vagy nem, de a lelkesedés mindenesetre megvan hozzá. Csapatunk legfőbb erényei közé a szerénység és az önbizalom tartozik, ezek alapvető építőkövek. Meg a szakértelem. Főleg. 10 ujjal gépelünk, láttunk már motort élőben, és sokat olvasunk a témában. Hogy ez kevés?

A gyökér egy vállalati beszélgetés, ebből van kibontakozóban a csapat, és reméljük hamarosan a létszámügyi ügyintézés is zárul. Eddig:

  • van két fix pilótánk (Gábor és Péter),
  • van egy pilótánk, aki szeretne jönni, de még otthon a család körében ez nem talált támogatásra (HG). Ha ő nem lesz pilóta, akkor drukkerrá avanzsál,
  • van egy pilótánk, aki 50%-on tudja vállalni egyelőre, mert ügyeletes lesz egy IT cégnél, de reméljük, hogy a biztosított router megoldja a problémáit, mert így távolról is be tud avatkozni, ha kell. Ő Csaba,
  • van egy pilóta-szerelő jelöltünk (Gergő), őnála a szombati munkavégzés a szűk keresztmetszet, de a felkészülésben mindenképpen fog segíteni, lévén szervizvezetőként dolgozik egy szervizben,
  • illetve van egy sajtósunk, ő pedig Juci.

A bogrács kavargató, ellátó egység szerepét pedig a résztvevők párjai, gyerekei fogják betölteni.

De hát ez egy technikai sport, nézzük milyen technika áll rendelkezésünkre:

  • napi használatban van egy Honda Today 4T. Erénye a megbízhatóság, kis fogyasztás. Hátránya nincsen. Legalábbis ezt mondjuk magunknak, mert sajnos van, csak 3 paci,
  • és van egy Yamaha Jog, 2T. Na ez már döfi, mert van rajta egy jobb kipuff, ettől jobban harap, végsebessége is magasabb, de a gyorsulása is jobb. Úgy tűnik ez az optimális jelölt. Ha sikerül a hétvégén összerakni, mert jelenleg darabokban hever egy padláson…
  • vagy vegyünk egy low-budge gépet használtan?

Miért jelentkeztünk?

Mint hogy mindannyian a Totalcar lelkes, napi szintű olvasói (és (fotel-)benzingőzfüggők vagyunk, nem nagy meglepetés, hogy időben észrevettük a versenykiírást, és rövid időn belül láttuk, hogy ezt az eseményt nekünk találták ki. Valójában HG vette észre legelőször (egy céges meeting közben olvasta a cikket), és mivel az már akkor is látszott, hogy népszerű lesz, és nem nagyon lesz rá idő, hogy bármit is kitaláljunk a jelentkezésig, nem lehetett hezitálni.

Tényleg? Tényleg! Komolyan? Komolyan! Nohát, jelentkezzünk!

Jó, jó, valójában itt jegyezném meg, hogy az EMO-50-es csapat egyik oszlopos tagjával futottam össze a liftnél, aki újságolta, hogy jelentkeztek valami őrült versenyre. Nem akartam már lemaradni, milyen má r az?! Úgyhogy sebtibe elolvastam a cikket, nagyjából gondolkodás nélkül írtam egy rövid, de frappáns jelentkezést (hátha az is számít, milyen a stílus, végülis a TotalCar egy sajtóorgánum, vagy hogyismonnyák). Mondjuk meglepődtem, amikor visszajött a válasz, hogy rendben bent vagyunk a TOP Twenty-ben… (HG, a szerk.)

 

Jelentkeztünk. Előzmény: 24H versenyekben van már tapasztalatunk, mert többször indulói voltunk a 24H mountain bike maratonnak, még a csillebérci időkben. Ez amúgy idén is terv.

És itt már be is indult mindenkinek a fantáziája és elkezdtünk gondolkodni a részleteken.

Mikre lesz szükség, mennyit szánjunk rá, hogyan oldjuk meg a csapatmeetingeket (mind máshol lakunk), bár a kötődés Pécs környéke, itt is él a többség. Aztán egy gyors összegzés után (a motor szállítására alka l mas pótkocsi van, megfelelő ruházat is van elég (többen motoroztak/motoroznak közülünk), apróságok ráérnek később, ahogy az várható volt, a motorra terelődött a szó és rövid időn belül központi kérdéssé vált.

Úgyhogy térjünk is vissza a motorokra, mert a dilemmánk nagy, sok még a nyitott kérdés, és döntés nincs…

Kettő- vagy négyütemű legyen? Mennyi idő van a gép felkészítésére? Építkezzünk abból ami van, vagy keressünk egy alkalmas használt gépet? Utóbbi belefér-e az időbe? Mekkor a a keret, amit rászánunk? Ezek a kérdések jártak a fejünkben, amikor is kezdtek körvonalazódni a dolgok, és a következőkre jutottunk, illetve mondhatnánk, hogy ez a jelenlegi álláspont, mert sajnos még ez sem végleges.

Van egy működő négyütemű gép (egy jelenleg is használatban lévő Honda Today), ami elég gyenge (3LE), de keveset fogyaszt (kevesebb kiállás a versenyen) és igen megbízható. Aztán lehetne azt is, hogy veszünk használt motort, kétüteműt, ami jobb, erősebb lenne. Ekkor hengerűrtartalom mellet a kétütemű jobban megy, bár többet fogyaszt. Viszont arra is gondolni kell, hogy a használt motor lutri. Az erre szánt keretösszeget ugyanis kb. 50 ezer f orintban határoztuk meg, és ebben az árkategóriában, csak számunkra ismeretlen márkákat találhatunk (pl. egy ugyan elég szép állapotú Hyosung nevű koreai gépet, mely kétütemű (5LE), elöl tárcsafékkel. De hát mi az a Hyosung, és honnan lesz alkatrész? ) , vagy egy olyan P i aggio-t, ami ugyan két ütemű és kifejezetten erős (7 ló), de a jelenlegi tulaj leírása szerint nem indul (nincs szikra). Mindkettő jobb gépnek tűnik első ránézésre, mint ami rendelkezésünkre áll, de azt gondoltuk 3-4 hét nem elegendő arra, hogy megfelelően körbenézzük a piacot, és kiismerjük a gépet amit esetleg vennénk, em e llett ilyen olcsón az is előfordulhat, hogy bel e futunk egy olyan gépbe, ami kapott (házi) sufnituningot, esetleg felfúrták, és nem vesszük észre. Emiatt nem szeretnénk kizárásra kerülni a versenyből, úgyhogy ezt a lehetőséget az idő szűke és a túl sok kockázat miatt el is vetettük.

Az fent leírt gondolatmenet után jutottunk el a harmadik, egyben jelenleg végleges megoldáshoz, mely a következő.

HG-nek van egy Yamaha Jogja, amely még sporkipufogóval is rendelkezik, kétütemű, bár a gyári kipufogójával csak 4LE, a variátor megfelelő módosításával és a spor t kipufogóval megfelelő versenygép lehet. Ha maradunk emellett a megoldás mellett (és jelenleg úgy néz ki, hogy igen, mert mindenkinek lesz elég ideje, hogy hétvégente közösen dolgozzunk a motoron), akkor a következő heteket komoly szerelési munkálatokkal fogjuk tölteni, méghozzá jó Totalcaros módra, ahogy eddig csak a cikkekben olvashattuk. És persze dokumentáljuk. Alig várjuk… :D

A motor jelenleg a padláson van, számos zsákban és dobozban, atomjaira szedve. HG csak jól járhat vele, ha valaki összerakja helyette, 7 éve készül erre a pillanatra, hogy találjon egy nem normális alakot, aki ingyen összerakja neki. A gép belül gyönyörű, kívülről, mivel nincs ép eleme, meglehetősen ronda, de ez a bája.

Egyszóval a hétvégén megkezdődik a szerelés, majd a robogók gyorsulásának mérése (nagy pontosságú outdoor GPS egységgel, excel támogatással). A pálya rajza CAD alkalmazásban elkészült, látjuk a kanyarok adatait, egyenes hosszát, így majd meg tudjuk határozni a kulcs alakzatokat, mely alapján tervezzük a gépet hangolni. De ezt majd a Facebook oldalunkon (https://www.facebook.com/oldbullslovisonta)…

  Legnagyobb ellenfeleinknek az EMO-50 csapatát tekinthetjük. Két emelettel lejjebb dolgoznak, mind komoly mérnökök, nem szarral gurigáznak. De minket ez nem érdekel különösebben, mert mi is mind mérnökök vagyunk, végülis ugyanabban a főiskolában végeztünk, csak más-más időpontokban. És azóta már eltelt mindenkinél minimum 20 év…  

Egy kissé furcsa lesz ugyan, hogy Péter felesége az EMO-50 csapattal dolgozik, és középen fekete pólóban szurkol nekik, de hát kellett egy beépített ember. Az információ a mai világban aranyat ér. Köszönjük előre is Adri… És hát kétségtelen, hogy Dongó és Mackó összsúlya a mi csapatunk összsúlyának a négyzete, és akkor ebből már nem bonyolult kiszámolni a megfelelő képlet alapján, belecsempészve Colin Chapman szavait is, (miszerint könnyű járművet kell építeni, nem erőset.) hogy bassszus nagyon összekeveredtem! Mindegy! A lényeg, hogy mi karcsúbbak és könnyebbek vagyunk, ezért mind a légellenállásunk, mind a gördülési ellenállásunk kisebb lesz, és akkor nem nehéz fogadni arra, hogy mi fog történni.

Bízzunk benne, hogy a 20-ból 19 motor tönkremegy idő előtt, és akkor már nem lesz nehéz dolgunk.

Moped91 Motul