Srácok, ez a Totalbike gyári csapata!
Az Totalbike24 egyik alapgondolata, hogy mindenkinek jár egy napra motorversenyzés, a sztárság és a csillogás. Kevés fantasztikusabb élmény van annál, mint amikor úgy jössz le a pályáról, hogy négy helyet javítottál a csapat állásán. És mindenkinek jár, hogy hajnalban a fáradtságtól remegve belepréselje magát a hideg és nyirkos bőrruhába - ha valakinek nem lenne meg az élmény, olyasmi, mint meztelencsigákból felöltözni. Ezeket az élményeket az ember nem sajnálhatja a kollégáitól - idén teljesen új, teljesen TB24-szűz csapattal állunk rajthoz.
Az év legjobb igazolása egyértelműen Csikós Zsolt - személyes felkészülését/felkészületlenségét itt már összefoglalta - aki ugyan szerénykedik, hogy lassan és óvatosan fog menni, láttam már városban motorozni, ültem mellette az 45 lóerős és nagyjából ugyanennyi éves (vagy fordítva) szívódízel Mercijében, egy szimpla forgalmi szituáció is kihozza belőle a versenyszellemet.
Most ugyan mosolyszünet van köztünk, mert minap megkérdezte, mi is a verseny neve, de miatta nem aggódom, el fogja kapni a gépszíj, és egészen biztosan odateszi magát. Ráadásul a szerszám sem áll idegenül a kezében, ami azért is fontos, mert a versenyjármű még mindig nincs kész.
A csapat összeállításánál patikamérlegen adagoltam az arányokat, a szerkesztőségi senior mellé a legfiatalabb kollégát állítottuk, Sturcz Antit, aki őszintén gyónt arról, hogy belsőégésű robogóval nem igazán vannak élményei. Kerékpárral viszont elég meredek dolgokat tud, a tudás pedig adaptálható.
Lendvai Zsolti idén annyira rákapott az önsorsrontásra, hogy hiba lett volna éppen tőle megvonni az indulási jogot. Kívülről nem mindig látszik az ilyesmi, de elképesztő mennyiségű munkát szokott magára húzni, amit pedig nem, azt mi toljuk rá - hétvégi címlapügyeletek, Rulettkerék, és ezernyi olyan feladat, ami alól mindenki más angolnaként bújik ki. A rövid felkészülőedzése alapján egyértelmű, hogy felülről keresi a határokat. Úgy tippelem, legkésőbb az éjszaka folyamán keményen be fog takarózni a versenygéppel.
Eredeti terv szerint Bistei "Bestia" Péter veterán versenyzőként javította volna a csapat esélyeit, de a háztáji pályapitonunk kevesebb mint egy héttel a verseny előtt szólt, hogy keresztszalag-szakadása van, és nem fogja kiheverni öt nap alatt. Ekkor került képbe Guld "Man TT" Péter. Nem ismerek mást, aki ennyit tudna a motorversenyzésről, csak a személyes fel nem készülését bemutató posztba több olyan sport-utalást tett, aminek utána kellett gugliznom. Ő az, akinek világsztárok is felveszik a telefont: John McGuiness régi ismerősként köszönti, a Tech3 főmérnöke barátságosan biccent felé, sőt, finn TT-versenyzőkkel vedeli a vodkát egy szauna-hajón. Mióta kijárta Marco Belli flattrack iskoláját és a Wheels and Waves flat track versenyén nemzetközi mezőnyben nem lett utolsó, teljesen nyugodtan dőlök hátra: méltó kezekben lesz a nagy gonddal kiválasztott és felkészített SR 50.
Apropó, SR. Rendes versenygépként közvetlenül a verseny előtt lesz csak kész. Idő hiányában rábíztuk egy hosszú listával a kecskeméti Rodeo Ride34-re, közben az OEM-Parts megküldte a Malossi variátort, amelynek a bepattintására és hangolására majd a pálya mellett kerül sor. Emiatt sem aggódom, rendes felkészítés nélkül is jobban hasított, mint a régi robogónk, nem a technikán fog múlni. Nézegettem a többiek bemutatkozóját, átpörgettem a veterán csapatok eredményeit, a top10-be kerülni nehezebb lesz, mint tavaly dobogóra, az első húsznak alanyi jogon jár a köztéri szobor, és mindenkinek, aki végig megy, kijár a maximális tisztelet.
Elszántság van, tapasztalat lesz, a buli része pedig mindig is rendben volt.
