Jézus nagylelkűségét másolják
A múlt héten volt a csapatmegbeszélésünk. Tavaly azzal menőztem, hogy nettó egy óra kellett a tennivalók átbeszélésére, ezt idén 15 percre szorítottuk le, mert kellett ugye a drága idő a hentestokányra. (Ez egy fura hibrid, Muszasi édesapja kétféle kajához vett alapanyagokat, aztán lesz ami lesz, egybefőzte, és csodát tett. Azóta ez a csaptmegbeszélés alapkajája. Szigorúan bográcsban).
Persze megint előkerültek vérmérséklettől függően a szemrehányások is, hogy miért nincs még meg a Magamura film az eddigi versenyekről, meg persze a sok kaland, ami biztosan mondhatom, mindannyiunknak életre szóló élmény.
Az első verseny, amikor azért neveztünk be, mert ekkora állatságból nem szabad kimaradnunk, és a vége előtt 20 perccel egyedüliként adta fel a Centro egy elszabadult zéger gyűrű miatt, vagy Nyársapát, ahol majnem felrobbantottuk a kölcsön aggregátort, mert az elején rajtamaradt a szivató - mondjuk nem értettük, miért fogyaszt annyit, vagy az első kecskeméti verseny, ahol az első tízben voltunk a verseny feléig a kis Joggal, és bebiztosítottam magamnak a Fetrenberger becenevet, ahogy egy bukás után felpattanva próbáltam megzabolázni a Joghézagot, de a gázkarnál fogva csak ágaskodott szegény, én meg az adrenalintól azt sem tudtam, hol vagyok, vagy tavaly, ahol az időmérőn a második körben pukkant el a gyári hátsó teló Attila alatt - és a kölcsönkapott Totalbike féle lehasznált darab sem bírta 3 körnél tovább - szóval egy jólirányzott ütéssel tönkre kellet tenni, így nem pattogott a motor hátulja, de cserébe nem is csillapított. És még sorolhatnám. Nekünk ez a verseny minden évben a nyár csúcspontja volt, szóval köszi Iván, örök hála. :)
Idén a csapatfelállás megint változik. Sajnos Jabba, az egyik alapító tag államvizsgázik, így remélhetőleg ugyan felszabadultan lesz jelen, de nem vállalta a versenyzést, így nincs mit tenni, az áruló jön helyette. Igen, Boxi, aki volt már minden, szerelő, versenyző, vetélytárs, de mi őt így szeretjük.
Castro, alias Feketeszakáll, szintén ásatag alaptag, a második versenytől hozza a jobbnál jobb időket. Jelenleg egy új kanárisárga Ducati boldog tulajdonosa, aki még a bőrrucit is színben passzolóra cserélte.
Attila a titkos favoritunk, aki a jól elcsépelt jellemzés szerint a legjobban tudja lapra szerelve hajtani a Jog-ot, és a működését is érti. Végül jómagam, alias Fetrenberger, aki ha minden jól megy, egy sikeres A rutin vizsgán is túl lesz a versenyre - miből lesz a cserebogár.
Sajtósunk a testvérem, meg persze mindenki az lesz, nálunk demokrácia van, diktatórikus előszűréssel. Azaz minden mehet a netre, de csak módjával, vagy mi. És persze a sok barát, és barátnő, meg mindenki, aki jelenlétével emeli a hétvége amúgy is magas színvonalát.
És végül nem győzzük hangsúlyozni a jelmondatunkat sem, azaz ‘nem a győzelem, a részvétel, hanem a fontos!’
Támogatók:
