Kedves Árpád!
Lehet, hogy egy kicsit szokatlan, és ostoba kérdéssel fordulok hozzád, de azért belevágok! J
Szóval, jó pár éve motorozom, volt már pár motorom, most is van. Valószínűleg öregszem, mert olyan gépek felé fordult a figyelmem, amiket eddig bár tiszteltem, de sosem érdekeltek. Az utóbbi időben egyre erősebb lett bennem a vágy, hogy birtokoljak egy öreg vasat. Nagyon tetszik a Csepel, Pannónia, Danuvia. Ha lehet, a legjobban a Csepel 125D, egyszerűen elolvadok a tank formájától, a lengő nyergétől, a kipufogójától. Természetesen hobbi motorról lenne szó, mindennapos közlekedésre van másik.
Tehát a rövid kis bevezető után a némileg ostoba kérdésem annyi lenne, hogy a felsorolt motormárkák közül létezik/létezett-e olyan típus, amibe érdemes úgy belevágni, hogy egy jó eséllyel megbízható motort kapjak? D Csepel, Danuvia DV, Pannonia T1, T5, P10, P20? Ahogy olvasgattam a témában, megragadt bennem, hogy bizony a gyártási minőség nem volt mindig a csúcson... Azt még hozzátenném, hogy sajnos nem vagyok nagy műszaki érzékkel megáldott ember, eddigi motorjaim mind fiatal, vagy új gépek voltak, nem volt sok gond velük, otthon nem bütykölgettem őket. Tehát egy olyan régi, lehetőleg magyar motort szeretnék, ami a garázsom dísze lenne, amivel megőriznék egy darabot a hazai motorkerékpár gyártás történetéből, és amit öröm lenne letörölgetni egy puha ronggyal, de néha, ha az idő tiszta, el tudnám vinni egy körre órákig tartó bütykölés nélkül.
Tudsz ilyet ajánlani, vagy olyasvalami oldalt, esetleg olyat szakit, aki otthon van ebben a témában?
Köszönettel
Gergő
Kedves Gergő,
Egy dolgot kell eldöntened: mennyit akarsz motorozni? A kis Csepel aranyos és formás, de inkább rövidebb utakra és alacsony tempóhoz való, míg a jóval fiatalabb Pannonia modellek akár hosszabb utakra is megfelelhetnek – a feltételes mód nem véletlen.
Az, hogy ne csak a garázs dísze legyen, hanem valódi használati tárgy, egy-két dolgot meg kell tenni. Ezek a magyar motorok valóban nem voltak csúcsminőségek, legtöbbjük már megjelenésekor is aránylag elavult volt. Ez azonban nem zárja ki, hogy szeressük bármelyiket is, de ha közlekedési eszközként szeretnénk tekinteni rájuk, nem árt egy-két trükköt bevetni.
A 125-ösök esetében sokat segíthetnek nálad tapasztaltabb tulajdonosok, ne aggódj, a fórumokban bőven találni olyan szakikat, akik nem csak a szájukkal, hanem akár veteránversenyek eredményeivel is bizonyítani tudják hozzáértésüket. Nem elterjedt, de kétségkívül célszerű, módszer a Peugeot hajtókar, a Suzuki RG dugattyú, a Yamaha Jog alapján épített megszakító nélküli gyújtás, az utángyártott White henger és a Dell'Orto karburátor beépítése. Ezek nem csak megbízhatóbbá, hanem terhelhetőbbé is teszik a gépet – persze ezekkel együtt sem lesz egy villám. Jobb is: sem a vázat, sem a futóművet, sem a fékeket nem nagy sebességhez tervezték.
Ha nem csak a falvak között szeretnél kavirnyálni, válassz 250-es P-s Pannoniát, olyat, amelynek már hidraulikus az első futóműve – hosszabb úton a komfort fontos opció. Ezt is lehet okosítani, a tűgörgős Kawasaki KX hajtókar, a Wiseco dugattyú, az utángyártott minőségi főtengely, a Kawa krossz kuplungja és a gyorsítófúvókás Jawa Twin Sport karburátor sokat dob a gépen. Ezek kipróbált trükkök, nem csak pályán, hanem közúton is bizonyítottak.
Neked tényleg annyit kell eldöntened, hogy mire kell a motor. Szobornak jó egy gyári alkatrészes is, de haladni, utazni és élvezni nem árt az okosítás.
Remélem sikerül döntened
Árpád