Bastianini lopná a show-t, ha lehetne

MotoGP: Malajzia - 2022.

2022.10.24. 09:21

A ducatis gyülekezet ismét kitett magáért, és bár a trófea csillogása már tükröződhet Bagnaia szemében, Valencia lesz a hely, ahol annak érintése is megtörténhet

Ha Enea Bastianinit sztereotipizálni kellene, úgy képzelném, mint aki egy Bömbivel furikázik a faluban, miközben Kis Grófó bömböl, és a kereszteződésben nagyokat nyikkant. Nincs nála nagyobb troll jelenleg a mezőnyben. És nagyobb csirkefogó mint eddig bárki a porondon. Pecco Bagnaiának többször jelezte, lőtávolból figyeli, és ha kell, előzni sem rest, a végén mégis másodikként ért célba, azok után is, hogy a futamon egy ideig a versenyt is vezette. Persze sokan találgatásokba kezdtek, volt-e csapatutasítás, Bastianini pedig diplomatikusan kerülte a választ, kizárólag annyit mondott, ha tudta volna, megelőzi honfitársát.

Tulajdonképpen az egész hétvége ismét arról szólt, vajon milyen sorrendet állít fel a Ducati, és beleszólnak-e a verseny végkimenetelébe. A csapatfőnök Tardozzi kulcsmondata pénteken még így hangzott: „Ha szükséges, akkor megtesszük, hülyék azért nem vagyunk.” Erre jött a vasárnapi futam, majd Paolo Ciabatti sportigazgató nyilatkozata, amelyben arról vallott, vártak a döntő pillanatra, végül ez nem jött el, Bagnaia pedig egyébként is visszavette az első helyet, így dashboard-üzenet nélkül érhettek célba.

Mert ugyan versenyt is láthattunk, de a háttérben taktikai, részben pedig talán sportpolitikai csata szemtanúi is lehettünk. Hiszen a csapatutasítás végeredményben azon állt vagy bukott, hogy Marco Bezzecchi milyen eséllyel támadja Fabio Quartararót a harmadik helyért. A francia viszont stabilizálta magát, míg az olasz hajszája megtorpant, így nem volt matematikai esély arra, hogy Bagnaia világbajnokként zárja a futamot. Egyértelmű volt, ha a regnáló bajnok leszorul a negyedik helyre, Bagnaia címe pedig a győzelmen múlik, és a futamot Bastianini vezeti továbbra is, megkapja az üzenetet, hogy engedje előre jövő évi csapattársát.

Erre viszont nem volt szükség, szerencsére, ugyanakkor mégis tragikomikus látványt nyújtott a Ducati-vezérek ádáz vitája futam közben Bastianini sorsáról. Tardozzi minden bizonnyal uszította Ciabattit, hogy az győzze meg a garázsban ülő technikai vezetőt, Dall'Ignát, akinek végül elege lett, Tardozzihoz ballagott, és közölte a feltételezhető megállapodást. Ezt követően Tardozzi és Ciabatti tovább rángatózott a pit lane-ben, miközben Bagnaia bajnokaspiránshoz méltóan előzött, és tartotta a helyet. Így a szezon végén, ha egy valamit kijelenthetünk, az mindenképpen az, hogy Bagnaia mentálisan kicsit mumusa – egyben jövő évi csapattársa – fölé emelkedett, és démonjait legyőzve nem hibázott, hanem tartotta az első helyet. Fontos momentum volt ez a jövő évi szezont tekintve, ha nem a legfontosabb.

Sportpolitikai pedig azért, mert az első négy versenyzőből kettő a VR46 akadémiához tartozott, így Bezzecchi feladata minden tekintetben az lett volna, hogy legyőzze Quaratarót, míg Bastianini amolyan különcként – mivel soha nem tartozott az olasz legenda istállójához – igyekezett mindig borsot törni az orruk alá, amikor csak lehetett. Így volt ez anno Luca Marinivel a Moto2-ben, és így történt most is, Bagnaiával szemben. Ebből kifolyólag soha nem lehetett ellágyítani Bestia szívét, még a márkatársi bajtársiasságra hivatkozva sem, és leginkább még azért, mert egy olyan férfi áll mögötte, akinek bizonyítani szeretne. A szepangi futam napján Carlo Pernat szomorú évfordulóról emlékezett meg, mert napra pontosan tizenegy évvel ezelőtt veszítette el a jövő talán legnagyobb reménységét, Marco Simoncellit, akit szintén ő menedzselt. Pontosan ennyit kellett várnia arra, hogy ismét legyen egy versenyzője, aki a világ elitjéhez tartozna. Ezek után nem volt kérdés, hogy előbb rúgja seggbe Bastianinit, mintsem hámot kötne a mellére.

Simoncelli emlékét minden bizonnyal a versenyzők nemrég megfogalmazott kérésére - miszerint nem szeretnének halálról megemlékezni a verseny napján – mindenki magában ápolta, a közösségi médiás megjelenések sem özönlötték el a világhálót a versenyt megelőző időszakban.

Ezzel együtt kétség sem férhet azon megállapításhoz, mely szerint Enea Bastianini bravúros motorozásával, betyáros hozzáállásával és csibészes lényével tökéletesen ápolja Sic emlékét, Pernat pedig minden bizonnyal különösen óvja ezt a fajta viselkedésmódot, ahogy óvta mindig is a hozzá tartozó versenyzők esetében.

Bagnaia győzelmén viszont talán joggal horkantak fel, ha követték a szombati edzéseket. Leginkább azok után, hogy az esélyesek szempontjából inkább lehetett volna a kvalifikáció egy Benny Hill-show, mintsem ádáz küzdelem. Mind Bagnaia, mind Quartararo, mind Espargaró buktak, a francia még az ujját is törte, így a vasárnapi versenyre nem sok jóval kecsegtettek, miközben a pramacos Jorge Martin űridővel nyerte a pole-t. A spanyol viszont még mindig tűnik inkább szombati Martinátornak, miután a versenyen, magabiztos vezető pozícióból dobta el a motort, nagyon. Olyannyira, hogy a szerelőknek sok dolga utólag nem maradt.

Végül a három esélyes közül kettő szépen visszatornázta magát az elejébe, míg Aleix Espargaró egy versennyel a finis előtt végleg elbúcsúzott a világbajnoki reményektől. Érthető módon csalódott volt, és úgy érezte, sok esetben a motor is hátráltatta, mégis fantasztikus eredmény volt ez az Apriliától 2022-ben.

Ezzel szemben Fabio Quartararo bizonyította, tavalyi világbajnoki címét nem a legyek hordták össze, és szombati ujjtörése után is heroikus küzdelmet mutatott, aminek köszönhetően végül megszerezte a harmadik helyet, életben tartva így a címvédés reményét. A francia fenomenálisan motorozott, bevallása szerint visszaszerezte önbizalmát, és hiába sejtették sokan, ez a pálya végképp nem fekszik majd a Yamahának, Quartararo bizonyította, egyedül, önálló tempóban, elkerülve így az első abroncsok túlmelegedését, elképesztő teljesítményre lehet képes. Géniuszként tartotta maga mögött Bezzecchit, így a címvédés egy hajszálon még a levegőben lóghat, bár a 23 pontos hátrány Bagnaiával szemben több mint aggasztó.

Tény ugyanakkor az is, a hétvége során talán többször is érezhettük, hogy a franciát egy emberként támogatja mindenki, persze a ducatisokat leszámítva. Marc Márquez a verseny előtt úgy nyilatkozott: Quartararo egyetlen gondja, hogy motor nélkül kell megvédenie a címet. Erős beszólás volt ez a Yamaha felé, de a nyolcszoros világbajnok sportszerűsége mellett szóljon, hogy amikor észlelte a francia közeledtét a futam elején, gond nélkül engedte előre.

A verseny után a Yamaha vezére, Lin Jarvis nem volt rest trollkodni némileg, miután kifejtette, 2006-ban csapatfőnökként, Valentino Rossival épp így veszítette el a címet, ezért igaz, hogy Bagnaia van jobb helyzetben, de Valenciában minden megtörténhet. Ezt persze már Ciabatti sem hagyhatta szó nélkül, ezért azonnal jelezte: Rossi előnye anno sokkal csekélyebb volt, és bár igaz, hogy eddig tagadták a csapatutasítást, most viszont egészen biztosak lehetnek benne, a Ducati egyetlen csapatutasítása az lesz, hogy a futamot a gyár egyik versenyzője nyerje, végkimenet nélkül. Hozzátette azt is, vannak erre bőven, sőt hogy tavaly az első három helyen értek célba, így megjegyzése inkább tűnhetett már-már erődemonstrációnak, mintsem vicces jelzésnek. Ez azért is különösen fontos, mert győzelem nélkül a francia esélyei végképp elillannának.

Egyre többen véleményezték azt a tényt is, miszerint Quartararónak sok segítsége idénre nem maradt, és úgy vélik, ha jövőre is a bajnokság megnyerése a cél, a Morbidelli-jelenséget szó nélkül hagyni nem lehet. Az olasz egyébként idei legjobb kvalifikációját teljesítette, de veszélyes motorozásért azonnal két hosszúkörös büntetésre ítélték, és bár tizenegyedik helye még így is bravúrosnak mondható, főleg a büntetést figyelembe véve, ez sajnos közel sem lenne elég, még a jövőre nézve sem, hogy esetlegesen Quartararót segítse. Az angolszász sajtó így érthető okokból kifolyólag értetlenül áll az olasz szerződéshosszabbítása előtt, és továbbra is úgy vélik, Toprak Razgatlioglunak rohamtempóban érkeznie kellene.

Quartararo esetleges fordítása egyébként a motorsport-történelem talán legnagyobb bravúrjának számítana, mert feltételezem, ekkora hátrányból egy futam alatt még soha nem nyert senki címet. Azt már tudjuk, hogy Bagnaia ilyen mértékű ponthátrányból történő felzárkózása is bekerült az évkönyvekbe, így elnézve a szezont, ne zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy végeredményben bármi megtörténhet.

Egyébként úgy vélem, tizenöt esztendő ide-vagy oda, és minden bizonnyal történelmi jelentőségű lenne a Ducati győzelme, sokan mégis úgy remélik, ez Dávid és Góilát küzdelme, így könnyebben szimpatizálnak a címet egyedül védeni próbáló franciával, aki egész évben tartotta a frontot a bolognai túlerővel szemben. De félretéve minden álmot, egy valami biztos: ha Quartararo bármit is szeretne Valenciában, nagyon sokszor meg kell néznie Gene Hackman főszereplésével, az A legjobb dobás című ikonikus mozit.

A futam viszonylagos nyugalomban telt el, az első tízben a megszokottak szerint öt Ducati végzett. Ha megfigyeljük, ez a szám általában öt és hat között mozgott az elmúlt versenyeken. A Márquez-csoda ez alkalommal elmaradt, a jó rajtpozíció ellenére a spanyol csak a hetedik helyen végzett, ami megfelelt saját várakozásainak, miután közölte: bár az egykörös tempó megvan, a versenytávra szükséges elmarad. Az ausztrál futamot megnyerő Alex Rins ötödik lett, ami persze csalódást keltő volt számára, tragikusnak mégsem nevezhető.

És ha valamit bánunk, leginkább talán azt, hogy Cal Crutchlow már nem állandó tagja a mezőnynek. A Yamaha tesztpilótája érezhetően pozitív hatással van a szintén gyári motoron ülő Franco Morbidellire, aminek titkára egyelőre nem derült fény, továbbá az is egészen elképesztő, ahogy a brit versenyző sorozatban szórja a pontot érő helyezéseket. Ez alkalommal a tizenkettedik lett.

A motorsport egyébként gyászba borult ismét a hétvégén, miután egy olyan ikonikus személy távozott, mint a Red Bull-alapító, Dietrich Mateschitz. Az osztrák szakember teljes mértékben átformálta a motorsportot, és alapított a vállalat személyében egy olyan intézményrendszert, amelynek köszönhetően fiatalok százai kapnak lehetőséget a bemutatkozásra, és akár a bölcsőtől eljuthatnak a világ tetejére az energiaital-gyártó védőhálóját élvezve. A Red Bull alapvetően az extrém sportokat volt hivatott képviselni, de a szellemiségével gyorsan a motorsportok vezető befektetőjévé avanzsálódott. A főszponzori tevékenységen túl alapítványokat hozott létre, balesetben lesérült atlétákat segített vissza a hétköznapi létbe, egyszóval olyan világot alkotott, amely példamutató, és máig egyedülálló, miközben a motorsport mellett minvégig ragaszkodott a repüléshez, mint a márka alappillérét formáló és adó tevékenységhez. Összefoglalni és leírni mindezt legfeljebb könyv formájában lehetséges.

És ha teljes mértékben nem is, részben mindenképp ide kapcsolódhat Mauro Talamonti, a Repsol Honda mozgókép-felelősének legújabb alkotása, amely egy videósorozat legutóbbi része. Ebben a Honda csapatmenedzserét, Alberto Puig-ot szólaltatja meg, és kutatja azt, mi hajtja a spanyol szakembert évtizedek óta, azután is, hogy egy közel végzetes balesetben fel kellett adnia álmait.

MotoGP Sepang 2022
Végeredmény
1. Francesco Bagnaia ITA Ducati Lenovo Team
2. Enea Bastianini ITA Gresini Racing MotoGP
3. Fabio Quartararo FRA Monster Energy Yamaha MotoGP
4. Marco Bezzecchi ITA Mooney VR46 Racing Team
5. Alex Rins SPA Team Suzuki Ecstar
6. Jack Miller AUS Ducati Lenovo Tea
7. Marc Márquez SPA Repsol Honda Team
8. Brad Binder RSA Red Bull KTM Factory Racing