Ősszel motorozni jó

2003.11.05. 12:19
0 hozzászólás
Kapcsolódó cikkek (1)
Falra hányt borsó az őszi motorozás veszélyeiről írni, mert a mi fajtánk csak olyan, hogy a saját kárán tanul. Az öreg motoros csak legyint, ha valaki okosabbnak akar látszani, elég tapasztalatot gyűjtött. A fiatalok meg azt hiszik, hogy a jogosítvánnyal megszerezték a tudást is.

A motorozás tudománya ugyanis nem csak abból áll, hogy hány métert bírunk egykerekezni, vagy leér-e a térdkoptató a Pilis kanyarjaiban. Természetesen a biztonságos motorozáshoz elengedhetetlen a motor magabiztos kezelése, de a technikai tudáson kívül nagyon fontos az, ami a fejben van. A vészhelyzeteket nem akkor kell megoldani, amikor már benne vagyunk, hanem még kialakulásuk előtt kell megelőzni azokat. Fel kell ismerni a veszélyt az úton, és a megfelelő időben lassítani kell. Ehhez viszont nem árt némi tapasztalat.

 
  A rutin hiánya
 
  Sokan egyáltalán nem sejtik, milyen útviszonyokra számíthatnak a különböző évszakokban. Mit gondoljunk arról a fiatalemberről, aki kölcsönmotorokkal és a Hungaroringen vett leckékkel már megtanulta kezelni a motort, de saját CBR-jét már az első útján összetörte? Mindössze annyi történt, hogy eddig csak nyáron jutott hozzá a kölcsönzött motorokhoz, és amikor október elején megszerezte saját motorját, a szokott magabiztosságával döntötte be a szerpentinen a gépet. Nem számított a hűvös időben a fák alatt megmaradt vízre, és a fák közé repült. Súlyosbította a helyzetet, hogy a motor ára mellett már nem maradt pénze bőrruhára. Nos, aki ősszel, hűvös, nedves időben, egy szál farmerban térdig ráborít egy vizes útra, az tud motorozni?

Nekem kellemes emlékeim fűződnek az őszhöz. Ebben talán az is benne van, hogy eddig minden gépemet ősszel vettem, ami már eleve megszépíti ezt az évszakot. Elfogadható a hőmérséklet, nappal nem fagyunk le a motorról, de nem is sülünk bele a bőrruhába. A tavasszal ellentétben, amikor még bennünk van a téli elgémberedés, ősszel az egész szezonban felszedett rutinnal vezethetünk. Szóval ősszel motorozni jó, de nem árt előre felkészülni egy-két dologra.

A ruha

Bőrruha-párti vagyok, de ez csak ízlés kérdése. Lehet szintetikus anyagból is az öltözék, a lényeg, hogy jól zárjon. Nyáron még elmegy egy kis huzat, de ősszel és télen (már aki a téli motorozás perverziójára vetemedik) semmilyen utat nem adhatunk a hideg levegőnek. A didergő motoros sokkal lassabban reagál vezetés közben. Egyrészt a saját hidegérzetével van elfoglalva, másrészt mozgása is lelassul. Elgémberedett ujjakkal még a fékezés is gondot okozhat, de abból is származhat baleset, ha nem találjuk meg időben az indexet a remegő kezünkkel. A fázó emberre a befelé fordulás a jellemző. Ez az önkéntelen összehúzódás és beszűkült figyelem annyira ösztönös lehet, hogy észre sem vesszük.

A hűvös időben még akkor is óvatosan kell bánni a kanyarokkal, ha teljesen száraz az út, mert a motorkerékpárok gumiját nem erre a hőmérsékletre tervezték. Nagyobb tapadást lágyabb gumikeverékkel érnek el, viszont ezeknek a keverékeknek az üzemi hőmérséklete magasabb. Ez nyáron nem is okoz problémát, mert a forró aszfalton igen gyorsan bemelegszik a gumi, de egy hűvös, esős napon sokkal lassabban következik be. Üzemmeleg guminál a motoros érezheti a tapadási határt, de egy hideg, merev anyagú abroncs minden előjel nélkül elengedi az aszfaltot, és akkor már menthetetlen a helyzet. A kemény gumi miatt hosszabb féktávra kell számítani, ezért a satufékkel csak óvatosan.

A nyári gumik tapadása 7C o felett megfelelő. Az autósok ilyenkor vehetik elő a téli gumikat. Sajnos a motorkerékpárt idényjárműnek tartják, ezért nem nagyon gyártanak hozzá téli gumit.

Különösen a városi villamoshálózatnál, de egy-két vasúti kereszteződésben is alkalmazzák azt a technikát, hogy a sínek között gumiborítású lapokat helyeznek el a zökkenőmentes áthaladás érdekében. Ezeken a helyeken fokozott a csúszásveszély. Az abroncsok gumi-aszfalt párosításra valók, ezeknél a kereszteződéseknél viszont úgy viselkednek, mint két csúszós műanyagfelület.

Nedves út

Amint elkezd szemerkélni az eső, átnedvesedik az utat borító porréteg, ami szemmel alig észrevehető, de a gumik tapadása a szennyeződés miatt csökken. Nem csak a kanyarokban, hanem az intenzív fékezéskor is sokkal óvatosabbnak kell lenni, mert sokkal hamarabb blokkolhat a kerék, mint várnánk! Amint megjelennek az első esőcseppek a sisakplexin, árgus szemekkel figyeljük az út állapotát, és a biztonság kedvéért nem árt nagyobb követési távolságot tartani.

A modern abroncsok nem csak egyszerűen elvezetik a vizet, hanem nagy nyomással préselik ki oldalra. A gumi mintázata igen precíz mérnöki munka, de csak akkor jön létre a megfelelő áramlás, ha a megfelelő forgásirányban szerelték fel az abroncsot . Minden gumi oldalán nyíl mutatja a forgási irányt.

Nagy sebességnél, ha a kerék alá bejutó víz több mint amit a mintázat elbír vezetni, felléphet az aquaplaning jelensége. Ilyenkor a túl sok víz megemeli a kereket és elszakad az úttól. A motor a gumi és az aszfalt közötti vékony vízrétegen úgy csúszik, mint egy vízisí. Az oldalirányú tapadás megszűnése miatt az első kerék szinte biztos, hogy kitör oldalra. A motoros már csak az úton csúszva állapíthatja meg magában, hogy ez bizony aquaplaning volt.

Esélye a sebesség növekedésével egyenesen arányos. Függ még a bordázat mélységétől is természetesen, hiszen egy kopott gumi az alacsony barázdákkal sokkal kevesebb vizet bír elvezetni. A legnagyobb veszélyt a magyar utakra sajnos oly nagyon jellemző nyomvályúk jelentik. Ezekben összefüggő vízréteg alakul ki. Az aquaplaning elkerülése mellett itt még arra is figyelni kell, hogy a hosszanti barázda megvezeti a motor első kerekét, mintha ki akarná csavarni a kezünkből a kormányt.

Szélsőséges eset, de azért Magyarországon nem ismeretlen: akkora a tócsa, hogy elrejti a mélyében rejlő kátyút. A motor szárazföldi jármű, kerüljünk ki minden nagyobb vízfelületet vele.

Ha jó minőségű úton haladunk, akkor egy kiadós eső nem annyira vészes. Az első öt percben átázik az a bizonyos porréteg, de később a víz lemossa az utat, és onnantól csak a gumi vízelvezetésétől függ a tapadás. Márpedig kiadós esőre szeptember után már mindig van kilátás, ezért lehetőleg ne tükrösre kopott gumikkal próbáljunk ilyenkor országos túrákat tenni.

Lehullott falevelek

Ritkább forgalmú útszakaszokon komoly veszély a lehullott falevelekből kialakult lombszőnyeg. Szárazon is el lehet rajtuk csúszni, de esőben még csak hülyeséget sem kell csinálni ahhoz, hogy padlóra kerüljünk.

A mezőgazdasági gépek minden motoros ősellenségei. A KRESZ ugyan szigorúan előírja minden jármű kerekeinek megtisztítását, ha földútról szilárd burkolatú útra hajt, de a tapasztalat szerint a keréktisztítást nagyon kevesen hajtják végre, hiszen mindenhol lehet sárdarabokat dobáló traktorokkal találkozni. Szerencsére a gépek által felhordott sár már messziről jól látható, ezért fel lehet rá készülni, de erre is vonatkozik az eső álcázó hatása.

Ha nagyon zordra fordul az idő, érdemes az autópályát választani, ha van rá mód. Ott nincs éles ív, tükrös aszfalt, kátyú, traktor, sár. Ködben pedig egyenesen életmentő lehet, hogy nem kell félni a szembejövő forgalomtól.

Talaj menti fagy

A hajnali pára ráfagy az útra. A fékút megnövekszik, a kanyarok lelassulnak. Legalábbis ha okos a motoros. A váratlan esés ellen egyedüli ellenszer a nagy követési távolság és a - szégyen, de így van - sarkos kanyarvétel.

Hidegben, esőben nem szabad sietni! Ha valaki nekiindul egy szép őszi túrának, jobb úgy terveznie a távolságokat, hogy sötétedésre végezzen az aznapi szakasszal. Estére drasztikusan megváltozhat a hőmérséklet, és egyáltalán nem biztos, hogy elég a nappali ruhamennyiség.

Az autósok

A türelmetlen autósokkal nem kell törődni. Ők egy elcsúszással semmit sem kockáztatnak, mi motorosok viszont mindent. Még azt is, hogy ha nagyon a nyakunkra másznak és elcsúszunk, még át is mennek rajtunk.

Az ősz semmiképpen sem a sportos motorozás ideje. Ilyenkor nem kell szégyellni a gumi két szélén a széles rinyacsíkot. Sarkos a kanyarodás? Esetleg hosszabb a menetidő? Kit érdekel! Öt perc késést még mindig könnyebb megmagyarázni, mint megvenni a letört alkatrészeket. A legfontosabb, hogy egyben odaérjünk, az már másodlagos, hogy mikor.