Elmeroggyant robogósok

Alighogy elindult a robogóblog, máris kaptam egy érdekes üzenetet – kvázi invitációt – valakitől, aki tagja a Mopedrally nevű megmozdulásnak.

A Mopedrally nem kisebb dolog, mint nagyjából egy Budapest-Szeged távolság – terepen. Igen, minden civilizált útvonalat kerülve, földúton, árkon-bokron át kell elérni (az ellenőrző pontokon becsekkolva) a szegedi végcélt, ami testvérek között is legalább 8 órás iszonyatot jelent. Maximum 50 köbcentin.

Az ötlet akkora állatság, hogy meg sem kellett tekintenem a videókat – amelyeken félméteres sáros dagonyában esnek-kelnek – hogy azonnal szimpatikus legyen.

 

Hozzáteszem, mindez egy kicsit egybevág egy régi vágyammal: a jövőben szerettem volna beszerezni valami olcsó, filléres, kis teljesítményű endurót földutas poroszkálásra. Nem krosszozni akarok, vagy kenni neki mint az állat, hogy kezem - lábam kitörjem, épp elég nyomorék vagyok más most is a 90 fokban sem működő vállammal, ami éppen szintén egy motorbaleset következménye, bár ott csak a jobb kezét nem érezte a másik fél.

Ez azonban sajnos még papírozatlan motornál is zsebbevágó mutatvány. Számomra döbbenet, mennyit elkérnek a magyar forgalmival nem rendelkező motorokért, így erről egyelőre nem ábrándozok.

(Mellékvágány, de a blog profiljába vág: elképesztő, hogy 200 ezer felett kínálnak ötvenes papírokkal, rendszám nélkül 125-ös, 250-es vagy nagyobb robogókat. Amivel előbb-utóbb nemhogy elkezdenek szivatni a rendőrök, de ráadásul igen könnyen ellophatók is, hiszen elég egy kamu adásvételi az eladáshoz.)

A mopedrally – ahol mindenféle ötvenesekkel indulnak a Simsontól a Vespáig –, felnyitotta a szemem: a hobbi-ötletemet sokkal olcsóbban és egyszerűbben kivitelezhetem egyelőre robogóval. (Aztán ha beválik, átülhetek akár enduróra is.)

Elképesztően egyszerű, olcsó és szórakoztató móka ez. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy a BKV-ról üljön át bármilyen robogóra. Fényévekkel könnyebben szervezheti az életét, ha nem kell buszra várni - meggondolandó azonban mindez egy biztonságos tárolóhely hiányában.

És itt jön a sokadik érv a Totalcar kezdeményezése, a B125 mellett.

Ugyan a mopedrally-n idén 50 köbcenti a felső határ, azonban a való életben a négyütemű 125-ös robogók és motorok sokkal élhetőbb alternatívát jelentenek az ötveneseknél. Egy négyütemű 125-ös teljesítménye nem nagy, 10-12 lóerő. Azt is kulturáltan, egyenletesen, visítás nélkül adja le anélkül, hogy nagy gáznál kerékre ágaskodna. Egy 125-ös robogó tökéletes a városi közlekedésre: fogyasztása alig van, dinamizmusa pedig éppen megfelelő ahhoz, hogy tökéletesen tartsa a városi forgalom ritmusát. Amíg az 50 köbcentis üveghangon, gyenge futóműve miatt az úton összevissza pattogva tudja a városi főútvonalak 70-es korlátját – a számára illegális sebességtartományt, amivel nem alkot útakadályt –, addig egy 125-ös kényelmesen, futóművileg is biztonságosan, teljesítményében még az éppen szükséges tartalékokkal is alkalmas erre a tempóra.

Magyarul, ha hozzáférhető lenne az autósoknak a 125-ös kategória, fényévekkel biztonságosabban közlekedhetnének két keréken. Rendszámmal, forgalmival, legálisan, nem kamu ötvenesekkel – így talán az a kupleráj is rendeződne, ami ma a kisköbcentis használtmotor piacon uralkodik. Talán egyszer a mopedrallyn is 125 köcenti lesz a határ.

Én mindenesetre idén biztosan indulok, bár nem kerestem még meg a szervezőket. A negyedik mopedrally lesz ez és csakúgy, mint az eddigiek, csapatverseny. Mi egyelőre hárman tervezzük a csapat alakítását: én, az asszony és egy barátom.

A bibi egyelőre ott van, hogy egy szál robogónk sincsen. Az én utolsó robogómat teljes mértékben ellopták. Eddig volt körülbelül 20 robogóm és abban biztos vagyok, hogy legalább 10%-uktól ilyen módon szabadultam meg, akaratom ellenére.

Jelenleg egy YZF 1000-es Yamahám van - éppen fényezőnél, mert most sikerült összerakni a fent említett baleset után. Spárta Attila barátomnak egy GSXR 750 streetfightere van, átépítés alatt. A barátnőmnek a motorizáció jelenleg egy békalámpás Corollában nyilvánul meg, motorjogsi híján. (Milyen jól jönne neki is a B125!)

Egy jó alany?

Két út áll előttünk: vagy megpróbálunk részben vagy egészben kölcsönkérni 3 robogót (ki az az állat, aki sárban dagonyázásra kölcsönad?), vagy anyagi lehetőségek híján olcsón veszünk valami romokat és átépítjük őket a célnak megfelelően.

Ez utóbbi esetben biztos, hogy idomtörött, vagy már totál idomtalan alanyokat választunk, akár törött vázzal is, mert abból lehet építgetni, némi hegesztgetés kérdése az egész. Nemcsak pénzszűke miatt, hanem elvből is igyekszem a lehető legolcsóbb megoldást találni, a feltétel csak annyi, hogy tűrhetően megbízható legyen a blokk és legyen alatta minimális futómű. Így sajnos a legolcsóbb megoldások, az épen is olcsó, de megbízható, régebbi kiskerekűek nem jönnek szóba.

Így vagy úgy: jó móka lesz. Bár nem szeretnék rendszám nélküli robogóval visszatérni az utcai robogósok táborába (rendszámossal igen), a nemrég még a jövő messzeségébe tervezett hobbimat hamarosan kiélhetem.

Ha tudtok, gyertek ti is!