Ideje megszívatni a robogósokat?

2011.10.07. 17:26
153 hozzászólás

Sokan nem tudják, vagy elfelejtik, hogy a robogók, vagy bármilyen segédmotorkerékpárok használata kötelez bizonyos szabályok betartására. Nem csak a sisakról és az SMKP (újabban M) vagy B kategóriás jogosítványról van szó, hanem arról, hogy ez a járműkategória maximum 45km/órás sebességgel közlekedhet a közutakon.

Ha annyiszor tökönszúrtam volna magam, ahányan tanácsot kértek olyan ötvenes robogó ügyében, amely minimum 80-nal, de inkább százzal tud menni, már lány lennék. Amikor a Motowellemet eladtam, volt olyan vevőjelölt, aki azért nem vette meg, mert óra szerint csak 80-at megy, ő pedig messziről jár dolgozni.

Ilyenkor szoktam átmenni atyai tanácsadóba és elmesélem: kisfiam, a segédmotorkerékpár 45km/óra, satöbbi..., ezen felül lakott területen a megengedett sebesség 50km/h. Ellenben ha motorozni akarsz, vegyél motort, ami egy másik típusú jármű. Arról lehet megismerni, hogy rendszáma van, és jogosítvány kell rá. Igen, ha motorozni akarsz, tedd le a motorjogsit.

Elég nonszensz, hogy rutin és képzettség nélkül tömegével akarnak száguldozni olyan járművel, amely erre nyilvánvalóan alkalmatlan. Az, hogy a mai divat szerint a kategóriához képest a robogók némileg túl vannak motorizálva, felfogható biztonsági tényezőnek is, még ha nem is teljesen legális kivenni a fojtást. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a 70-80-as utazó tekinthető üzemszerűnek, főleg akkor, ha mindeközben az autók azonosíthatóságuk miatt elvileg kénytelenek betartani a városi sebességkorlátot. A KRESZ kimondja: segédmotorkerékpár olyan kétkerekű jármű, amelyez legfeljebb 50 cm3 lökettérfogatú motor hajt, tervezési végsebessége pedig 45 km/ó. Azaz ténylegesen ennyi tud.

Németországban megelégelték a vagány tizenéveseket. Lehetne vitatkozni, hogy van-e erre okuk, vagy inkább ez is csak egy lehúzási metódus. Amíg Magyarországon a rendőrség nem tudja bemérni és megbüntetni a robogósokat rendszám híján, maximum rendőrautóból kiszólva, a sebességmérő alapján verbálisan inzultálni – ami egyébként nem hinném, hogy jogszerű – addig a németek nem szaroznak.

Frankó kis mobil mérőpadokat állítottak hadrendbe. Leintik a robogóst, felteszik a padra és a görgőkkel már mérik is, hogy mennyit tud a bicaj. A dolog annyiban különbözik a mi helyzetünktől, hogy a járműkategóriák ott mások: ott létezik egy igazi segédmotor kategória.

15 éves kortól egy alap teszt után lehet 25km/h végsebességű Mofa kategórás járművet vezetni, jogosítvány nélkül. Ez a sebesség tényleg durva kontraszt egy mai (nyitott) ötvenes képességeivel, de az egy feljebb levő kategória. A mi segédmotoros kategóriánknak megfelelően M jogsival, vagy B-vel vezethető az 50 köbcentis, maximum 45km/h sebességű jármű. A német fiatalok hasonlót csinálnak kicsiben, mint mi nagyban: mi kamuötvenes 125-ösökkel járunk, ők pedig kamu mofákkal járnak, amelyek valójában jóval többet tudnak a szokásos 1 lóerőnél.

Ha a pad nagyobb végsebességet mutat, bukta van, megfelelő jogosítvány nélküli vezetés. Persze van ott is trükközés, szintén deja vu érzés fogott el. A lenti riport szerint elkapták a csókát, akiről kiderült, hogy olyan elekronika van beépítve a robogójába, amely az első fék behúzásakor lecsökkenti a teljesítményt. Márpedig méréskor az első féket behúzva tartják a készülék görgőin a motort, így neki mindig 25km/óra maximális sebességet mérnek.

Nekünk nem kell félnünk hasonló dolgoktól: nincs pénz ilyen berendezésekre. Konkrétan még azt sem tudja megoldani a rendőrség, hogy a tilosban parkoló autókat megbüntessék: ahhoz sincs elég GPS-es készülék, nem véletlenül állnak keresztbe-kasul és az út közepén a parasztok.

De azt azért ideje nálunk is elfogadni, hogy a segédmotor még nem motor. Ráadásul nem lenne baj, ha megszűnne az identitászavar: pár zsírhülye hol motorosnak képzeli magát és hetvennel cikázik a kocsisorok között, hol biciklisnek, és lazán áthajt a piroson.