Ferrari robogó?

2012.05.01. 07:44
16 hozzászólás

Van egy olyan mánia, hogy a népek szeretnek mindenre Ferrari jelet tenni, ha piros. Még akkor is, ha az uram bocsá' nemhogy nem olasz, hanem egyenesen egy Peugeot 206-os: Siófokon van erre egy szép példa.

Az új Piaggio Zip cseppet sem Ferrari, de legalább olasz, és szép. Már magamtól kiszúrtam Tibinél, aki megerősítette a ferraritlanságot: köze sincs a Enzóékhoz, a menetteljesítményekben sem. A Zip ugyanis négyütemű, ezért Tibi óvatosságra intett, mondván, ez baromi lassú, mert még a gyári fojtás is benne van. Nem gyorsul, de amikor megindul végre, akkor pont vége van, ötvennél megáll.

Én azonban szeretem a négy ütemet a robogókon is. Annyira, hogy egyszer majdnem vettem egy kicsit romos régi négyütemű Zipet vagy Sferát, ami nem egy divatos cucc, de nekem tetszik. Sajnos az a kereskedő gyorsan rájött, hogy jobban megéri elbontani, így lemaradtam, mert az egész áráért már eladta belőle a blokkot.

A Zip nagyon szépen jár, jellegzetes négyütemű orgánummal, a kétüteműek zabolázatlan pörgése sehol. A gáz nagyon finoman mozdul, nagy úton, először azt hittem, meg sem akar indulni és csak ácsorgok majd az alattam dörmögő kis blokkal. De elindult szépen, és elkeserítő valóságot kell hogy közöljek: pont annyira megy, amennyire egy robogónak kell.

Enyhén szólva is lejárt lemez megint azt emlegetnem, hogy a robogók vevőkörének minimum 50%-a erős szereptévesztésben van önmagát és a járműkategóriát tekintve: a városi 50km/h megengedett sebesség felett robogóval sem szabad haladni, hiába nincs rendszám. És nem is túl biztonságos.

Az hagyján hogy nem véd a kasztni, de nem túl nehéz olyat taknyolni, hogy az esemény befolyásolja az egész további életedet. Nekem egy meg nem adott jobbkéz miatt lett vállficamom, ami az életben nem úgy működik, mint a Halálos Fegyverben. Azt hittem: a mentős a helyszínen visszarakja, 'oszt kész, megyek tovább. Hát nem: kórház, altatás, és soha nem lesz már jó a vállam. Sőt, hónapokig küzdöttem azért, hogy végre a megszokott módon (jobb kézzel fogva a cerkát) tudjak brunyálni.

Rendes motorral voltam, igen jó futóművel, baromi jó fékekkel, szabályos ötvennel, így alig ütköztem, de a vállam így is odalett az eséstől a protektorok ellenére. Nem szeretnék belegondolni, mi lett volna, ha nyélgázt húzó hülyegyerek lettem volna 70-nel, 100 kilós robogóval, aminek következtében az autóba vagy az aszfaltra zúztam volna a pofámat, vigyorgóban.

Ezért azt mondom: ugyan könnyedén ki lehet venni a Zipból a gyári folytást és a vékonyka kipufogó cseréje nélkül is sokkal jobban megy, én ezt nem buzerálnám. Többnek néz ki, de mindössze 85 kiló, ehhez elég a gyári teljesítmény. A sportosság is csak álca, nem Ferrari: a levegőbeömlők nem igaziak, hiszen léghűtéses. Oké, nem lehet felvenni vele a Hungária körút ritmusát. Ideje elfogadni, hogy a B jogsival vezethető robogó nem a Hungária körút ritmusának felvételére való. Az már a B125 pályája.

Cserébe eléggé esélyes, hogy ad valami olyat, amit egy kétütemű soha nem fog: örök életet.

Ez a Zip széthajtatatlan. Valóban ötvenet megy óra szerint, ez a valóságban 45. A kényelmes, nagy ülésen, a nem túl harapós, de nagymotorosan jól adagolható, határozott fékekkel (elöl tárcsa, hátul dob, és mintha a fékkarok is nagyobbak lennének a szokásosnál) simán el mernék indulni vele a 2000 km-es országkerülőre.

A fogyasztást tekintve a kétüteműek alatt vagyunk minimum 30%-al, nem nagy művészet 2 literrel eljárni. A kezelőszervek a szokásosak, ülés alatt nagy sisaktartó, a gyújtáskulcs elöl egy rekeszt is nyit.

Persze a legfőbb vonzereje a külseje, különösen ebben a pirosban. Lakótelepen kanyarodtam jobbra, fekvőrendőr, jobbkezes, óvatosság, főleg hogy a járdán 4 éves forma kiscsaj várakozott biciklivel, biciklis sisakban, mögötte pár méterre lemaradt nagyival. Rám nézett és azt mondta: de szééép motor!

Azt hiszem, ez mindent elmond a Zipről. Városban rohangálásra simán kéne. 

A Piaggio Zip-et a Darázsgarázstól kaptuk kölcsön, köszönjük!