Asesso Zoli felhívott, hogy menjek be vele az Autó Motor és Tuning Show-ra még a nyitás előtti csütörtökön. Bár mindebből engem a középső rész érdekel csak, és az se feltétlenül az új motorok tekintetében, nyilván. De mi gyakran ütjük el a motorbuziság poros útjain töltött időnket ilyen módon: elkísérjük egymást ide-oda, motorszerelőhöz, motort venni, én pedig el fogom kezdeni látogatni Zoli motorosbolt partnereit kapcsolatépítési szándékkal. Zoli gyártja a legjobb puha térdprotektorokat, amiből jó lenne, ha lenne gyerekméret, mert én még a lányomra is szerelnék, mivel hamarosan járni kezd és nem akarom hogy megzúzza a kis térdekalácsát.
Persze a fentieket leírhattam volna egy mondatban bréking nyúz bejutottam nyitás előtt a show-ra jelleggel is, de nem szeretném magam fontosembernek kamuzni..
A Bázis Motornál kezdünk. Elhoztunk egy próbababát nyilván azzal a céllal, hogy a helyszínen majd felszereljük rá Zoli teljes puhaprotektor-készletét. Sajnos itt ki is néztem rögtön egy sisakot az asszonynak, mert a sisakplexije karcos, de annyiba kerül az új, hogy egyszerűbb sisakot venni. Remélem nem olvassa a robogóblogot.
Itt megjegyzem halkan azt is, hogy bár szimpatizálok a LIDL-el és társaival, és bizonyos motoros dolgokat tényleg érdemes megvenni, mondjuk az 1500 ft-os vesevédő és az enduróra teljesen jó 500 FT-os láncspré is verhetetlen, de sisakot kurvára nem vennék ott.
Motoros boltban huszonpárezer forintért van márkás, normális sisak, mint az a Marushin, amit kinéztem. Annyival a Lidl nem olcsóbb, hogy megérje. Meg annyival sem, hogy tönkremenjenek a kereskedők. Ha már motorosok tartsunk össze, akkor azzal is tartsunk össze, hogy megértjük: motoros cuccot a motorosboltból.
Kint a motorkiállításon fogtam a kis fényképezőmet, ami mindig nálam van és most tökéletesen kiderült, hogy nem alkalmas ilyen fotókhoz, és kattintgattam pár érdekes dolgot.
Kezdjük a lényeggel: a Honda robogó-motor hibridje, az NC 700 Integra sokak fantáziáját megmozgatta. Én eddig csak üvegkalitkában láttam, most itt van hús-vér helyett fém és műanyag formában. 670 köbcentis kéthengeres egyvezértengelyes, nyolcszelepes blokkja 52 lóerős. Teletankolva csekély 238 kiló, de legalább olyan fürge lesz, mint amilyen hamar népszerű. A váltó automata (olyasmi, mint az 1200-es VFR, duplakuplungos), a bibi a lánchajtásban van. Kíváncsi vagyok, milyen lelkesedéssel fogja a célcsoport kenegetni. Ez persze nem zárja ki azt, hogy masszív konstrukciónak nézzen ki.
A Hondánál még ott állt a hajó méretű 300-as Forza, úgy néz ki, senki nem tartja paradoxnak, hogy ezek nagyobbak, mint az ezres motorok. Az igaz érdekesség azonban az MSX, ami egy nagyra nőtt kisromet 125-ös, pitbikeokra hajazó blokkal. Igazi játszómotor, de épp ez a taszító is benne, mert gyerekmotor méretű és nem látok épeszű okot arra, miért venne ilyet valaki. 
A Benelli Macis-on barátságos neve ellenére nincsenek maci figurák. A 125-ös robogó kissé ufófejű, 16-os kerekei vannak és nem túl drága, 6 kiló regadóval.
A Benelli egy kifejezett tereprobogót is hozott, a Quattronove X Off Roadot, ami a régi Yamaha BWS hagyományait folytatja 10 collos kerékkel, durung /90-es gumikkal.
Árpád jelezte felém a múltkor, hogy nehezményezte a Keeway importőr, hogy soha nem említek meg Keeway robogót. Erre írhatnám azt, hogy utálom a Keewayt, fujfuj, miatta döglött meg a macskám, de egyrészt a macska is meghal, mert minden állatnak joga van tisztességgel elmenni (kilenc élet után a macskának meg főleg), másrészt a helyzet nem egészen ez.
Azért nem írok Keeway robogókról mert életemben nem találkoztam eggyel sem. Nem jött szembe, ha értitek mire gondolok. A robogóblog ugyanis nem úgy működik, hogy kitalálom, ma miről szeretnék írni, és hopp már meghozta a futár, se nem az égből hullanak ezek reám, hanem az alanyokat szerzem. Haveroktól, ismerősöktől, néha elkérem idegenektől, néha felajánlja valaki és persze van egy-két fix pont. Nem kell félni, hogy nem akarok írni bizonyos típusokról, de ha nincs, akkor nincs.
Mindezt amiatt az apróság miatt írtam le, mert pont azok a képeim tűntek el, amin Keeway típusok vannak. Az előzmények ismeretében ez elég nagy poén. Annyit tudok mondani, hogy a Keeway is akkora robogókat gyárt, mint egy tank, meg kellett néznem, hogy ötvenesek-e. De volt 125-ös motoralakú motorjuk is kiállítva.
Láttam frankó famotort, ez jó lesz a lányomnak nemsokára, majd kinyomozom, kinél lehet kapni. A Piaggio/Vespa standján ott állt a Vespák jövője, a 946-os, nem csúnya szerkezet.
Összefutottam Yamaha Jánossal a Yamaha standon, megdöbbentő kis jármű volt a lába között, egy automata 1 lóerős elektromos robogó. Eco3 a neve és esélyes, hogy nálunk is kapható lesz, gondolom azért volt kiállítva.
A Yamahánál idén sok a matt fekete, a T-Max 500 ebben a színben ezzel az ülésvarrással állatul néz ki. Volt fehér Aerox, pirosban a klasszikus Neo's és feketében a Xenter, ami nem az én világom, de ezzel a fényezéssel sokkal jobban néz ki. Meg persze az egyik kedvencem, a 125-ös BWS. 
A Kawasakinál nem lehet robogókra felfigyelni, mert nem gyártanak. Az új Z Kawák a transformers külsejükkel és a leesett fejidomukkal csak azt a szót juttatják eszembe, hogy "fogyasztói társadalom", de a motorozást semmiképp.
Itt inkább a kiállított klasszikusok tetszettek: volt egy szép KZ550, egy szép GPZ900 és egy besza/behu-jellegű Z1300 monstrum is.
Az új motorok közül a W800 nézett ki baromi jól, neki jól állt a 18-as kerék. Itt vissza is térek némi szentségtörés erejéig a Hondához, hogy megnyugtassam a kedélyeket: a CB1100 egy buta motor. Tipikusan az a helyzet, amikor képen jó, élőben meg nem érted, és akkor még finom vagyok. Igen hülyén néznek ki a nagy, 18-as virslikerekek, a kipufogó összekuszálása egyenesen vicc kategória, a műszerfalról csak az ipod-dokkoló hiányzik, a kormány meg olyan, mintha egy Riga/Delta-ról szedték volna le. 
Van valami általános ízlésficam manapság: a VFR 1200 kipufogója, a Z Kawa alakú Ducati leesett fejidommal, az általános túlcsicsázás eléggé jellemző.
Már a gyári motorok is építettnek akarnak kinézni, csak a nagy igyekezetben mind egyforma. Felüdülés volt egy-két Harley Sportstert látni.
Az épített szekcióban volt egy-két rettenet, volt akinél elgurult a gyógyszer, ez nekem nem nagyon jön át. Volt persze igazi művészet, az épített Schwalbe, amibe Yamaha 125-ös blokk került. Kifogástalan kivitel, eltalált szín: ezért megérte kimenni.
