Követendő radikalizmus? Igen!
A motorépítés nem csak a bőrrojtos keménycsávók hobbija – azok is hódolnak a mesterségnek, akiket a versenypálya, a szúk kanyarok és a tizedmásodperces gázreakciók hoznak lázba, igaz, ők nem is nyújtott villával és tankfestéssel kísérleteznek.
A spanyol Radical Ducati az olasz kéthengeresekkel foglakozik. Legújabb, Matador nevű építésük alapja egy 1998-as 900 Supersport i.e., vagyis a befecskendezős változat. Pepo Rosell és Ramon Reyes alaposan szétkapták a gépet: a vázról sok felesleges cső ugrott le, míg a blokk magas kompressziót biztosító dugattyúkat és könnyebb főtengelyt kapott.
Manifold kipufogókönyökök felelnek az optimális gázáramlásért – a kettő az egybe csövek végére Shark dob került. A szívóoldalt is hozzáigazították a rendszerhez, a sportlégszűrőt az MWR szállította.
A kormány Rizoma, a felső villahíd és a kormány befogatása egyedi mart alkatrész. A lámpa Harley V-Rodról származik, míg az apró kis műszert az Aviacompositi Ages kínálatából választották. A szénszálas sárhányók saját gyártásúak. Az eredeti benzintartályt átalakították, hogy a Lightcap tanksapka helyet kaphasson rajta.
A megnövelt teljesítményhez kevés lett volna a gyári fékrendszer, így a Brembo négydugattyús versenynyergeit tették a Ducati Matadorra. A barnás fényezés jól áll a slank desmodromikus gépnek – a spanyolok rendkívül jó ízléssel nyúltak hozzá az olasz motorkerékpárhoz.