A 80-as évek egyik legbetegebb szörnyetege volt

Ha valamiben benne van a nyolcvanas évek minden királysága, az az Egli 1MRD Turbo Kawasaki. Maga a csoda, mindene bámulatos. A blokk a Kawasaki GPZ1100-ból származik, de króm-molibdénből új főtengelyt terveztek hozzá, Mahle dugattyúkat kapott, a kompressziót 7,05:1-re vitték le, aztán megfújták egy turbóval. A karburátort 106-os oktánszámú benzinhez lőtték be, a hűtőrendszert pedig 50-50 arányban kevert desztillált vízzel és izopropil-alkohollal töltötték fel. Természetesen a nitrót sem hagyták le róla.

A váltó elég hosszú ahhoz, hogy a motor teljesítményét ki lehessen használni, az egyes nagyjából 140-nél fogy el, kettest sem kell azonnal elváltani, egészen 207 km/h-ig kiadja, és akkor még van három gang. Amikor a Cycle Magazine újságírója 1988-ban kipróbálta, akkor éppen betegeskedett a kuplung, a wastegate-szeleppel sem stimmelt minden, a maximális turbónyomás ezért csak 0,8 bar volt a normál 1 bar helyett, ráadásul a pályán is 37 fokos hőség volt, ami szintén nem volt előnyös a mérésekhez, de úgy is 10,33 másodperc alatt volt meg a negyed mérföld, 243 km/h-s legnagyobb sebességgel.

Egli-vázas, turbós GPZ-ből mindössze hét vagy nyolc darab készült (eredetileg), egyet nemrég adtak el, amely a képen is látható. 1250 köbcenti, turbó, 180 lóerő - 1980-ból. A Cycle Magazine által tesztelttől eltérően ezen kétszemélyes ülés van, a nitró megléte sem egyértelmű, az viszont biztos, hogy mindössze két tulajdonosa volt, az első 1980-tól 2007-ig, egy pedig 2007-től 2017-ig - illetve most még egy, aki megvette. A motorban 10 343 kilométer volt az árverés idején, ami teljesen hihető, ez nem az a sokat használós, kezes, mindennapi jármű.

Sajnos nem tudni, mennyit adtak érte.