Csak távolról hasonlítanak egymásra a Ducati Panigale V4 RS19-ek

2019.02.21. 14:19

Az idei Superbike-világbajnokság egyik érdekessége a Ducati V4-es versenymotorja lesz, amelytől az olaszok azt várják, hogy végre visszaszerzi nekik a győzelmet. Érdemes egy pillantást vetni Eugene Laverty V4 RS19 versenymotorjára.

Fontos, hogy ez a motor Laverty gépe: idén négy Panigale V4 lesz a rajtrácson, de ez lényegében három különböző motor, amelyeket legkönnyebben a futóművük alapján osztályozhatunk. A gyári csapat, a Ducati Corse támogatásával induló Aruba Racing két motorja Öhlins-szel megy, Michael Rinaldi (Barni Racing) motorja alatt Showa van, míg Laverty elég különc módon a Bitubo mellett döntött. Ez egy bátor és kockázatos választás volt, és eddig nem bizonyult szerencsésnek, ugyanis a Phillip Islanden rendezett szezon előtti teszten egy másodperccel elmaradtak a köridei az Öhlins-szel menő, a Superbike-ban újoncnak számító Alvaro Bautistától.

És nagyon valószínű, hogy a különbség nagyrészt a futóműből eredt, ugyanis Laverty nem találta a hátsó tapadást - a gyors kanyarokban láthatóan pumpált és csúszkált a motor hátulja, ami egyértelműen a rossz futóműbeállítás eredménye. A GoEleven csapat még abban az időben állapodott meg a Bitubóval, amikor még Roman Ramos ment náluk egy Kawasakival.

A három csapat, amelyek Panigale V4-gyel mennek, fékből is különbözőt használnak. Chaz Davies és Alvaro Bautista a gyári csapatban Brembót használ, Rinaldi viszont Nissinnel megy, míg Laverty megint egy kisebb gyártó, a Galfer fékrendszerét kapta. Elvileg mindhárom remekül működhet, de a Brembo abból a szempontból előnyt jelenthet, hogy a Ducati régóta együttműködik az olasz fékspecialistával.

Ezek a különbségek első sorban a csapatok költségvetéséről szólnak - amelyik megengedheti magának a drágább és profibb, nagyobb tapasztalattal bíró cég termékét, az előnyben lesz.