Mielőtt kimegyünk csapatni a szerpentinre, ne feledjük: előbb le kell ellenőrizni, átmozgatni és bejáratni a motort.

Motorozik? Külföldre is jár? Szenvedett már a tanktáskába gyömöszölt térképekkel. Tévedt már el esőben, távoli, lakatlan helyeken? Egy megoldás létezik csupán. És ez nem PR-cikk, ó nem.

Dúl a gumiháború a MotoGP-ben, miközben a benzinekről kevés szó esik, pedig a háttérben lázas mérnöki munka folyik. A Forma-1-ben épp most hurcolták meg az új világbajnok csapatot nem engedélyezett benzinkeverék használata miatt. Most akkor Casey Stoner mégsem a sarki benzinkútról tankol prémium üzemanyagot?

Pálinkával, hidrogénnel, vízzel vagy napsugárral? Már nemcsak tanulmánygépek a villanymotorok, készülnek a picuri üzemanyagcellák robogókhoz, ráadásul megjelentek Magyarországon az első bioetanol-kutak is. De van-e az alternatív üzemanyagoknak létalapja a motorozásban?

A futómű is igényel karbantartást, beállítást és olajcserét, noha sokan tudomást sem vesznek ezekről. Csak akkor lehet a villa vagy központi rugós tag megfelelő, ha műszakilag hibátlan és karbantartott. Sajnos javítása, karbantartása, olajcseréje célszerszámigényes, beállítása, szelepelése évtizedes tapasztalatokat és nagyon nagy rutint igényel. Nem véletlen, hogy az egész világon csak kb. öt minőségi és általánosan ismert futóműgyártó cég létezik.

A teljesítménynövekedéssel egyre nagyobb hangsúly kerül a futóműre. Mind több tuningcég gyárt extra fékberendezéseket és módosított, speciális, átszelepelt rugós tagokat, akár pályagépről, terepmotorról vagy túragépről van szó. Szemfényvesztés ez, vagy hasznos dolog? Nézzünk bele a telószárakba!

Melyik motoros ne szeretne kitűnni a tömegből? Ez az emberi tulajdonság fokozottan jelentkezik a motorosok táborában. Míg régebben minden alkatrészt az építőnek kellett megterveznie, a speciális megoldások saját agyszüleményük volt, a kidolgozás két kezük munkáját dicsérte, manapság már inkább előre legyártott alkatrészekből történnek az átalakítások.

C supasz fekete szépség, eszméletlen formákkal, remek technikával és igéző szemekkel... egészen addig, amíg le nem szereljük az első lámpát a fejidom-tartókonzolról. Utána inkább egy dagadt kecskére emlékeztet, legalábbis elölről. Ő a Fireblade.

Lápiember az Alba Regalis oszlopos tagja. Azt szereti, ha saját maga építheti meg motorját, és a mostani bringája is épp olyanra sikerült, mint ő maga. Vad, és nélkülöz minden finomságot.

Ősszel volt szerencsém három pályanapot végigmotorozni a Hungaroringen. Tettem mindezt egy KTM 640 Supermotóval, amely bár nem teljesített rosszul, a harmadik nap végére beláttam, hogy nem igazán az ilyen hosszúságú és ilyen nagy sebességű versenypályára való. Viszont a hringezés maga megtetszett, ezért eldöntöttem, szerzek magamnak valami gyorsasági pályamotort a télen.

Ha nagyon muszáj volt, az egykori Csepeli Motorkerékpárgyár, amely a Pannóniákat gyártotta, rászánta magát egyedi építésre is. Csak ezt náluk prototípusnak nevezték.

Sok érdekeset lehetett hallani a tavaly decemberben beharangozott visszapillantó-tükrös bukósisakról, de mindenki csak valamelyik ismerősétől hallott róla, akár egy tipikus városi legenda esetében. Pedig az új találmány az év közepe óta kapható Magyarországon is, ezért azt gondoltuk, hogy kipróbáljuk.

A motorosok képzése komoly vitatéma. A tapasztalt motorosok épp úgy tudják ezt, mint az oktatók. Sajnos a tanfolyamok során nincs lehetőség olyan mérvű gyakorlati tapasztalatszerzésre, ami felkészítené a leendő motorosokat a közlekedés során előforduló számtalan váratlan eseményre.

Marcus Walz, a német Walz Hardcore Cycles tulajdonosa régóta James Dean rajongó. Már tíz éve használja az általa épített motorok fényezéséhez azt a speciális festéket, amit ő csak "James Dean ezüstnek" nevez.

Az évtized elején visszatértek a hosszú villák az utakra. A túlméretezett chopperek azonban szinte már csak a szépségversenyeken láthatók. Tavaly egy régi-új stílus ütötte fel a fejét, és őrült tempóban terjed.

Rengeteget tesztben olvashatjuk manapság, hogy a motoron radiális fék van. Az újabb modelleket már ilyenekkel szerelik, de sehol nem találtam még olyan információt, ami azt írja le, hogy ez hogyan működik, mi az előnye a hagyományos fékekkel szemben, egyszóval miért jobb nekünk motorosoknak, hogy ilyen van a motorunkra szerelve?

Visszapillantó tükörrel felszerelt bukósisakot mutatott be néhány hete egy angol cég. A forradalmi bukósisak hét éves kutatómunka eredménye, 2006 tavaszán kerül a motoros-boltok polcaira Angliában.

A belga motorépítő, Fred "Krugger" Bertrand világbajnoki harmadik helyezett motorkerékpárját az 1910-20-as évek legendás hill-climb versenyzője, Fred Ludlow tiszteletére alkotta. Miután korábbi építései, a "Racer" és a "Maywood" is megmozgatták a hozzáértők fantáziáját, épp itt volt az ideje, hogy immár ne üres kézzel térjen haza a világbajnokságról.

Manapság már számtalan cég foglalkozik utángyártott V-twin alkatrészek gyártásával és forgalmazásával szerte a világon. A továbbfejlesztett blokktól a radikálisan épített vázon keresztül a legapróbb alkatrészig mindent megtalálunk egy-egy ilyen cég több ezer oldalas katalógusában. És mivel minden van, akár egy komplett V-twin összerakható.

A Veszprém megyei Litér mellett elhaladva az arra utazó tekintetét különös járművön legeltetheti. Az alkalmazott tudományok vívmányait felvonultató háromkerekű öszvér funkcionalista kialakítása lándzsát tör a magyar motorgyártás konzervatív motívumai mellett.

Cory Ness még a nyolcvanas évek elején bebetonozta magát a motoros történelembe azzal, hogy saját elképzelésit motorkerékpár formába öntötte. A kilencvenes évek végén már olyan radikális tervei születtek, amelyek a custom motorkerékpárok piacát fenekestül felforgatták. Legújabb ultraradikális járműve - amelyet a Discovery Channels "Biker Buildoff" sorozata számára készített - ismét lázba hozta a közönséget.

A 21. század technikája összetalákozik az 1920-as évek versenymotorjainak stílusával. A meglepő motorkerékpár láttán az amerikai motorversenyzés egy igencsak drámai időszaka juthat eszünkbe: a Goldammer BTR az 1910-20-as évek deszkapályás versenymotorjainak mai értelmezése.

Kora tavasztól késő őszig hallom a házunk mögötti főút kanyarulatánál a kis fordulathoz tartozó, vontatott drömm...drömm...drömm hangot. Az egyhengeres Pannónia negyedik sebességfokozatban, motorféknél bocsátja ki ezt az összetéveszthetetlen kétütemű-pöffenést.

Bár Deli József már eleve azzal a szándékkal vette a Pannóniát, hogy choppert építsen belőle, az üzletet követő események után már nem is nagyon volt más választása.

Ritka az a motor, amivel kétszer is foglalkozunk, de Jenő streetfightere másodszor is megérdemli a figyelmet. A Suzuki akkorát változott, mintha egy teljesen más motor lenne. Mintha egy szép, ám szolidan illedelmesen öltözködő lány egyik pillanatról a másikra bevadult volna, és megjelenik, mint rockdíva. Ahogy Olivia Newton-John a Pomádéban.

A Honda - japán legnagyobb motorgyára. A termelés volumene akkora (tavaly több, mint 8 millió kétkerekű készült Honda márkanéven), hogy az öt szigetországi gyáregység nem tudná kielégíteni a vásárlók igényeit.

Ki ne képzelte volna magát a motoros kaszkadőrök rendkívül veszélyes, ám annál izgalmasabb bőrébe? A megvalósításig azonban már jóval kevesebben jutnak el. Van, aki motorját félti, van, aki saját testi épségét. Marad a biztonságos - és valljuk be jóval olcsóbb - álmodozás.

A festés annyira diszkrét, hogy a felületes szemlélő először észre sem veszi a trükköt. Az alapból szellemképként tűnnek elő a koponyák, egyedül a szemek világítanak kísértetiesen. Mintha elnyelte volna a bűnös lelkeket a lowriderré változtatott kövér cruiser.

Mondhatni, a téma az utcán hevert: épp a Petőfi-hídon haladtam Pest felé, amikor életerős dübörgéssel megelőzött egy trike. Azonnal változtattam a tervezett útirányon, és utánaeredtem a háromkerekűnek. Nagykörút - Andrássy út - Dózsa György út vonalán követtem, a nyolcvanas évekbeli, ügyetlen kelet-európai titkos ügynökök stílusában. Az egyik közlekedési lámpánál gyorsan telefonszámot váltottunk és tisztáztuk, hogy Vecsésen találom meg a járgányt és gazdáját, Farkas Tibort.

Éppen vásárolni igyekeztem a Csepel Plázába, amikor belebotlottam ebbe az első látásra felismerhetetlen motorkerékpárba. Amint közelebb férkőztem hozzá felfedeztem az Intruder jellegzetes V-blokkját és a gyári azonosítókat (tankfelirat), de hátulról inkább egy vemhes vízilónak nézné az ember a bordó járgányt.