Melyik az optimális motor terepre?

Kedves Roland!

Ezek számomra nagyon  kedves kérdések, mert pár évvel ezelőtt én is szembesültem ezekkel, és nehezen tudtam dönteni, hogy mit tegyek, mi legyen, mit válasszak. Mindenki mond mindent, nehéz kiválogatni az ocsúból a búzát, nyilván én sem vagyok orákulum, de a saját bőrömön (és később a munkahelyemen) sok dolgot megtapasztaltam az enduró és krossz motorok üzemeltetésébvel és karbantartásával kapcsolatban.

Ez elején összefoglalnék pár tévhitet, ami nem biztos, hogy a kérdésedhez kapcsolódik szorosan, azonban néha azt érzem az emberek rosszul gondolják.

1, Nem kell profi enduró motor, én sem vagyok profi motoros.

Ez az első tévhit, ugyanis a profi enduróval sokkal könnyebben tud motorozni a legamatőrebb motoros is. Itt most ne keverjük össze a túl erős motort a profi motorral, hiszen vannak 125 ccm-es profi endurók is. A profi motor jobban személyre szabható (pl. futómű, ami nagyon fontos), irányítása könnyebb, összességében könnyebb vele motorozni.

2, Az üzemórás motor fenntartása sokba kerül.

Ez nem biztos, ugyanis az üzemórás motor azért is lehet üzemórás, mert nem lehet meghatározni az igénybevételét km-re (futásteljesítményre) vetítve. Vannak felhasználási körülmények, amikor egy motor 50 üzemóra alatt nem megy 2000 km-t sem, viszont ebben a távban benne van pár hegy megmászása, pár trükkös extrém enduró verseny. Ekkor a motor jobban használódik, jobban kopik és 50 óra alatt már karbantartásra szorul. Másrészt pedig az üzemóra úgy van meghatározva, hogy (jó esetben) ha Graham Jarvis megy vele, akkor sem lehet korábban baja, ennyit ki kell bírnia. Viszont mi nem vagyunk sem Graham Jarvis, sem Tony Cairoli, mi nem tudjuk úgy terhelni a motort, ezért sokkal többet kibír. Németh Kornél a 250-es kétütemű krosszmotorjában 15-20 óránként dugattyút cserélt, én egy teljes amatőr versenyszezont mentem  ( kb. 80 óra) egy dugattyúval. Ha kisebb a terhelés, az üzemóra kitolható, például a KTM karbantartási útmutatója megkülönböztet versenyhasználatot és hobbi üzemet. Jellemzően a hobbi üzemre dupla időt adnak azonos karbantartásra. 

Aztán még itt van az a helyzet is, hogy egy 450-es blokkot, ha nem aszfalton száguldunk vele nem tudjuk úgy terhelni, tehát tovább bírja, mint egy 250-es, nagyjából azonos használatot feltételezve. Konkrét kérdésedre válaszolva, az enduró és krossz blokkokat azonos igénybevétel esetén azonos időben kell szervizelni. De az enduró általában más karakterű blokk, kevesebb terhelést is kap, ezért a jellemző az, hogy ritkábban szükséges hozzányúlni, szervizelni.

3, A krosszmotor olcsóbb, az is jó lesz endurózásra.

Ez persze attól függ, hogy mit tekintünk endurózásnak, de a két sportág nagyon különbözik egymástól és bizony a sporteszköz, a motor is ehhez van optimalizálva. A krosszmotor futóműve kemény, enduróra, pláne extrém enduróra szinte alkalmatlan, de persze igaz fordítva is. A krosszmotor váltója, főleg az alsó fokozatok hosszabbak, a végáttétel rövidebb, a fokozatkiosztása motokrosszra optimalizált. Endurózás küszködés vele és több kuplung munkát igényel, gyorsabb elhasználódást. Egyébként ha azonosan terheljük a krossz és az enduró azonos blokkú motorokat, akkor a karbantartás is hasonló kell legyen. Más kérdés, hogy extrém enduró közben nem tudjuk úgy tehelni a 450-est, mint a piliscsévi siratófalon egy profi krosszossal.

4, A kétütemű motor sokat fogyaszt és túl agresszív, ráadásul érzékeny a karbantartásra.

Ez igaz volt 20 évvel ezelőtt. Már a nagyköbcentis kétüteműek nyomatékosak, kisebb fordulatúak, nagyon jól kezelhető motorok, nem véletlenül ezzel szeretnek a profik is menni még az extrém endurón is. Igen, többet fogyaszt és erős, ha húzzuk neki, de alulról nagyon jól megindul és a korszerű blokkok már nem is vibrálnak annyira, mint régen. A 2T technika nagyon sokat fejlődött.

5, Kétüteműt vagy négyüteműt?

Vannak tények, ami mellett nem lehet elmenni. Ha megnézünk egy Erzberg rodeót, 15 éve majdnem mindenki négyüteművel ment, ma már fele a kétütemű, de általában a top10-ben több a kétütemű. Ennek az egyik oka, hogy megváltoztak a pályák és az enduró, de a másik, hogy az új kétüteműek olyanok, mint 15 éve a négyüteműek, nyomatékosak, erősek alulról is. Egyben azonban még ma is különböznek, hogya főtengelyük könnyebb, kevesebb a menetiránynak keresztben forgó, giroszkópként működő tengely, ezért aztán egy 105 kilós kétütemű sokkal könnyebb terelgetni, mint egy 105 kilós négyüteműt.

Az extrém enduró a kétüteműnek kedvez sok egyéb szempontból is.

Amikor eljön a felújítás ideje akkor a kétütemű blokkot olcsóbb top állapotra hozni, mint a négyüteműt, ráadásul közel annyit ki is bír üzemórában, nem sokkal kevesebbet. Persze ez függvénye, hogy milyen blokkról beszélünk, egy 450-es karbantartását nem szabad a 125-öshöz mérni, de azonos teljesítménynél a karbantartási idők is nagyon hasonlóak, csak a kétüteműnek olcsóbb.

Az, hogy a krosszmotorok olcsóbbak, annak oka van, nem véletlenül van így és ebben csak egy ok a papírozhatóság. Enduróra endurót vennék, és a lehető legjobbat. Mivel itt élünk Magyarországon és sajnos saját bőrünkön megtapasztaltuk az adás-vétel kultúráját, azonnak úgy kell tekinteni a használt motorra, hogy egy felújítással kell indítani, akármit mond az eladó. Ekkor tudjuk mire számíthatunk, tudjuk, hogy megbízható lesz és innen számoljuk az üzemórákat.

Üdvözlettel:

Göbölyös Zsolt