600-800 köbcentit ugyanennyi ezresből

Tiszteletem mindenkinek!

Eladtam szeretett Banditámat (1995, GSF250, Bandit V, a 47 lovas verzió), mert tavasszal szeretnék egy modernebb, nagyobb motort, amivel nem csak a városi rohangálás, Velencei-tavazás, melóba járás kényelmes, valamint nem számít extrém sportnak mondjuk egy euro-trip, esetleg osztrák Alpok táv. A Banditát imádtam, de a 47 ló, főleg utassal már Keszthely-Tihany távon is fárasztó volt.

Nem vagyok köbcenti fetisiszta, 600 és 800 között gondolkozom, kb. ugyanennyi lenne a keret is ezres szorzóval. Amikre gondoltam kb. prioritási sorrendben:

- 2004-5 ös Yamaha FZ6N, vagy S. Mind a kettőhöz volt már szerencsém, egyelőre nem tudok választani a fejidomos és a teljesen csupasz között.
- 2000-2003 közötti Yamaha FZS 600. Nem tetszik annyira a forma, de jobbakat olvastam róla összességében. Ezt nem próbáltam még, csak az újabbat.
- Ugyanilyen évjáratú Honda Hornet 600, csak itt félek kicsit a sok behozott tákolmánytól.(Forgalomba helyezéshez szükséges minden papír meg van...) Van egy cég, ami konkrétan csak behozott Horneteket kínál 3-8 kiló között... nem tudom.
- Suzuki SV650S, ennek a nagytesójához (SV1000) is volt szerencsém, ebből a "szögletesebb" lámpa-formavilág tetszene, meg ugye fiatalabbak is. Az 1000-es nekem sok volt nyomatékban a sornégy után, de a 650-eseknek még a hangjában és kezelhetőségében is találtam valami mélyen bizsergetőt:)
- Esetleg egy régebbi, 1999-2000-es YZF-R6, bár ott inkább az anyagi befektetés lehetősége ami vonz (meg persze egy két technikai tréning után a pályanapok), mert akármennyire is imádom és álmom, valjuk be, nem túrázgatásra való, a forgalomban jaszkariból meg hál' Isten kinőttem már.
- a VFR Hondák is tetszenek, de nem tudom mennyire megbízhatóak.

Az fő kérdés az, hogy tényleg jobb-e az FZS Fazer, mint a "szúnyoglámpás" FZ6?
A Fenti típusoknak van valami jellegzetes hibájuk amire érdemes odafigyelni a válogatásnál? Van valami tipp esetleg amit elkerült a kliséktől megrészegült tekintetem?
 
Előre is köszönöm a választ!
Üdv!
Zsolt

 

Kedves Zsolt!

Az FZS és az FZ6 közül a későbbi típust választanám. Mind a kettő megbízható motor, az FZ6 modernebb, precízebb és bonyolultabb. A nyomatékszegénység viszont az FZ6-nál zavaróbb, különösen az S2-eseknél, ami lent harmatos, fent pedig pont úgy vágták el, hogy kiforgatva sem jön a megváltás. Persze, nem gyenge, a 250-es után nagy előrelépés lesz, a blokk nagyon sokat kibír, de ugyanezt más típusokról is el lehet mondani, amik valahogyan szabadabban lélegeznek.
Sem az FZS, sem az FZ tulajdonosokat nem akarom megbántani, de tapasztalataim szerint a Honda Hornet 600 jobb választás. Arról is mondják, hogy lent döglött, de valahogyan kevésbé zavaróan adja elő. Az, hogy sokat hoznak be belőle, csak annyit jelent, hogy sokan keresik – piszkosul népszerű motor, tömegből kitűnni nehéz vele, de nagyon jól vezethető, barátságos, és megbízható. Itt is igaz, hogy az állapot a döntő, de Hornetből a merítés is nagyobb. Meg kell nézni többet, és a legjobbat kiválasztani.
Személyes szál, egy barátomat kb. két éve elkísértem Hornetet venni, pont egy ilyen magán-neppertől. Olaszországból behozott darab, jó áron volt, rengeteg méregdrága Rizoma kiegészítővel, egy-két kisebb hibával, jó gumival, vélhetően tekert órával, de annyira egyben volt, és olyan passzentos érzést adott, hogy nyugodt szívvel adtam rá áldásomat – apróságokat kellett csak megcsinálni, karbiszinkront, gyertyacserét, de egyáltalán nem bánta meg. Tehát az, hogy megvan minden külföldi papírja, az csak annyi, hogy valaki eladásra hozta be. Ettől nem lesz automatikusan hitvány.
A Suzuki SV650S-ből a szögletes vázas, injektoros modelleket ajánlom (2003 utániak). Minőségérzetben elmarad egy Hornettől, pláne a Yamahától, de kezes motor, rengeteg van belőle, bontóban is mindent találni hozzá. Egyszerű, mint a faék, nem jelent nagy kockázatot. Viszont tudni kell róla, hogy idővel elkezdik csipegetni az olajat (változó, de 50-60 ezer kilométer után számolni kell vele), nem feltétlenül vészes, de pár ezer kilométerenként csekkoljuk azért. Egyébként elég, ha ügyelünk az esésnyomokra, amit a villahíd sérülései kiválóan jeleznek. Ja, és nem elhanyagolható, hogy kiváló hangot lehet csinálni neki.

Az R6 tényleg nem túrázásra való, és szerintem az értékét sem tartja jól – a hatszázas sportmotorok most mélyponton vannak, újat is alig adnak el, a használtakat sem keresik annyira. Az 1999-2000 közöttiek egyébként annyira nem radikálisak, mint a 2006 utániak – akkor szabadult el a Yamahánál a sportrészleg, és kezdtek el pályakész stock versenymotort gyártani. Most a szakmai részét félretéve viszont teljesen értem, miért akarnál egy olyat, de az R6-os túrázáshoz nagyon komoly elszántság kell, pláne az utas részéről.
A Honda VFR-ekkel el is érkeztünk ahhoz, amit ezek közül legszívesebben ajánlok számodra. Néhány Google keresés elég ahhoz, hogy megtudd, a VFR-eket a megbízhatóság szobraiként emlegetik. A régi 750-esek máig etalonnak számítanak, de azok felett eljárt az idő. A 800-as széria a VTEC változó szelepvezérlésről lett híres, és ott már indultak a siránkozások, hogy elvetették a régi, bevált fogaskerekes vezérlést, és 50 000 kilométerenként vezérműlánccsere szükséges. A kettő között viszont ott volt a VFR800Fi, amit 1998 és 2001 között gyártottak. Formája már modern, de még a VFR750 elvei szerint épült, csak nagyobb köbcentivel, elektronikus befecskendezéssel és kombinált fékrendszerrel. Nálam itt villanna fel a VEGYÉL! feliratú lámpa.
Kimondottan a 2000 utániakra mennék rá, amiken vastagabb kipufogókönyökökkel és áthangolt gyújtással csiszolták még finomabbra a nyomatékgörbét. 3500-tól már él, 6000-től pedig kimondottan fickós, nagyon tartós, 50-60 ezer kilométerrel is nyugodtan megvehető – de mondok extrémet, van itthon 230 ezer kilométer felett járó típus, és nincs vele semmi baj. A különleges hang pedig bőven kárpótol a közel 250 kilós teletankolt tömegért. És most már elég jó áron mennek.

Üdv: Nepperűző

Motort vagy robogót vásárolna és tanácsra van szüksége? Erre a címre várjuk kérdéseit.