Tanulmánymotor - kibicek nélkül

2003.10.17. 15:24
Akad egy-két motorépítő műhely, ahol a mégoly vad elképzeléseket is formába öntik. A hozott anyag általában szomorú állapotban (összetörve, lelakva) kerül a szakemberek kezei közé. Ritka az a belföldi tulajdonos, aki a tökéletes, hibátlan megjelenésű motorkerékpárját löki a gyorsvágó alá.

Az alkotó kedvűek másik részét képezik az otthon-barkácsolók. A hatalmas lelkesedés pótolja a hiányzó hátteret: némi műszaki affinitás, pár szerszám, ilyen-olyan alkatrészek kusza halmaza, és indulhat a fúrás-faragás. Kerepesi Pál az utóbbi csoport tagja.

Hevert a szabadszállási kertben egy Csepel-váz, akadt a fészerben egy komplett T5-ös blokk, valahonnan előkerült egy romos MZ, és a közös célért egy restaurálásra abszolút alkalmatlan Jawa is feláldozta önálló létét. No, persze a többi alkatrészt sem a katalógusból választották.

Az első megoldandó feladat az eredetileg piciny, 125 köbcentis motort hordozó Csepel-váz kitágítása volt. Sikított a flex, szórta a szikrát a hegesztőapparát, mire a Pannónia-blokk elfoglalta új helyét.

A váznyak közel 45 fokos szögben tartja az első villát. Ha kézbe veszünk egy jó hosszú colstokot, 220 centimétert mérhetünk a jármű teljes hosszaként. Eredeti kiflik szorongatják a külső buroktól megszabadított Jawa-villaszárakat. Közéjük TS 125-ös kerék került, Pneumant gyártmányú abronccsal. A csupasz szárakra igencsak macerás lett volna sárvédőt illeszteni, meg egyébként is, a Kiskunság száraz éghajlata nem indokolja a védelmet az esőtől. És ha ne adj' isten mégis elered, legalább nehezebb lesz a paripa sárral lepett sofőrjét azonosítania a hatósági közegeknek.

A betonkemény, bakteleszkópos hátsó felfüggesztés Trabant-kereket ölel át, rajta Vredestein gyártmányú gumi, 155/70-13-as méretű. A fékhatásról egy Wartburg első tárcsája és a hozzáillő féknyereg gondoskodik. Az első Trabi kerékagy együtt forog a tengellyel, egyedi ház foglalja magába az álló csapágyat. Különlegessége, hogy a motorkerékpároknál mindez fordítva zajlik. A lánckerék szintén Pannónia, megerősítés után rögzítették a helyére. Targoncáról származik az egykörös főfékhenger. Pali - kiapadhatatlan fantáziájának köszönhetően - a dugattyút fixálta a vázhoz, a pedál az egész munkahengert mozgatja.

A széles kereket kalapáccsal kezelt MZ-sárvédő takarja. A súlymegtakarítás ékes példája a nyereg (ha szabad egyáltalán ezt a kifejezést használni erre a hajlított bőrdarabra). A jármű gazdája ugyan nem számít kistermetűnek, ennek ellenére 46 centiméterre került az ülés a talajtól.

A kormánnyal szinte egyező szélességű lábtartó szerepe kettős: haladás közben rajta nyugszik a vezető lába, ha viszont megáll vele, nem bajlódik az oldaltámasz kihajtásával, csak ráengedi a gépet. Innentől kezdve mindegy, melyik oldalról szeret felszállni az illető, hiszen tetszőlegesen választhat, balra vagy jobbra dönti a motort. Nem is értem, gyárilag miért nincs mindkét oldalon támasz a kétkerekűkön, amikor én például jobb oldalról szívesebben közelítem meg a járgányom. Azt hiszem, küldök is egy reklamáló levelet a gyárba. Ami parkolásnál éppen optimális, haladás közben okozhat kellemetlen pillanatokat. Nem kell a szerpentineket célba vennünk, hogy a lábtartóval karistoljuk az aszfaltot. Szerintem tanácsos lenne rögtön két kis görgőt erősíteni a merev vascső végére.

A kormány saválló csőből készült: egy szép, méteres darab alkotja a vízszintes részét, a kiemelőkhöz kétszer kétarasznyit nyisszantottak le. Mindössze a kuplung- és a fékkar, illetve a két markolat foglal helyet rajta. Tükrök és kapcsolók nem csúfítják a csillogó fémet. Pompásan fest a villa vonalát hűen követő kiemelő-pár. Fényforrásul egy párját vesztett ködlámpa szolgál. A többi - kívülről látható - elektromos berendezés felsorolása igen rövid listát alkot: trafó, gyújtógyertya a hengerfejben, és az ezeket összekötő kábel. Nincs viszont akkumulátor (az egyhengeres Pannóniák elvannak nélküle), gyújtáskapcsoló, hátsó lámpa és kürt.

A sebességről kizárólag a menetszél és a motorhang együttes elemzése során kaphatunk egy közelítő értéket. Szerencsére a műszerfal hiánya kevésbé égető, mint a modernebb járműveken, hiszen a mechanikus üresjárati visszajelző a blokk tetején található, az olajnyomással (kétütemű, ugye) nem kell törődnünk, a töltés esetleges megszűnéséről pedig az azonnal leálló motor informál.

Nem ejtettünk még szót az erőforrásról. A gyárilag 16 lóerős Pannónia-blokk a változatlanul hagyott áttétel és a gyárinál kisebb hátsó kerék miatt bikaerős. Alkalmasint nyugodtan befogható a Ráró helyére, akár a szántóföldre kéne fuvarozni a disznóganét, akár ekézni kéne a kukoricát. De Pali nem szán ilyen sorsot a keze művének, látott ő is jópár Pancsit (szomorú módon) csettegővé átlényegülni lakóhelyén.

A kétszázötven köbcentis hengert a donorként többszörösen említett Jawa porlasztója táplálja. A légszűrőt egy lefelé ívelő fémcső helyettesíti. Amilyen egyszerű a Pannóniák üzemanyag-levegő keverékének útja, ha egy meleget kereső kiscsibét véletlenségből be is szippantana a szívócső, legfeljebb kicsit megpörkölődve, egyébként sértetlenül köpné ki hátul a kipufogó.

A járművet - ebben az állapotában - semmilyen hatósági nyilvántartásban nem találjuk meg. Amennyiben előveszi gazdája a sufniból, igyekszik tájékozódni, vajon ismerős rendőrök vannak-e szolgálatban. A környékbeli motoros rendezvények (Kunszentmiklós, Szalkszentmárton stb.) meglátogatására amolyan szóbeli útvonalengedéllyel indul el.

A D-Csepel tankját kisplasztika díszíti: a koponya és a rajta átbújó kobra kézzel felkent szórógittből készült. Mivel ez az anyag csak milliméteres rétegekben vihető fel a repedezés és apróra morzsálódás veszélye nélkül, a 1,5-2 centire kiemelkedő motívum hosszas alkotó folyamat eredménye. Erős túlzással a reneszánszkor márvánnyal dolgozó szobrászaihoz hasonlítható a tulaj barátnőjének türelme, aki hosszú napokat töltött a tank fölött.

Az üzemanyagtartályon szoktuk találni a kétkerekű járművek nevét, itt sincs ez másként. A szétcsorgó vérre hasonlító felirat - Little Buster - magyarra fordítva korántsem baljóslatú, hiszen jelentése: Kisöcsi. Palit becézi környezete így, tehát a névadóban a tulajdonost tisztelhetjük.

A Little Buster két hét alatt került a most látható állapotba. Kerepesi Pál csak a maga kedvét kereste az építésben. Nem hemzsegtek körülötte finnyás kibicek. Nem tanácskozott a szakmában elismert gurukkal. Nem várt hónapokat egy csődarab meghajlítására a híres lakatosmesternél. Nem kuncsorgott elfoglalt fényezőknél. Nekilátott, és ha valami nem sikerült elsőre, másodikra biztosan. Hogy nem csillog-villog, és az otthon heverő alkatrészek miatt mindössze néhány ezresben mérhető a ráfordítás? Sebaj, tanulmánynak készült, annak tökéletesen megfelel.