Radiális vagy hagyományos?

2006.02.06. 11:35

Rengeteget tesztben olvashatjuk manapság, hogy a motoron radiális fék van. Az újabb modelleket már ilyenekkel szerelik, de sehol nem találtam még olyan információt, ami azt írja le, hogy ez hogyan működik, mi az előnye a hagyományos fékekkel szemben, egyszóval miért jobb nekünk motorosoknak, hogy ilyen van a motorunkra szerelve?

Üdv: Csaba

Nem olvasónk az egyedüli, aki szeretné tudni, mi ez a szupertitkos fegyver, amit radiális féknek nevezünk, és 2003 óta egyre több utcai szupersport motoron is megjelent. Remélem sikerül lerántani a leplet anélkül, hogy csalódást okoznék.

Őszintén szólva kénytelen voltam felhívni Vida Tibi barátomat, aki többszörös magyar bajnok gyorsasági motorversenyző. Úgy gondoltam, fontos a versenyzői tapasztalat a kérdés tisztázásához, mivel személy szerint én nem éreztem olyan extra különbséget fékezéskor a ZX10-es tesztelésénél, amire alapozhatnék bármiféle következtetést.

A radiális fékberendezést most szándékosan a két fő alkatrészre bontanám, a főfékhengerre és a munkahengerre. Külön-külön érdemes taglalni ezeket, mivel néhány motorgyár, csak a radiális főfékhengert vagy csak a radiális munkahengert alkalmazza az utcai modelleken.

A radiális főfékhenger alapvetően abban különbözik a hagyományostól, hogy a főfékhenger dugattyúja nem a kormánnyal párhuzamosan helyezkedik el, hanem a kormányra merőlegesen.
Miért jó ez nekünk? Gyakorlatilag a fékkart mint erőkart úgy sikerült módosítani ezzel a megoldással, hogy fékezéskor nagyobb erőt tudunk kifejteni a főfékhenger dugattyújára, ezáltal a munkahengerre. Ez a módosítás vitathatatlanul előnyére vált az utcai motorosoknak is.

De mi a helyzet a radiális munkahengerrel, azaz a féknyereggel?
Ebben a kérdésben már megoszlanak a vélemények. Azt már tényként kezelhetjük, hogy az összes spéci fejlesztés, (teljesen függetlenül attól, hogy a járműipar melyik szegmenséről beszélünk), ami az utcai járművekre kerül, az a motorsportból származik.

A radiális fékmunkahenger működési elvét tekintve megegyezik a hagyományoséval. A radiális elnevezés itt is a felrögzítés módjára utal. A radiális féknyereg felfogatását úgy kell elképzelni, hogy a nyereg két felfogatási pontja egy olyan körön helyezkednek el, melynek középpontja az első kerék tengelye. Ez a felfogatás elsősorban azért vált szükségessé a versenymotoroknál, mert pályáktól függően kénytelenek voltak módosítani a féktárcsa átmérőt, és ennél a megoldásnál elegendő beépíteni egy 2,5 mm-es távtartót a munkahenger és a teleszkópszár közé, így felszerelhető az 5 mm-rel nagyobb átmérőjű féktárcsa.

De mikor növelünk mi az utcai motorokon féktárcsaátmérőt? Ugye nem sűrűn, így ez még nem indokolná a radiális munkahenger alkalmazását. Tudomásom szerint, egy olyan utcai motor létezik a piacon, aminél a gyártó kihasználta ezt a variációs lehetőséget, a 06-os CBR1000-en, a tavalyihoz képest, megnövelték a tárcsaátmérőt, de maradt a teleszkóp és a munkahenger 2005-ös, csak beépítettek egy távtartót a két alkatrész közé.

A tradicionális munkahenger felszerelési pontjai a féknyereg egyik végére kerülnek, ezért fékezéskor a nyomás a tárcsa sugarának irányában igyekszik kimozdítani a tárcsakapcsolatból. A radiális fék éppen erre vigyáz. A fékmunkahenger mindkét végére került rögzítési pont, emiatt a munkahenger már nem tud elmozdulni.

A féknyereg merevségét növelve a hagyományos nyergeknél is lecsökkenthető ez a káros erőhatás, de ebben az esetben drága, nagy szilárdságú, alumínium, magnézium stb. ötvözetet kell használni. A versenysportban használnak még ilyen, egy darabból készült, speciális CNC-eljárással készült féknyergeket, hiszen a győzelemért semmi sem drága, viszont irreálisan megdrágítaná az utcai motorokat.

A radiális fékmunkahengerek merevségének köszönhetően a fékbetétek egyenletesebben fekszenek a féktárcsa mellett, fékezéskor teljesebb a kapcsolat a tárcsával, egyúttal a fékmunkahenger gyengébb oldalirányba ható erőt gyakorol a tárcsára. Kevesebb hőt termel adott fékbetétnyomásnál, ezért a fékerő folyamatos terhelés után is megmarad. Ha nagyobb igénybevételnek tesszük ki motorunk, például pályán motorozunk, észrevehetjük, hogy a tizedik körben is ugyanolyan a fékerő, mint az elsőben.

Az új dizájn további előnye, hogy könnyebb fék és kisebb átmérőjű féktárcsa is elegendő lehet, ezzel csökken a féktárcsa forgása által keltett giroszkópikus erő, ami érezhetően megkönnyíti a kormányzást, nem is beszélve a rugózatlan tömeg csökkenéséről.

Radiálisan felszerelt fék

Mindezek ellenére én azt gondolom, picit marketingszaga van a dolognak, egy jól megkonstruált hagyományos fékkel utcai használat során tökéletes hatásfokot tudunk elérni.

Remélem kielégítettem kíváncsiságod, rövid féktávokat kívánok!