Keresztbe fordított V-kettes magyar módra

A motor története úgy 1987. körül kezdődött, amikor a Tömörkényen élő Hevesi Tibor megépítette első motorkerékpárját. A műnek két Pannónia P-21-es blokk adta az alapját. A végeredmény egy négyhengeres sportmotor lett. Ezután egy kis szünet következett, amikor újabb P-21-est alakított át, amolyan banditos formára.

Eljött az idő, hogy olyan motort építsen, amilyet még nem sokan, vagy egyáltalán nem építettek eddig. A nagy ötlet eleinte csak annyi volt, hogy valami nagyot kellene alkotni. Aztán jött a szikra: egy kéthengeres V motort készít, aminek a blokkját is saját maga tervezi, és a lehetőségekhez képest a nagy részét maga építi meg.

Az igazi munka ezután kezdődött el. A blokkot először fából mintázta meg, majd vasból öntötte ki. Ezek után a marás, az esztergálás és a polírozás már nem is tűnt olyan nagy munkának. Az Ural váltó adott volt. Ehhez jött két kissé átalakított Pannónia P-10-es henger és főtengely, és a blokk már szinte kész is volt.

Az indítást berúgókar végzi egy dekompresszor segítségével. Nem könnyű feladat. Az ötszáz köbcentis motorban ugyanis a két dugattyú egyszerre jár. A gyújtást akkumulátor táplálja, a megszakító két trafón és két kondin keresztül működik, az elfogyasztott áram pótlását pedig generátor végzi.

A teljesen egyedi tervezésű motorkerékpár vázát egy Uralról másolta, persze kisebb átalakításokra azért szükség volt, mivel sokkal hosszabb, szélesebb, és alacsonyabb motort szeretett volna. A tengelytáv végül 1730 mm lett.

A villanyak eredetileg egy Pannónián szolgált. A saválló anyagból készült, 30 mm-rel szélesebb kormánykiflibe két 250-es MZ teleszkópot tolt, megerősített rugókkal.

Az első sárvédő egy 250-es Trophy-é volt, kisebb átalakítás után felkerült a nagy fékdobra fűzött, 18 collos MZ felnire, amit saválló küllők fognak össze. A hátsó sárvédő Pannóniáról való, amibe 70 mm-es szélesítés került, hogy a szintén Pannónia fékdobra fűzött 16 collos felni, és a 160/80-as gumi is beleférjen.

A kardánhajtást egy Simsonról szerelte le, és némi átalakításon esett át, mielőtt a helyére került. A kormányt erős, vastag csőből hajlította, majd a motoron kormánykiemelőkre helyezte. A fogantyúk, a fék- és kuplungkar, a tükrök mind egyediek, saválló anyagból készültek, ahogy a kipufogók is. A tank egy M63-as Uralról való, 75 mm-rel lett szélesebb. A műszerfal egyedi készítésű, egy púpos Wartburg kilométerórája, egy Jawa gyújtáskapcsolója, és néhány visszajelző LED került bele.

Több mint egy éven keresztül dolgozott a V2-es motorkerékpáron, amely mindenféleképpen egyedi darab lett. Még márkajelzése sincsen, egyszerűen csak V2-es.