Mit csinál az orrszarvú a garázsban?
Harley-Davidson Blackline, 2011
A Harley időről időre bekap egy-egy jobbegyenest. A gazdaság és a fejlődés nem mindig bánik jól a 108 éves céggel: van, hogy kábán a földre zuhan, majd a rászámolás alatt valahogy összeszedi magát és támolyogva feláll.
Lehet szidni, utálni vagy imádni éppen, de azt muszáj elismerni, hogy a feltámadást ügyesen csinálják annak ellenére, hogy a termékeik már közepesen elavultak. Egy dolgot nagyon jól megláttak: a modern dolgok tökéletességükben elég unalmasak, a karaktert éppen az öregecske konstrukció bájos tökéletlensége adja. Ezen nem szabad változtatni, csak a csomagoláson – ez a titka annak, hogy minden évtizedben eladhatóvá válik a V2-es amerikai motorkerékpár.
A válság lendületből találta gyomorszájon a Harley-t. A hitelpiac bedőlése világszinten rengeteg vásárlót ijesztett el – ennek eredményeként odakint gyárakat csuktak be, megszüntették a Buellt és eladták az MV Agustát. Nagyon komoly, mágiába illő matematikával elérték, hogy a mérleg nagyjából visszabillenjen. Ehhez jó üzleti terv kellett, amihez Milwaukee-ban a világ legjobb közgazdászait és marketingeseit vették meg kilóra. Jól dolgoztak, a márkaarculat óriási fiatalító kúrát kapott.
Ennek a stratégiának a legszebb példája a Blackline, az utóbbi évtizedek egyik leggusztusosabb Harley-ja. Egy kevés szín, sok feketeség meg egy adagnyi króm – pont ennyi fűszer kell a léghűtéses Twin Cam 96B blokk köré. Öröm nézni, hogy a megszokott Softail forma mekkorát üt sallangok nélkül.
Bevallom, megjelenésekor, a sajtóanyag első mondatát olvasva nem sok jót vártam tőle. „Szilárd, mint az acél, kemény, mint a vas és fekete, mint a kátrányos éjféli út” – ah, már megint a rizsa, ismét egy felfújt valami. Az összkép szokás szerint gusztusos volt, ezt nem tagadhattam, de az erőszakosan sulykolt HD érzés taszított.
Erre mi történt? Ráültem, és lett acél, lett vas, és a kátrányos éjféli út is megjelent, igaz elég sok kátyú volt rajta. A keskeny Split Drag kormány, amelynek szárai külön, a villahídból törnek fel, majd kanyarodnak el, ideális. Elfér az autók között, nem lóg tovább a vállnál. Ez adta az első lökést, hogy bátran kezdjek cikázni.
A jobbra-balra döntögetés magával hozta az egyre nagyobb gázokat – azt vettem észre, hogy a lehetőségekhez képest egész sportosan tolom a Harley-val. Na ja, de mik a lehetőségek? A 655 milliméteres ülésmagasság és az 1689-es tengelytáv ellenére jól forgatható és terelgethető a Blackline – sokkal esetlenebbet vártam, de még a szerpentinen sem volt kínos a rozsdavörös tankú Softail.
Mi a franc az a Softail?
Régen az összes gyári Harley merevvázas volt. Amikor Európában már a mopedek is rég rugóztak, a tengeren túl rászánták magukat, hogy valami csillapítást tegyenek a hátsó kerékhez. Az FL modellek már két csinos rugós taggal jelentek meg, amelyekre nem is volt panasz. Egy szépséghibája volt a hagyományos hardtail gépekkel szemben: a villanyaktól egyenes vonalban lefutó cső csodás szögét nem tudta űberelni, így sok chopperes a régi, rugózatlan vázakat használta.
Az úrvezetők meg a rendőrök persze jól elvoltak a „modern” kivitellel, de a tomboló custom kultúra valami frankóbbat kívánt. Bill Davis St. Louis-i motorkereskedőnek 1974-en egy söröző teraszán jött az ötlet, hogy merevnek kinéző, ám csillapításra képes konstrukciót kéne készíteni. A saját Harley Superglide-ján kezdte a munkát.
Mielőtt bárki a szívéhez kapna, hogy ácsi, nehogymá' egy amcsinak tulajdonítsuk a háromszög formájú lengővillát, folytatom. Az volt az elképzelése, hogy a váz felső csövének szögét folytassa úgy, hogy oldalról meglegyen az elegánsan lejtő egyenes vonal. Első körben fentre, az ülés alá szerelte a teleszkópot, de sajnos ez az ülésmagasság szempontjából nem volt szerencsés.
Második nekifutásra a patkó alakú olajtartály szárai közé rejtette el a rugót, de a magasabb hőfok miatt a hidraulikus folyadék képes volt túlmelegedni a rugós tagban. A vevői viszont imádták az ötletét, így Davis folytatta a munkát, elkészített néhány vázat. Egy kész géppel St. Louisból Milwaukeeba motorozott, hogy bemutassa Willie G. Davidsonnak az ötletét. Természetesen előtte szabadalmat jelentett be, és ezt megpróbálta eladni a Harley-Davidson vezetőjének.
A legenda szerint a főnöknek bejött az ötlet, de az árat túl magasnak tartotta; abban sem volt biztos, hogy a hagyományokat értékelő vásárlók hogyan fogadnák ezt a radikális újítást. Davis dolgozott tovább, a harmadik fázisban a váz alsó részére tette át a már poliuretán alapú rugós tagot. A zárt rendszerben tartott habosított műanyag semmit sem ért – Sturgis felé motorozva ezt ő is kénytelen volt belátni, hisz a forró aszfalton a rendszer nagyjából működésképtelenné vált.
A tervezett premier elmaradt, de hazaérve tisztességes alkatrészt keresett, amely már a teszteken is jól vizsgázott. Road Worx néven két másik befektetővel új céget alapított. 1981-ben már az Easyrider magazinban hirdettek, de az ébredő sikert beárnyékolta saját kereskedésének ingatag gazdasági helyzete. Ennek oka az óriási lendületben levő japán motoroiparban keresendő: a hatvanas években megjelentek, a hetvenes években bizonyítottak, a nyolcvanasokban pedig már zsíros üzleteket kötöttek Amerikában.
Az ósdi Harley akkor éppen keveseknek kellett, sok kereskedő függesztette fel munkáját. Az ezeréves, és korántsem túl megbízható Shovel és Ironhead modellek mellett a japánok frissnek és ultramodernnek tűntek – úgy kellett Amerikának a vérfrissítés, mint még soha.
Egyesek források szerint már a Honda USA is elkezdett puhatolózni, amikor a harley-s Jeffrey L. Bleustein új ajánlatot tett Davisnek. A felkínált szerződés nem fix összeget tartalmazott, hanem jutalékot minden eladott gép után – a Road Worx szabadalma Milwaukeeba került, és hamarosan megszületett a Softail. 1984-et arany írásjelekkel rögzítették a Harley krónikában: a vevők kitörő lelkesedéssel fogadták a konstrukciót és a siker a mai napig töretlen. Ezt a 2011-es Blackline is bizonyítja.
A Davis féle rugózás a 21. században is aránylag jól dolgozik. A 91 milliméteres rugóút normál viszonyok közt elég, de kátyús úton néhány fenékberúgást átél a motoros. A 21-es első kerék ügyesen átgördül az akadályokon, míg az örömteli módon visszafogott 16x3-as, 144 milliméter széles hátsó abroncs békésen tűri a kanyarodást. Érdekes újítás a fekete felni formája: nincs középen sánc a küllők alatt, a profil egyenletes, a gumival együtt kör alakú.
A hatfokozatú váltóval szerelt 1584 köbcentis V2-es teszi a dolgát. Ugyan kevésbé karakteres, mint a konkurens Victory blokkja, de nem rossz – igaz, nem ráz és az alapjárat a katalizátor miatt elég magas. Menet közben ez már nem zavaró: a 125 Nm-es nyomatékot már 3250-es fordulaton leadja.
A műszert nem a 19 literes tankba, hanem előre, a kormányhoz szerelték, így már nincs szükség a folyamatos sandítgatásra, ha kíváncsiak vagyunk a tempóra. Az LCD-vel kiegészített műszer a még megtehető távolságról is informál – korántsem nyugodt motorozással nekem 6,1 literes átlagfogyasztást produkált a 290 kilós Harley-Davidson Blackline.
Az amerikaiak fékei sosem voltak a legjobbak, ahogy sok mindenben, ebben sem követték a fejlődő piacot. Az utóbbi években összeszedték magukat, normális beszállítókat választottak: ez is egészen jól lassítható, még vészhelyzetben is. A rakparton, egy figyelmetlen autós miatt kénytelen voltam élesben is letesztelni – tíz évvel ezelőtt telibe találtam volna, most éppen meg tudtam állni; a négydugattyús nyergek ha kell, fognak, még ha elsőre nem is tűnnek túl hatékonynak.
A kitolt lábtartó ellenére egészen jó az üléspozíció. A karok egyenesek, a felsőtest előre dől, de nem vészes. Az egyetlen zavaró ergonómiai megoldás a kezelőszervek elhelyezése. Mivel a Harley-nál az irányjelzőket külön választották, nagyon nehéz egyszerre használni az első féket és kuplungot, miközben a hüvelykujjunkkal próbáljuk aktiválni az indexet. Lehet, hogy az amcsiknak akkora az ujjuk, mint Sissy Hankshaw-nak, de nekem nem – mivel sok közlekedővel szemben én ragaszkodom az irányjelző használatához, komoly ujjgyakorlatokat jelentett a szabályos mozdulatsor.
A sármosan vágott végű kipufogók a Harley-nál már a hangosabb fajtához tartoznak, de az akusztikai élmény bágyatag. Nem alapszabály, hogy egy V2-es falrengetően dübörögjön, de ez tényleg szánalmasan semmilyen – nem véletlen az utángyártott csöveket kínáló piac virágzása.
A fiatalos kinézetű Blackline 4,75 millió, plusz regadó – azért ez minden, csak nem fiatalos ár. Ehhez inkább nem tennék hozzá semmit, a számok beszélnek helyettem. A lényeg nem ez, hanem az élmény, amiből bőven ad a V2-es: régies is, modern is, elegáns is, vagány is. A stílust és a csalóka életérzést adja. Nagyon.
Kommentek
2011.05.14 09:10:41Pityubácsi
basszus, egy használati tárgynál miért fontosabb a kinézet, mint a működés?
a merev vázra céloztam.
pölö a bogár kurvaronda, de az adott kor szintjén igénytelen és olcsó volt, ezért most már szép.
2011.05.14 09:10:43wpa
Árpi, Árpi... ugye tudod, hogy bántani fognak néhány mondatodért :)
egyébként vizuálban a HD most kapcsol a lassan évtizedes kásztöm trendekhez, ebből persze jön a design lemaradás. a motor eleje valahogy rendben levőnek néz ki, de az egész még mindig valahogy "ál-vagány". na jó, egy sporit elfogadnék. (mindjárt jönnek a kommentek, hogy aki fikáz, azért teszi, mert nem tudja megfizetni...:)
2011.05.14 09:14:00wpa
bocsánat... valami moderátor/felügyelőtiszt lesz olyan kedves és kiveszi a duplázásomat? köszönöm...
2011.05.14 09:21:25littlerock
dobáljatok meg, de ennyi pénzért inkább egy Thunderbird...
2011.05.14 10:47:03nael
Urak! Az élet azért szép, mert színes. Azért van ennyiféle márka és típus, hogy mindenki megtalálja a magának tetszőt. Ha egy csoda folytán csak az előttem szólók ideái léteznének, hát igen szürke lenne az országút.
Szerintem az országúton egyek vagyunk, és ezután is intünk egymásnak márkától függetlenül.
Széles Utat minden motoros testvérnek!
2011.05.14 10:51:27lally
Árpád, hátfájással hogy állsz? Bírod a pózt?
2011.05.14 10:59:423 gb
Én pedig még széles mosolyt is kívánok hozzá!
2011.05.14 11:11:04tamank
Ilyen szép időben gurulni kell nem kommentelni!
2011.05.14 11:42:31RobertJ
Szerintem a HD túl van sztárolva. Nem rég vettem egy 600-as Intrudert, 96-os, töredékébe került egy HD-nek, de stílusban jobban tetszik, mint bármelyik aktuális HD. Egy kis extra befektetéssel, gyönyörű chopper lehet belőle.
Egyet azonban meg kell hagyni, hogy a HD részletei aprolékos munkával vannak kidolgozva. Pár hete voltam egy motorkiállításon, és ezek az új japán chopperek egyszerűen szörnyűek. A krómozott részek olcsó műanyagimitációnak tűnnek, a gombok meg kapcsolók igénytelenül voltak kidolgozva. Ezt egy HD-n nem látod. De annyit akkor sem ér meg, amennyit kérnek érte.
Mindenesetre, mindenkinek jó és biztonságos utat kívánok, viszlát az utakon!
2011.05.14 12:20:27muz
Nekem jobban tetszenek a kétoldali rúgós taggal szerelt vázaik.Ez a híres egyenes vonal engem sosem ragadott meg és hiányzik a hátsó lámpa is.
Ezek szerint konzervatívabb vagyok mint a H-D:-))
De a szín kombó jól sikerült.
2011.05.14 13:33:14mt-03
Szornyu kenyelmetlen lehet igy ulni orakon at. Nem csoda ha a hd-sek utanfutoval hurcolasszak. Tegnap voltam papan meg vissza (bp) de meg igy is sok volt nemhogy egy ilyenen gornyedni. Az ararol meg annyit hogy nem kotelezo ujat venni, 3-4 ev mulva fele se lesz.
2011.05.14 13:45:09cartshee
.. Valljuk be.. irigykedünk..... ENNYI
2011.05.14 14:31:40GERI87
A stílus nem rossz de ez nem a legszebb gép...
A kormány túl egyenes és a szöge sem lehet túl kényelmes hosszú távon, elnézve a képeken hogy lehet megülni...
A váz megoldása tetszik, bár nem értem miért egy fószernak kellett erre rájönnie sörözés közben, amikor egyszerű és kézenfekvő mint a faék.
A HD mérnökeinek másnaposan kávézva a büfében illett volna megoldania ezt a problémát....3 perc agyalás.
Ha egyszer valamiért a chopper, cruiser vonalban vennék motort akkor vagy HD vagy egy Thunderbird:)
A japán így elsőre nekem is túl semmien.
2011.05.14 14:40:15Loading...
HD-sek köcsögök! :D
[link]
2011.05.14 14:42:59baxigáz
HD Sportster Super Low az a legszebb HD ma.Egyébként meg Honda CB 1100 F, amit sajna ide nem hoznak. Nézzétek meg...: - )))
2011.05.14 15:19:34'saztán?
jól áll!
legyen ilyen a következő vasad.
2011.05.14 15:42:37merkadam
Ezt az elb@szott üléspozíciót...
2011.05.14 17:36:51Solymász
loading:
Aztán miféle motorbiciklid van néked?
A gép egyébként csinos, de ha hagyomány, akkor inkább Spori
2011.05.14 18:08:22Schütii
merkadam:
Árpádnak is van egyfajta tartása, nagyjából minden motoron így ül. :D
2011.05.14 22:33:29Mistral1011
Schütii: Tényleg! Nézzétek csak meg a wr250 endurót a "hegytetőn", azt is azért dobta el, mert nem találta ennyire elől a lábtartót :-)
2011.05.15 09:39:58baowah
Mistral1011: Azt masert :)
2011.05.15 11:30:10gabroca63
Csúf egy motor, nem értem ez kinek jön be.
2011.05.15 12:31:14fizukicsi
GERI87 XV 1900 RAIDER
2011.05.15 12:32:28fizukicsi
A VAS AZ VAS!!!!!!!
2011.05.15 21:59:53laverdasfc
Zirig Úr!
Ha már megemlítették a melltartósokat: új magyar képviselete van az angoloknak. Tesztek várhatóak?
Thruxton, Scrambler, Bonneville, Tripöl...?
2011.05.16 11:36:55Tomchy
laverdasfc: Óóó, egy Thruxton.
De el tudnám viselni...
2011.05.16 11:52:40bsa
Mi lett a régi Triumph kereskedővel? Leváltották? Nem csodálkoznék. Kirúgták? ezen sem....
2011.05.16 19:20:19mickómaci
. . .lódingnak Hellokitty matricás "teszkós" rollere van.
:D
2011.05.16 22:42:57baowah
laverdasfc - ;)
2011.05.20 13:11:35littlerock
Tegnap este láttam egy guruló példányt a Reiter-en... szóval azért lesz belőle pár darab itthon is... Nem mellékesen, az új 1600-os BMW-ből is megelőzött egy Szentendrén... Gazdag ország vagyunk :)
2011.05.20 21:40:19bátorító
"Nem alapszabály, hogy egy V2-es falrengetően dübörögjön, de ez tényleg szánalmasan semmilyen – nem véletlen az utángyártott csöveket kínáló piac virágzása."
Van aki csak nyugodtan szeretne pl. teázni a teraszon/kertben és egyáltalán nem érdekli sem hogy V2, sem hogy Harley. Az a kipuff nem szánalmasan semmilyen, hanem szabályos, hogy ne zavarjon másokat. Van ahol tudják, hogy ez mit jelent, nálunk a motoros újságírok sem. Ez szomorú.