Ezt még anyám is megnézné

Custom: Art Deco Motorcycling Harley-Davidson Sportster

2013.07.09. 13:18
Az épített motorokat meg lehet unni. Divathullámok vannak, amelyek az elején jó ötletnek, kreatív újításnak tűnnek, aztán hirtelen mindenki elkezdi követni, aztán másról sincs szó – ilyenkor úgy telítődik a sok szaklap, hogy az embernek kedve sincs beírni az url-t, vagy beléjük lapozni a benzinkúton.

Az, hogy vannak olyanok, aki nagy ívben tesznek az aktuális irányzatokra, nagyon jó érzés. Gépeiket néha nem értik, munkájukat van, hogy nem becsülik, de akkor is szükség van rájuk, hogy tudjuk, van még önállóság, van még nyakasság, maradt még egyéniség ebben a szakmában.

Idehaza az Art Deco Motorcycling pont ilyen. Szakálnak nem lehet megmondani, mit csináljon. Elmesélhetjük mit szeretnénk, de a végeredmény akkor is őt fogja tükrözni, annak minden szokatlan megoldásával, kortalan megjelenésével és az élménnyel, ami garantált: ezt tényleg megnézi öreg és fiatal, férfi és nő. Nem csak az új motorok közül fogunk kilógni, hanem a tizenkettő egy tucat customok közül is.

Kortalan lett ez a 82-es Harley-Davidson Sportster. Ha nem ismernénk a vashengeres blokk gyártási periódusát, saccolhatnánk akár a harmincas évekre is – az építő és az építtető pont ezt szerették volna. Ugyan az alap már akkor sem volt gyári, amikor az Art Decóhoz került, de jelentős változásokon esett át: ha ránézünk a régi képre, megértjük miért.

Az ausztrál gép merev vázzal érkezett Magyarországra. Ez papíros átalakítás volt, de a kivitelezés hagyott kívánni valót maga után, így formai tisztogatással indult a munka. Néhány meglepően elemi dolgot kellett rendbe tenni: a láncvezető szöge például el rontva, ferdén lett kifúrva.

A cél az volt, hogy a meglevő vázra egy lényegesebben archaikusabb formájú és színű motort hozzanak össze. A régies külsőt a hagyományos formájú alkatrészeken túl a speciális színvilággal érték el: a zöld és fekete elemek rendkívül hangulatos egységgé álltak össze az antikolt réz felületekkel.

Péter, a megrendelő óhajai közé tartozott a Cadillac-jellegű hátsó lámpa és a tripla első fényszóró. Ettől ugyan szemből steampunk-Microbi kinézetet kapott, de a szokatlan megoldás csak elsőre meglepő. A Harley tulajdonosa ezt a lámpát maga rendelte, majd hozta dobozban Szakálhoz. Elmondása szerint billet alumínium volt, de kézbe véve kiderült, hogy sajnos spiáter a thai gyártmányú alkatrész – bizony átverték a webshopban.

A krómos nyolcvan küllős felniket szétbontották és szinterezték, nem kellet a csillogás. Hátra lánckerekes tárcsafék került, vagyis a tárcsa széle fogazott, míg középen nyereg dolgozik. Abból a szempontból jó megoldás, hogy letisztultabbá teszi a Sportster hátsó részét, de vannak hátrányai is: a lánc kenése és a kifejthető fékerő fordítottan arányos egymással.

A hátsó sárhányó a géppel érkezett. Univerzális custom shopos alkatrész volt, viszont befejezetlen. Peremezte, majd a közepére a harmincas évek stílusában tarajszerű kiemelést készített Szakál. Hogy ennek formájához és a sokküllős kerékhez jól passzoljon a csúcsos lámpa, annak vörösréz foglalatot adott – a képet a speciális kipufogódob teszi teljessé.

A Harley tulajdonosa szeretett volna ilyet; az ősrégi amerikai épített gépeken lehetett hasonlókat látni; akkor tréfás kedvű suhancok tettek fel vasdarabokat, melyek előtte ősi nyolchengeres autók leömlői voltak. Idehaza ilyenekből aránylag kevés van, így Szakál legyártotta rozsdamentes acélból, akárcsak a hozzá vezető könyököket. A négy lyuk szélére rézkupak került. Elegáns.

A mester udvariasan fogalmazott a nagy laprugókkal csillapított üléssel kapcsolatban: a tulajdonos testalkatához csak ez igazodik, bizonyos részeinek szükség volt a széles és öblös ülőlapra. A gyönyörű bőrözést a hazai custom leather mestere, Nogg készítette, majd Szakál antikolta – színe és kiképzése tökéletesen illeszkedik a gép többi részéhez.

A springer villa a Harley-val érkezett, de rozsdás volt. Alapos szétszedés és tisztítás következett, mielőtt a matt fekete színt megkapta volna. Sárhányót kellett gyártani és az eredeti, alkalmatlan konzol helyett készíteni egy újat.

A tankon mindenkinek megakad a szeme, nem csoda, ilyet még sehol nem láttunk. Egyedi Art Deco termék, kézzel készült, speciálisan erre az acélvázra. A leszorításról rézzel antikolt csatok gondoskodnak, ezek Szakál szokásához híven régi síbakancsról származnak. Az egyedi légszűrőház is idehaza született – ezt speciális igények alapján készíti az Art Deco Motorcycling.

A végső összerakás előtt még egy-két régi slendriánságot kellett megszüntetni. Többek között a villanyakcsapágy volt fedetlen, de Szakál rézkupakot készített fölé, hogy ne kapjon port és nedvességet. A Tomaselli replika kezelőszervektől a főfékhengert a tank alá vezette el, így a kormányon csak a bovdenek látszanak, így sokkal letisztultabb a látvány.

A végeredmény megosztó, vannak, kik képtelenek elfogadni, de tény, hogy a sok kézimunka és a számos egyedi megoldás szinte mindenkit helyeslő bólogatásra késztet. Az egysíkú, megszokott sematikus motorok mellett az Art Deco Motorcycling által készített Harley-Davidson üdítő látvány – biztos, hogy a bármerre jár majd, elismerően nézik meg a hazai kezek jól sikerült munkáját.