2014.01.14. 06:16 Módosítva: 2014-01-14 07:09:15

Adatlap Suzuki Intruder M800 (805 cm3)

  • Hengerűrtartalom: 805 cm3
  • Hengerszám: 2 hengeres, V
  • Teljesítmény: 53 LE @ 6000 rpm
  • Nyomaték: 69 Nm @ 4000 rpm
  • Váltó: 5 seb. váltó
  • Tengelytáv: 1655 mm
  • Ülésmagasság: 700 mm
  • Tömeg: 245 kg
  • Tank: 16 l
Szép, vaskos, brutális külsejével vonzó látvány. Ár/teljesítmény aránya igencsak megfelelő azoknak, akik nem akarnak, vagy nem mernek régebbi motorokat vásárolni. Kérdés, van benne bugi, vagy tényleg női motor? Szerencsém volt: össze tudtam hasonlítani egy H-D Sportsterrel.

A chopper/krúzer vonalon az a baj, hogy a McDonald's-ben nem kaphatók, így nincs pár százas ajánlat, fél milla felett van a kínálat alja. A piac nem árazza barátian ezt a kategóriát, mert az ilyen motorok kevésbé avulnak, nem mennek ki a divatból: koruk a béna softchoppereket kivéve meghatározhatatlan, de még azok se olcsók. Még a lefosott betegágyak sem. Cserébe nem vagy kevésbé menő a 10-15 éves choppereddel vagy cruisereddel, mint egy 2 évessel. A gazdasági racionalitást szem előtt tartva igencsak érdekel az alacsonyabb árfekvés, már ha ez esetben beszélhetünk ilyesmiről bőven 1 milla felett. Kíváncsi vagyok, hogy megfelelő kompromisszum-e egy középkategóriás japánc cruiser, mondjuk egy középkategóriás Harley-hoz képest.

Az Intruder 800 őse a 750-es Rudi volt, ami teljesen más konstrukció. Az M800 a nem 21-es első kerekű chopper, inkább a Suzukinál Marauderrel kezdődő krúzer vonalba illik, talán ezt jelenti az M. A fene se tudja, hogy a Marauderből, hogyan és miért lett Intruder megint, főleg hogy egyértelműen a Volusia és a Marauder stíluselemeit keverték össze. Nekem a régi VS Intruder még képen sem tetszik túlzottan: buta, ahogy a tank alatt kilátszik a váz, de a kezelhetőségéről sem zengenek ódákat, mindez persze nem nagyon befolyásolja a népszerűségét. Az M800 formaterve – ha cseppet túlzó is – kétségkívül fejlődés: nagyon jól sikerült. Állítólag amerikai formatervező műve, ami jó marketingmaszlag, mert valójában bárhol a világon lehet rajzolni lapos-széles-vaskos valamit, úgyhogy tőlem lehet fülöp-szigeteki vagy román is, ha az eredmény ilyen jó.

Persze letisztultnak nem mondanám, mert néhol azért - nem is hangyányit - giccses. A koncepció nyilván az volt, hogy ne 800-asnak látsszon, így olyan dimenziókat kapott, mintha nagyobb lenne önmagánál, ami valójában egy viszonylag ideális méretet jelent. (Ellentétben akár a Suzuki 1800-asával, amely már groteszken, sőt nevetségesen nagy, péniszhosszabbító jelleggel.)

Az első lámpa szemöldöke, a kipufogó mérete nekem kissé túlzás, a háttámlát meg élből nem szeretem, de az csak ízlés kérdése, hogy nekem Pityke őrmester motorja jut eszembe. (Igaz, ez csak opcionális, de kár érte pénzt adni, mert háttámla nélkül sokkal szebb, az utas meg kapaszkodjon szépen a kis kezével.)

Talán egy motorkatalógusban olvastam régebben, hogy a régi Intrudehez hasonlóan az M800 se nagy szám: lassú, rossz a kezelhetősége és gyengék a fékek. A Pilisben megtett pár kilométer után azt hiszem, valakinek az akkori szerkesztőségben elgurult a gyógyszer.

Harley Davidson Sportster 1200 Custommal mentem az Intruderért. A Sportster custom verziója valódi chopper, méreteiben, sziluettjében a régi Intruderre hasonlít. Az M800 jóval kisebb lökettérfogata ellenére úgy néz ki mellette, mint egy tank: jóval hosszabb és vaskosabb. Bár a Szpori stílustisztább, nem is kérdéses, hogy melyik néz ki jobban, persze csak olyan szemmel, ahogy az új Opel Astra is jól néz ki.

Az M800 ülése ráadásul hatalmas, kényelmes fotel, az utas helye szintén tuti fejedelmi, de azt nem próbáltam ki, mert nincs az M800-on robotpilóta üzemmód.

A mai hipermodern külsőségekkel indul. Zümmögés, elektronika, érezd fiam, hogy megy az ájfonodhoz. A hang gyári dobbal méltatlanul visszafogottan dübörög még akkor is, ha nem szeretem a hangos motorokat.

Finom kuplung, finoman, akadásmentesen vált a váltó, hosszabb úton, de pontosan, mint egy sportmotoron. Precíz, kiforrott konstrukció. Az Intruder értékvesztése pont azért nem annyira jelentős, mert ezek a motorok nem két szezonra vannak gyártva a hullazsákig. Ez sokáig motor lesz. Nagyon finoman, kulturáltan pörög fel, és itt van talán az egyetlen bajom, hogy túl sokszor írtam le a „finom” szót ebben a pár mondatban.

Ha a nagyonmotorosok konzekvensen akarják fikázni az M800-at, el kéne dönteni, hogy akkor most kezdő, illetve női motor, vagy szar a futóműve, ami éppen ellentétes állítás, de szerintem egyik sem. Egyszerűen csak jó. A blokk nem egy nyomatékhegy és az én ízlésemnek nem is rezeg eléggé, sőt a HD vérpezsdítő mechanikus zajaitól is mentes (ami részben a vízhűtés átka), de simán megy olyan jól, aminél többre nem nagyon van szükség, csak hát ugye túl finoman jár. Ha haladni akarunk, kissé pörgetni kell, de nem annyira, hogy lerontsa az élményt.

Kanyarogni könnyedén, szépen lehet vele és a kardán is mentes a reakcióktól: nem rohantam – ami az ilyen motoroknál szerintem alap – így kellemes lazázósban nagyon szépen rajzolgatta az íveket az aszfaltra. És az ilyen típusoknál állítólagosan szar fék is pont annyira fogott, mint amennyire kellett. Nemcsak a hátsó dobfék volt jó, hanem az egytárcsás első fék hatása és adagolhatósága is kielégítő. Nem sportmotor, ennyi. A 180/70-15-ös hátsó gumi látványos, de nem sufnituning eredménye, így a kezelhetőséget sem rontja. Jobban aggódtam a durung 130/90-16-os első miatt, de nem kérdés: tudnak ezek a mérnökök, ezt a motort futóművileg átépítve csak elrontani lehet.

Míg a Sportster hajlamos a keményebb úthibákat a gerincünknek delegálni, az M800 meglehetősen komfortos. Elég simán veszi az útegyenetlenségeket kanyarban is. Inkább visszajelzést ad, mint testi fenyítést, amit mondjuk, elég nehéz is lenne átvinni egy ilyen vastag ülésen. Nem olyan ez, mint amikor a legenda szerint a rendőrök telefonkönyvvel vernek, hogy ne legyen nyoma, hanem mintha nagy szivacspárnákkal ütlegelnének, te meg a rendőrös képzavarból kitisztulva csak sztoikus nyugalommal döngetnéd tovább a motort anélkül, hogy bármi kihozna a sodrodból.

Fogyasztást nem mértem, így kénytelen vagyok külső forrásokból tájékozódni: öt és fél literekről beszélnek, szerintem nyugiban kijön ez alatt is, ha nem feszegetjük a végsebesség kérdését. Mellesleg az 53 lóerő a 245 kg száraz tömegű motort 170 fölé tudja gyorsítani, ami bőven elég. Szóval a karakterisztikája miatt lehet vele csorogni, de jól is megy, ha kell.

Az M800 igazából nem csak modernnek néz ki, hanem bizonyos elemeiben csúcstechnikát tartalmaz: a külső masszívságát jelentősen befolyásoló tényező az első felfordított teleszkóp-pár, nyilván ide sorolható a befecskendezés, ami a motor kulturált működését biztosítja, és ami miatt jobban tetszene karburátorosban. Vagy a divatos LED-es hátsó lámpák. Sokak számára ezek teszik vonzóvá, ebben biztos vagyok.

Egészen jót motoroztam vele a Pilisben, de aztán hazafelé visszaültem a Harley-ra és ez tett helyre mindent. Az M800 jól motorozható, agilis, precíz, kulturált motor nagyon szép külsővel és összességében komoly vonzerővel.

Pont nem érdekel, hogy jó kezelhetősége és középméretű blokkja miatt kezdő, vagy „női” motornak degradálják: senkinek se fájjon, hogy kevésbé kőkemény motorosok is el tudják vezetni. Akinek az a heppje, motorozzon boldogan kezelhetetlen szarral, egy jó motort nem kell lenézni azért, mert könnyű kezelni. A lényeg az élmény/kényelem kompromisszum, amit nyújt: nagyon tudom ajánlani mindenkinek.

De a Harley-ra visszaülve hazaérkeztem. Ez az én világom. Nyers, rezeg, csattan a váltó, gázra hangosan rotyog, motorféken visszadurrog, úthibákon ráz és semmi, de semmi sem működik finoman rajta. Az M800 egy kényelmes, precíziós szerszám, de nekem túl puha: a Szporin egy nyers gépen ülök, kőkemény ülésen. Modern Lamborghini traktor vs. Zetor, Audi kupé vs. paraszt amerikai sportautó.

A HD-t választanám, ami ma már nem is sokkal drágább: valószínűleg kinyögném azt a pár százezer különbséget, mert rabul ejtett a nyersessége és a kényelem kevéssé érdekel.

A legtöbben viszont az Intrudert kedvelnék. És jól tennék. Mert a hétköznapokban sokkal élhetőbb, 6-8 évesen még simán újszerű állapotban kapható és mindazt nyújtani tudja, amit józan ésszel elvár az ember.