Ez egyensúlyozza ki a villanyrobogókat

Malaguti Madison 300 - 2020.

2020.07.20. 07:49

Adatlap Malaguti Madison 300 (278 cm3)

  • Hengerűrtartalom: 278 cm3
  • Hengerszám: 1 hengeres,
  • Teljesítmény: 22 LE @ 7250 rpm
  • Nyomaték: 23 Nm @ 6000 rpm
  • Tengelytáv: 1530 mm
  • Tömeg: 188 kg
  • Tank: 15 l
  • 1 709 990 Ft

A Malagutit annak idején az olcsó (és egyre jobb minőségű) távol-keleti konkurencia döntötte be. Ellencsapásként most ők is csinálnak valami olyasmit.

Olasz nevű és eredetű, osztrák gyártású nagyrobogó, érzésre mintha kínai lenne. A kínaiak amúgy is hajlamosak összevásárolni mindenféle olasz márkanevet, aztán nem túl jó robogókat gyártani, például Garelli néven. Hogy minek a kínaiaknak a régi európai márkanév? Nem tudom, lehet, hogy az ismerős csengés miatt, meg mert Kínában összesen száz darab vezetéknév van, és elég hamar betelik a Wang, a Ping és a Liu.

Hogy egy osztrák cég miért vesz meg egy Malaguti nevet, még kevésbé értem. Leszámítva persze, hogy a Malaguti valóságos hangutánzó márkanév, maga az egyhengeres alapjárat. Az Antonio Malaguti által 1930-ban alapított cég 2011-ben csődölt be végleg, amit egy millenial tán inkább már úgy mond, hogy felszabadult a domain. Az osztrák KSR Group 2018-ban vette meg a nevet, hogy aztán izibe rakjon is mellé modellpalettát. A fejlesztés szót szándékosan kerültem.

Én erről a KSR-ről, mint cégről most hallok először. Ahogy a honlapjukat nézegetem, kicsit a koreai csebolokra emlékeztet, amik a mikroprocesszortól a hódfarkú tetőcserépig mindent gyártanak. A Malagutin kívül van még robogójuk, a Lambretta, aztán a Brixton Motorcycles, ami pontosan az, aminek hangzik: kis köbcentis kínai motor három évtizedes japán technikával, dögös dizájnnal. Vannak a KSR robogók 50 és 125 köbcebtivel, valamint az A-TO elektromos rollerek.

Disztribútorként Európában övék a Royal Enfield, a Niu elektromos robogók, és ha nagyon belemerülsz a KSR-honlapba, olyanokat találsz a consumer goods rovatban, mint fritőz, álló ventilátor, futópad és robotporszívó. De tényleg. A Malaguti Madison kapcsán viszont érdekes, hogy fejlesztő-formatervező részleg is van, modern, tágas irodával, nemzetközi, fiatal tervezőgárdával. Na most, nekik vajon megmutatták a Malaguti Madison műszerfalát? Azt a lehetőséget kizárnám, hogy ők tervezték.

Az indexkapcsolóra nincs mentség. Nem mintha a többire lenne. Nyomorúságos anyagán is látszik, hogy a beszerző az ár növekvő sorrendben rendezési szempontot választotta, és nem scrollozta vízhólyagosra az ujjbegyét az Alibabán. A jobb oldali markolaton a RUN/OFF és az indítógomb között van egy hasonló kapcsoló, csak fekete. És nemhogy nem kapcsol semmit, de nem is mozdul. Na most az Alibabán 10 dollár körül jobb benyomást keltő egységeket találni, és ebben benne van az összes kormánykapcsoló. És ez egyetlen darabra vonatkozik, tehát nem kell tízezret rendelni. Ennek tükrében valami döbbenetes, honnan származhat a Malaguti Madison indexe, meg a többi. (Plusz 3 dollár postaköltség.)

Ütőkártyája, vagy az i-n csattanó ostor a telefon tükrözése. Mielőtt átvettem a tesztmotort, erre gondoltam, hogy na, ez tényleg a hi-tech vonalon kompenzálja a gépészeti hátrányt. Sajnos csak papíron. Androidos rájderek telepítik az app store-ból az EasyCon nevű appot, utána csak annyi dolguk van, hogy valahányszor szeretnék tükrözni a telefonjukat a műszerfalon, bekapcsolják a telefonjukon a wifi hotspotot, és kikapcsolják a képernyő automatikus elforgatását.

A mai telefonok a zsebekben függőlegesen állnak, így a Madison is rögtön fele akkor navit csinál nekünk, de ugyanígy járunk, ha az ülés alá rakjuk a telefont. Igen, az ülés alá, mert 4 col felett nem fér be a tárolóba. Még nem mondtam, de a Malaguti Madison kormányától jobbra és balra két rakodóhely fedelének látszó ajtócska van. Manapság a nagyrobogókon ez két méretes rekeszt jelent. A Malagutin a jobb oldali a hűtőfolyadék betöltőkupakját takarja, a bal oldali meg akkora, hogy egy 2003-as mobiltelefon belefér, de egy hatcolos már sajnos nem. Hát ezért alapértelmezett az ülés alá rakott telefon.

A műszerfal amúgy digitális, de aki látott már tizenöt évesnél fiatalabb mobiltelefont, nem mondhatja minőséginek. Az index visszajelzője például alig látszik rajta. A virtuális műszerek grafikája béna, pedig hát rajzoltattak sajátot, Malaguti intarziával, még kora 90-es évek színvonalú üdvözlő animáció is van. Én amúgy párosítottam, és mivel siettem volna, azzal se törődtem, hogy függőlegesbe áll a navi, de ahogy kifordultam a kertajtón, az is eltűnt, a műszerfalat is úgy varázsoltam vissza, hogy menet közben egy pillanatra levettem a gyújtást. Másnak se feltétlen sikerül - a Volkswagen is csak korlátozott funkciókkal bírta időre kihozni az ID3-at. Bonyolult dolgok ezek az egyszerű dolgok.

A másik lo-tech megoldás, hogy raktak a kormányra két világító gombot. Az egyik a sport és az eco mód között vált. Mivel egy ilyen robogón nincs rekuperálás, meg a klíma vezérlésével se nagyon lehet játszani, a sportot az jelenti, ha csutkagázt húzunk, az ecót meg, ha nem. Én legalábbis a sajátommal mindig eco vagyok, ha pedig előznöm kell egy gyorsat, húzok a gázon egy sportot, nem kell külön gomb. A kipörgésgátló külön gombos kikapcsolásának sincs sok értelme - ha jégen nevezel be gyorsulási versenyre, vagy offroadoznál, bőven van időd menüből is kikapcsolni.

Az Euro4-es kibocsátási norma nem feltétlenül ugyanazt hozza ki a motorgyártókból. A Honda és a Yamaha feljebb vitte a 250-esek hengerűrtartalmát, nagyjából 300 köbcenti közelébe. Új blokkokat fejlesztettek, amik erősebbek lettek, és a fogyasztásuk tényleg alacsony - nálam városban az XMax 300 simán elvan a gyári 3,2 literes vegyes adattal (elmebeteg módban nyilván bele lehet nyomni 4 litert is). A Malaguti meghagyta a Gilera Nexus 2008-ból (ez itt most egy évszám) származó 278 köbcentis blokkját, csak a teljesítményét vette két lóval lejjebb, hogy kilegyen az Euro 4. Így is lehet. Az érdekes, hogy ezt az erőhátrányt a Madison nagyon ügyesen maszkolja, mert úgy 70-80-as tempóig határozottan jobban gyorsul, mint a Yamaha, és mivel hangosabb a kipufogó, többnek is érezzük.

A Malaguti Madison formája öregedett a legkevesebbet - érdekes, hogy a Gilera Nexus 300 már 2003-ban is szög így nézett ki, de a forma ma sem lóg ki a kínálatból. Amikor például egy öt éves Yamaha XMax 250, Suzuki Burgman vagy Honda Silver Wing már korosan bumfordinak hat. A szélvédő állítható. Manuálisan, ami talán a legjobb megoldás - olcsóbb, mint a motoros, és kevésbé romolhat el. A lényeg, hogy menet közben lehessen állítani, mert úgy könnyebb kikísérletezni. A Madison szélvédőjével SENKI ne kísérletezzen menet közben; akkora erővel kell jobbra húzni a tekerőt az állításhoz, hogy ha ezt menet közben tesszük, hát Isten legyen irgalmas.

A futóműve kemény és merev, de nem sportosan, inkább mintha fából lenne, és saccra a kerekeket is kisebbnek mondanám, pedig a Gilera Nexuséi elöl 15, hátul 14 colos, a normál nagyrobogós méret. Az üléshelyzetet nem értem, valószínűleg ebben lehetett nagy fejlődés az utóbbi 15 évben. A Yamaha XMax 300 és a Honda Forza egyaránt úgy van összerakva, hogy magasan ülsz, hogy kényelmesen átláthass az autók fölött. Ez megvan a Magagutin is, de itt valahogy túl közel van a kormány az üléshez. Még az én erősen konfekciós 1,80-as magasságommal is veszélyes közelségbe kerül kanyarodáskor a térdem és a kezem, egy magasabb emberé valószínűleg el is éri.

Az 50-es kis Yamaha Vinómon kell úgy kanyarodnom, hogy egyik lábamat lenyújtom, különben nincs hová fordítani a kormányt. De a Vino alig nagyobb, mint egy hordozható kempingvécé, ez meg mégiscsak egy torony. Az ülés szemre nem tűnik magasnak, egyik nagyrobogón sem, de meglepett, hogy az XMax 300-ról mennyire nem tudok teli talppal letámasztani. Egyszerű kompromisszum: ettől tud olyan nagy lenni a nyereg alatti csomagtartó, hogy belefér két egész sisak, vagy egy 60 literes tengerimalac-alom.

Utóbbi nyilván csalás, mert képtelenség, hogy az a hasáb 60 liter legyen, de mit csináljak, ha a robogógyártók inkább meghalnak, de nem adják meg a csomagtartó befogatóképességét literben. Persze, hiszen bukósisakban megadni a sokféle héjméret miatt jóval, khm, rugalmasabb. Hát, a Malaguti Madisonon is magasan ülsz, arról se tudsz teli talppal letámasztani, de csak egy robogós sisak fér a csomagtartójába. Nézegettem, hogy akkor mégis mire használták a rendelkezésre álló teret, de nyilván semmire; az ezredforduló táján nyilván a japánok is ennyit tudtak.

Az átlagos tesztmotorokkal ellentétben ezt nem kell két nap múlva visszavinni, nyugodtan maradhat jövő hétig. De annyira idegesít, hogy kevesebb mint 24 óra elteltével már ott vagyok vele az importőrnél. Hát ilyen  élmény a Madison.  Kétszázezerrel olcsóbb, mint a Yamaha XMax, és bő háromszázzal, mint a Honda, de ez nagyon nincs arányban a használati értékével, és a minőségérzettel, amit nyújt.