Teszt: Ducati Monster 1200 – 2020.

Kissé egykedvűen álltam neki a feladatnak, elkezdtem csinálni, és már az első húzás (gáz) után éreztem, hogy itt valamit alaposan benéztem. Ez alattam nem egy nagyi, hanem egy elhanyagolt sportos negyvenes! Vehemens, már-már erőszakos, és ha nem vigyázok, akkor még a végén én leszek keményen megcsinálva!

Akár csak Pelikán elvtárs, azon a remek napon még nem sejtettem, hogy ez a canga, amit a tisztelet legkisebb szikrája nélkül nyelezek, fajtájának egyik utolsó képviselője. Persze ha ezt tudom, akkor sem csinálom másként... 2021-re a Monster olyan metamorfózison ment keresztül, ami elég sok Ducati fannál kiverte a biztosítékot. Az olaszok elhagyták a térhálós vázat, a szárazkuplungot, és az egyoldalas lengőkart, amitől a leghithűbb rajongók azonnal megszaggatták ruháikat, istenkáromlást kiáltva.

Pedig nem ez volt az első eset a világtörténelemben, mert amikor a 998-at váltotta a 999, akkor is azt hittük (igen, én is), hogy a világ fordult ki magából. Kicsit huhogtunk, aztán minden visszatért a normál kerékvágásba. Szinte biztosan ez fog történni most is. Ha kegyetlenül őszinték lennénk magunkhoz, be kéne valljuk, hogy már ennek az 1,2-esnek sincs sok köze ahhoz az ikonhoz, amit annak idején a Tamburini árnyékában tevékenykedő zseniális argentin dizájner, Miguel Angel Galluzzi egy superbike levetkőztetésével létrehozott.

Szemben a korábbi csúcs Monsterekkel, az 1200-as nem sportmotorok erőforrását használja, a Testastretta 11° nevű blokk a korábbi Multikban és Diavelekben is szolgált. A blokk műszaki kialakítása hozta magával, hogy csak egy kis darab alig-vázra van szükség, ami megmarkolja a kormánytengelyt. Ezt lehet némi eufémizmussal térhálós váznak nevezni, de csak annyira, mint egy háromszög bikinit nagyestélyinek. Szó szerint a blokk visz a hátán mindent, a segédváz sem kapcsolódik a fővázhoz, ahogy a féloldalas lengővillát is a blokk tartja.

Attól, hogy ez a motor nem superbike erőforrásra épült, egy 150 lovas naked bőven tekinthető túlmotoroizáltnak. Vagy a világ változott az S4RS óta annyit, hogy ez a teljesítmény már ne tűnjön emberiség elleni bűntettnek, vagy a motorvezérlés tette a humanitárius katasztrófát délutáni piknikké. Akárhogyan is, az ezerkettes nagyon megy, de azért nem fosod le a bokád. Az elektronikus gázvezérlés miatt a leghegyesebb módban hőzöng egy kicsit, de ez inkább csak amolyan kiöregedőfélben lévő futballhuligán virtuskodás. Mostanában viszont többre értékelem a kedélyes haverkodást, ezért inkább leszedáltam eső módba, ne izgágáskodjon itt nekem.

Ha már benne voltam a programozásban, akkor biztos ami biztos alapon minden beállítási módban kikapcsoltam a kipörgésgátlót és az egykerekezésgátlót is, hogy bármelyik pillanatban tudjak lógatni egy kicsit. Figyelembe véve a felkészültségemet és affinitásomat az elektronikák iránt, ezzel jó negyedórát el is szöszöltem, annak ellenére, hogy a menü doktori fokozat nélkül is könnyen megfejthető. Ami viszont kicsit kiábrándít, hogy egy alapvetően huligánmotoron miért kell kétpéldányos, írásos engedély ahhoz, hogy felszippantsam az elejét? Kéne egy nagyon rossz vagyok gomb, amely megnyomása után azonnal az összes szabályszegés elérhetővé válik. Ennyi beállítási lehetőségre és variációra utcán amúgy nincs szükség. Elég lenne egy Kretén és egy Normál mód, esetleg még egy Para az esős időre.

Az alacsony kormány miatt az ülés a szokásos szörnyszerű, ez vérmérséklettől függően dögös, vagy kényelmetlen. Ez az egykettes blokk egy Monsternek igen fickós, de power nakednek már nem annyira combos. Megkergült világunkban közel 200 lovas csupaszok hoznak helyreállíthatatlan károkat a szürkeállományodban, azokhoz képest ez még simán nevezhető racionálisnak is. Nem értenék veled egyet, ha azt mondanád, hogy ez a Monster a feleslegesség szobra, de érteném, mire gondolsz.

A feszes, stabil futómű a nagyot harapó fékekkel a szerpentinen már-már gyilkos attitűdöt szül, más esetekben pedig ezek az erények csak üres frázisok. A benne rejlő lehetőségeket normál ember csak tükörsima közúton, vagy zárt pályán pedzi meg. Most jönne a bullshitelés, hogy úgy megy, hogy leteszed a hajad, magától fordul, atom mód fékez egyebek. Ez amúgy igaz is, de ezeket el lehet mondani még a kategória más gépeiről is. Ami sokkal fontosabb, hogy ezt egy kicsit másként csinálja, úgy, ahogy csak egy Ducati és semmi más. Ha neked ez a karakter kell, akkor nincs is más választásod.

A bölcs azt mondja, hogy ízlésről ne vitatkozzunk, a még bölcsebb visszakérdez: hát akkor miről? Nem vagyok elvakult hívő, nekem a Monster egy motor a sokból. Elismerem az erényeit, és számon tartom a hiányosságait. Ha ezeket összevetve pozitív lenne a mérleg, akkor már rég vettem volna egyet. Ezt a cangát nézve az üzemanyag tartályról a vicc jut eszembe, amikor a vidra helyett a víziló úszik vissza a nyuszikához a másik partra: fújd ki vidra fújd ki! Olyan, mintha a Monster vett volna egy nagy levegőt, meg még egyet, aztán még egyet, és aztán mind bennakadt. Jó, hogy zömök, jó, hogy sűrű, jó, hogy kompakt. Nagyon jó az egy lengőkar! A modernizált első lámpa a korszellemet idézi, és keservesen próbál valamit átmenteni a tradíciókból.

Mint gép perfekt, kiválóan el tudsz monstrezni vele a kávézóba, és még akár nagypályán is megkergetheted a sportmotoros seregeket. A szerpentinek a te földjeid, amíg a szem ellát, te vagy az uralkodó. De semmi sincs ingyen. Lucifer most is megkérte mindennek az árát. A kormány alacsonyan, a lábtartó magasan van. Nem ülsz sportosan, de igazán kényelmesen sem.

Állandóan megkapom, hogy egy motorteszt legyen objektív. Objektíven ez a Monster egy nagyon jó motor. De az ész érvek alapján csak a Magyar Posta választ motort! A Monster vegytiszta érzelemi döntés. Éppen ezért az ár nem is fontos. Egyetlen kérdés van csak, hogy kell vagy nem. Ha azért nem kell, mert 5 gurigát kérnek érte, akkor nem is igazán akarod! Mondjuk nekem úgy néz ki, oltásom van ellene, mert bár érzelmi alapon vennék ilyen gépet, de előtte legalább 100 másik van a listámon. Ha első látásra beleszeretsz, akkor neked kötelező vétel. És akkor sincs más választásod, ha még megragadnál valamit a régi Monsterek hagyatékából.