Bemutató: Yamaha Neo's - 2022.

Szkeptikusan indultam el az amszterdami bemutatóra, féltem, hogy ez is úgy járt, mint a Mitsubishi Eclipse, vagyis a régi, jól bejáratott névvel egy teljesen más karakterű járművet dobnak piacra. Csalódtam, mármint pozitív irányba, ugyanis az új Neo's azt az univerzális jóságot képviseli, mint benzines elődjei - csak elektromosként.

Az 1998-ban bevezetett elődmodell nagyon sikeres volt, ugyanis egyszerre volt értékelhető méretű ülés alatti tárolója és viszonylag nagy kerekei, normális futóművel. E mellé az első, kétütemű modell a rendkívül megbízható Minarelli blokkot kapta léghűtéssel. Így teljesítményben ugyan elmaradt a vízhűtésesektől, de ennek ellenére is elég dinamikus tudott lenni egy jól behangolt varióval. Mindenes robogónál még kötelező elem a sík trepni, hogy cementes zsákot is lehessen szállítani vele, vagy mint Amszterdamban a teszt közben láttam: egy golden retrivert keresztben. A régi Neo's-on ez sem okozott gondot.

És a fentiekből vajon mit sikerült behúznia az új modellnek? Szinte mindent. A legmeglepőbb dologgal kezdem: értékelhető ülés alatti tároló. Egy aksi mellé még befért a zárt bukóm, igaz, szűken. Egy nyitott szerintem még két aksi mellé is becsusszan. Persze messze vagyunk az előd hangárméretű csomagtartójától, de így is fényévekkel túlszárnyalja a konkurenciát ezen a téren. A kerekek 13 colosak, elöl 110, hátul 130 széles Maxxis gumikkal. Ezek szintén várakozáson felül teljesítettek, pedig hideg, olykor nedves aszfalton próbáltam, de nem ijesztgettek megcsúszással.

A futómű is teljesen rendben van,  elöl-hátul a KYB-től származó alkatrészeket találunk. Hátul feltűnt, hogy nem állítható a rugó-előfeszítés, ezt a fejlesztésért felelős csapat tagja azzal indokolta, hogy a progresszív rugó miatt nem szükséges, annak ellenére, hogy bizonyos országokban két személlyel is használható. A teszt előtt meglepett a hátsó dobfék is, divatosabb lenne tárcsával szerelni, pláne, hogy ahhoz akár ABS is tartozhatna. Azonban egy pillanatig sem volt hiányérzetem, mindenre elég ez is, elöl pedig ott a tárcsafék, ha nem csak lassítani szeretnél, hanem hirtelen megállni.

Az üléspozíció kis robogó létére kimondottan magas, a 178 centimmel is kényelmes, és a kormány is jó helyen van. A formában is igyekeztek megidézni a régi Neo's-t. Ez az arányait tekintve sikerült, de összekeverni azért nem lehet a kettőt. A trepni ezen is sík, szóval a nagybevásárlás megoldható. Elöl két fényszóró van, azonban a régi tojás alakúval ellentétben itt szögletes mindkettő, a hátsó lámpa pedig lekerült a sárvédőre. Furcsa volt elsőre, és szokni kellett, de ha sokáig nézegeted, egyszer csak kiadja a forma.

Az óracsoport kicsi, monokróm kijelző, pont elég információval. Látható rajta az akku töltöttsége, a megtett kilométer, a sebesség, az idő. Hátralévő hatótávot nem ír, ami nem is baj, hiszen úgysem annyi lesz a végén. A gép nem tudja előre, hogy esni fog, meleg lesz-e, emelkedőn/lejtőn fogunk menni, szóval nem fáraszt jóslatokkal. Ha valaki ezt nem tudja nélkülözni, akkor a Yamaha MyRide appja megadja ezt az infót. A kis kijelzőre - azon kívül, hogy pont elég nagy - az a magyarázat, hogy előtte dedikáltan hagyott helyet a gyártó mobiltelefon-rögzítésre. Gyári extraként vásárolható is hozzá telefontartó és töltőadapter.

A fentiek után már csak a meghajtás a kérdés, minden más azt sugallja, hogy szuper vele menni. A Yamaha saját agymotort és akkupakkokat fejlesztett a Neo's-hoz, és milyen jól tették! Kimaxolták az elektromos segédmotor-kerékpár kategóriát, végsebességben nem lehet csodát tenni, ezeket kötelező lekorlátozni. Azonban lejtőn így is sikerült elérni az észveszejtő 49 km/h-s tempót. Negyvenig teljesen lineárisan gyorsul, és az emelkedő sem jelent különösebb akadályt neki. A viselkedése pedig csillagos ötös. Olyan a gázreakciója, mint egy benzinesnek, és motorfék is van. Elektromos robogón még nem találkoztam ennyire jól eltalált karakterisztikával, de elektromos autóban sem evidens sok millió forintért. Pedig nem nagy sztori, csak úgy kell bedobálni a kódba az egyeseket és a nullákat, hogy jó legyen a végeredmény. Örvendetes, hogy a Yamaha rászánta erre az időt.

A kefe nélküli DC motor egyébként 2,5 kW névleges teljesítményű, és áttétel nélkül hajtja a hátsó kereket. A felnit egyszerűen le lehet venni róla, a fékpofacsere viszont jó eséllyel nagyobb mutatvány, mint egy benzinesen, mégpedig az agymotor miatt. Azonban minden más tekintetben egyszerűbb szerelni, általános karbantartásként gyakorlatilag csak egy átnézésre és fékfolyadékcserére van szükség. A motorvezérlő elektronika a lengőkarban kapott helyet, ami szerintem szuper megoldás, hiszen az áramnak nem kell nagy utat megtennie a motorig.

A Neo's-t oda lehet állítani benzines vetélytársai mellé, vezetési élményben nem vall szégyent. Igaz, hogy a kb. negyvennyolc kilométer per órás végsebesség még a négyütemű ötvenesektől is elmarad, de ez ilyen, biztos meg lehet csippelni, ha kevesled, csak az nem szabályos. Viszont az egész nagyon egyben van, feszes a futómű és a fék, de a nagy kerekeknek hála komfortos is. Amszterdamban pedig a szűk utcákban, ahol állandóan bicikliseket kell kerülgetni, különösen otthonosan mozgott, és nemhogy lemaradt a forgalom ritmusától, hanem mindent felülmúlt. Szóval a Neo's természetes közege a szűk belváros, és ott csúcsragadozó. Budapesten persze kb. a Hungáriáig kifelé életképes, mint bármelyik kategóriatársa, azon kívül már kínlódás a kis sebesség, országúton pedig veszélyes is, dedikáltan nem ez a kis robogók vadászterülete.

Az akkupakkok egyenként nyolc kilogrammosak, és van rajtuk fogantyú, így nem jelent gondot felcipelni az emeletre töltés céljából. Az egy kilowattórás kapacitású aksik egyenként 37 kilométer hatótávot ígérnek. Ebben a teszt alapján nincs okom kételkedni, de azért én inkább harminc kilométerrel számolnék, ugyanis mint mindegyik kategóriatársa, ez is korlátozza a teljesítményt az akku 20%-ra merülése után. A Neo's-nál ez fokozatosan történik, egy kis teknős ikon kezd világítani a műszerfalon, és szép lassan csökken a végsebesség akár nulláig. Amennyiben két aksival használjuk a motort, az első 20%-ra merültsége utáni első megálláskor kapcsol át a rendszer a második aksira. Így akár 74 kilométeres hatótáv is elérhető, normál használat mellett én ezt inkább 60-65-re lőném, de sajnos ennyit nem tudtam menni vele. Van eco mód is, ami elvileg akkupakkonként másfél kilométerrel növeli a hatótávot a szabvány mérések alapján. Viszont itt az a trükk, hogy ecóban valószínűleg nem csak a szabvány szerint, hanem valóban is tudja a 38,5 km körüli hatótávot, normál módban viszont inkább csak 30-at, nagyon max. 35-öt, így nyer értelmet a korlátozott üzem.

A töltési idő 8 óra, ezért ha valaki rendszeresen két aksival szeretné használni, annak a második aksi mellé második töltőt is javasolt beszerezni, hogy egy éjszaka alatt kényelmesen feltöltődjön mindkettő.

Egy akkupakkal 1 148 000 forintot kérnek a Neo's-ért, ami szerintem korrekt, ha azt vesszük, hogy a mércének tekinthető NIU MQi+ Sport jelenleg 899 990 forint, kisebb kerekekkel, szinte nulla ülés alatti tárolóval, bár a hatótávja több. Sajnos a második aksi áráról egyelőre nincs információm, és akik már most indulnának a kereskedésbe a Neo's-ukért, azoknak az a rossz hírem, hogy Magyarországon idén valószínűleg még nem lesz kapható.