Ördögi tempóval

2004.06.30. 10:19

A tesztelt bukósisak vékony gumiszerű fekete bevonatot kapott, amitől a mattfekete imádók azonnal térdre esnek. Az biztos, hogy a GP-Pro az egyik legszebb formájú sisak, amit manapság kapni lehet, egyszerűen nincs olyan motor, amihez ne passzolna, legyen az a versenypályákon döntögető idomos gép, egykerekező bajnok streetfighter, sportszíves naked bike, vagy a XXI. század utcáinak huligánja, egy supermoto.

A GP Pro kívül-belül igazi versenybukó. Tavaly még az AGV legdrágább, legextrásabb sisakjának számított, azonban a 2004-es évre berobbant a Ti-Tech, amely átvette a csúcs versenysisak szerepét az AGV-nél.

A GP-Pro formája telitalálat. A fejtető három bordája, a szájber szellőzők és a halántéki kipúposodás a tervezők által kigondolt funkcionalitása mellett nagyon durván néz ki. A plexi mögül a legszelídebb szempár is a végsőkig elszánt tekintetként villan elő. A héj anyaga SSL, rétegezett karbon-kevlár szövetrendszer. Ellenálló képessége és ütéselnyelő képessége miatt a legmagasabb követelményeknek megfelelő bukósisakok alapanyaga.

XS-es méretű sisakot teszteltem, de a kéthetes használat során egyértelművé vált, hogy inkább a legkisebbhez kellett volna ragaszkodnom. Az AGV sisakoknál a bemeneti nyílás egy kicsit csalóka. A zajcsökkentés egyik leghatásosabb módszere, ha a sisak szájánál maximálisan eltömítik a bejáratot, itt ezt a lehetőséget teljes mértékben kihasználták. Ha egy méreten átjutott a fejünk, mindig próbáljunk fel egy kisebb méretet is, mert a hordástól, fel-levételtől, illetve a tulajdonos fejformájától függően minden sisak egy kicsit átalakul, kitágul, és ha nem akarunk két hónap múlva új sisakot vásárolni, igencsak meg kell fontolni, hogy melyik a biztosan jó méret.

A GP-Pro-nál erre bőven van lehetőség, mert a nyolc különböző sisakmérethez - XXS, XS, S, MS, ML, L, XL, XXL - két különböző méretű héjat is gyártanak, vagyis nem csak az ütéselnyelő réteggel és a szivacsozással érik el a méretváltozatokat. A legkritikusabb mérettartomány az M-L átmenet, a legtöbb motorosnak ez a tartomány okoz gondot. Az AGV három különböző méretre osztotta ezt a tartományt, így van kisebb M-es, nagyobb M-es és L-es méret is.

A mattfekete bevonat - ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni - nagyon szigor. Vékony, gumiszerű hártyaként vonja be a sisakot. A látszat ellenére azonban nagyon kényes ez a felület, a legkisebb sérülés hatására rágógumihoz hasonlatos szálként válik meg a bukótól. Éppen ezért a sisakzsák használata - ha csak nem akarjuk, hogy idő előtt ütött-kopott kinézete legyen bukónknak - kötelező. Aki ezzel nem szeretne foglalkozni, az vegyen lakkozott GP-Pro-t, az jóval kevésbé érzékeny.

Az GP-Pro-ban keresztül-kasul áramolhat a levegő, már ha ezt szeretnénk. Annyi szellőző van rajta, hogy még összeszámolni is sok, nem hogy használni. Az AGV X-Vent-nek nevezte el dinamikus szellőző rendszerét. Az állrész nyitható-zárható szellőzése mellett a fejtetőn elöl és hátul is két-két retesz várja, hogy beeresszük rajta a hűvös légáramlatokat.

Kicsit megriadtam, amikor a teszt kezdetén minden létező szélbejáratot elzárva is jelentős cúg érte a homlokomat, de ezen gyorsan segítettünk. A hiba a plexiben, azaz a plexi és a sisak héja közötti nem tökéletes szigetelésben volt. A plexit le kellett szerelni, ami nem volt olyan egyszerű, mint a K2-esnél, de kis töprengés után kitaláltuk a módját, hogy csak az egyik oldalról lehet elkezdeni. Miután ez megvolt a plexi tartószerkezetét egy kis csatorna és egy csavar segítségével el tudtuk tolni, ezzel már szépen ráfeküdt a polikarbonát plexi a gumis peremre.

Az AGV párataszító plexijét már a K2-es tesztjénél az egekig magasztaltuk. Nem tehetek mást most sem. Ez a plexi tényleg nem párásodik. Könnyen, egy kézzel nyitható a bal oldalán található kiképzett fülecske segítségével, több fokozatban fixen megáll. Az oldalpanelek nélküli felszerelés lehetővé teszi - legalábbis az AGV szerint -, hogy szerszám nélkül, néhány másodperc alatt szereljük le a plexit, ha letakarítani szeretnénk, vagy más színűre cserélni. Nekünk szükség volt rá egy vékony szerszámra (csavarhúzó), és néhány percre.

Felülete karcosodás álló. Az ugyan nem igaz, hogy semmi sem árt a plexinek, de a levegőben található szennyeződésék, vagy a rémes rovarinvázió nem homályosítják el a kilátást idejekorán. A 100%-osan UV szűrő plexi függőlegesen nem domborított, azaz teljesen sík, zavaró torzítást nem tapasztaltam.

A plexi alkalmas arra, hogy tépőfóliát szereljenek rá. Esős versenyen jól jön az ilyesmi. Ezt a célt szolgálják a két oldalt található fekete bütykök. Kezdetben ugyan zavartak a kilátásban, állandóan azt hittem, hogy valami előz oldalról, de pár nap után már annyira megszoktam, mintha ott sem lett volna. Mindamellett annak, aki ezt a funkciót nem használná ki - javaslom, hogy Tear Off bütykök nélküli plexit vegyen. Nem csak a zavartalan kilátás miatt, hanem mert a sisak legnagyobb zajforrása is ezekben a bibircsókokban keresendő.

A sisak nem titkolt kedvencemmel, dupla D-gyűrűs megoldással zárható. A versenyzésre szánt sisakok kivétel nélkül ezt a módszert alkalmazzák. Használata rendkívül gyors és egyszerű. Ha ne adj isten, valami baj történne, a segítőnek nem kell azon filóznia, hogy a zár gombját hogyan nyomja vagy húzza, ezt az egy megoldást mindenki ismeri. És az utolsó - egyáltalán nem elhanyagolható előnye - hogy mindig kellően szorosra tudom meghúzni a szíjat, nem a lustaság dönti el, hogy felvétel előtt beállítottam-e az ideális szíjhosszt.

Korábban a K2-esnél kritizált bélésszivacs a GP Pro-nál már szinte tökéletes. Amellett, hogy megvan a szükséges tartása, mely főként az álkapocsnál erős, mégsem durván tart, a bélésanyag is finom puha, jóleső érzés beledugni a fejet. Az AGV versenysisakjaiba már a DUPONT Cool Max bélésanyaga jut. A lyukacsos szerkezetű anyag nagyszerűen szellőzik, páraáteresztő, így nem izzad bele a fejünk. Eltávolítható és mosható, vagy igény szerint kicserélhető.

A sisakban - sötét színe ellenére - nem volt füllesztő hőség. A temérdek szellőzőn jött fuvallat gazdagon, így ha kicsit lassítottam a tempón, akkor sem kellett azonnal felnyitni a plexit, hogy ne pálljak bele a sisakba. Az első-felső szellőzőn beáramló levegő a fejtető felett megy egy kanyart, és kilép a hátsó négy szellőző járat valamelyikén. Ezeket általában nyitva hagytam, inkább csak az alsó állszellőzőket zártam el, ha kicsit hűvösebb lett.

A zajok teljesen mások, mint a K2-nél tapasztalak. A legerősebb zajforrás valószínűleg a már említett tépőfólia gombja, a gyengén fütyülő hang már 120 km/h körül jelentkezik. Ha a kezemet menetközben erre a bütyökre raktam, egyértelműen nagyobb lett a csend. Fokozva a sebességet, a bütykök szólamát mások veszik át, a szélzaj már a sisak tetejéről érkezik. Egy bizonyos tempó felett már egyáltalán nem a zajokra figyel a pilóta. A ZX-10R-en tesztelve az AGV GP-Pro-t, meg kell jegyeznem, hogy egyenes tartása felülmúlja a motorét. 270-280 km/h sebességnél még mindig teljesen stabilan tudtam tartani a fejem, semmi nyakrángatás vagy kellemetlen légörvény, miközben a motor eleje már kissé idegesen viselkedett ennél a tempónál, annyira elkönnyült.

A tesztelt példány ajánlott fogyasztói ára 99 000 Ft, de a Rossi-rajongóknak belekerülhet
137 000 Ft-ba is. Ez, még ha első hallásra kicsit soknak is tűnne, megfizethető ár egy profi, jól felszerelt bukósisakért, amilyenben a Ti Tech bevezetése előtt maga a Dottore is versenyzett.

 
  Kapható extra felszerelések:
 
  - Tear Off tépőfólia
- Szélterelő
- Kilélegzett pára terelő
- Színezett plexi (színtelen, sötétített, 50%-ban sötétített, sárga, kék, piros, irídiumos arany, irídiumos kék, irídiumos ezüst