Lennék én Rossi

2004.04.26. 16:30

A kezdetben kerékpárnyergek és bőrülések gyártásával foglakozó kis olasz gyár, az AGV hosszú utat járt be. AGV sisakban számtalan győzelmet arattak a motorsport versenyzői két és négy keréken egyaránt Emerson Fitipalditól Valentino Rossiig. 2004-es modellpalettájuk több mint 20 különböző sisakból áll, míg a fényezési és grafikai variációk száma 150 fölé emeli a választékot.

   
  AGV - Amisano Gino Valenza
 
  1947-ben alapították az olaszországi Alessandriában található céget, ahol kezdetben bőrüléseket és bicikli nyergeket gyártottak. Mindössze két év múlva belevágtak a három betűt annyira híressé tevő projektbe: beindult a motorkerékpáros bukósisakgyártás. 1949-ben még bőrből készült a bukósisakok héja, ám 1953-ban átálltak a vulkanizált üvegszálas technológiára, és a világon először 1954-ben az AGV gyártott 100%-ban üvegszálból készített bukósisakot. Ezek persze még mind nyitott sisakok voltak. De csak néhány évet kellett várni, hogy a motorversenyzők nagy örömére belefogjanak a teljesen zárt sisakok gyártásába. A bajnoki címeket felsorolni szinte lehetetlen, álljon itt annyi, hogy a Forma1-es világbajnokságtól a MotoGP-ig 135 Világbajnoki címet gyűjtöttek be az AGV-ben motorozó versenyzők.

Első AGV tesztünkhöz egy teljesen zárt bukósisakot választottunk, általános utcai használatra. A K2 vadonatúj tagja a 2004-es modellkollekciónak, előde a Kinetic volt. Ebből a névből az új modell a K betűt meg is őrizte, míg utalásként a továbbfejlesztett modellre mögéírták a 2-es számot. A sisakot az olasz gyár Csehországba kihelyezett termelőegységében gyártják.

A K2 a sportgyökerekre mutató színvilág ellenére nem a legkőkeményebb, legdrágább, legextrásabb versenysisakja az AGV gyárnak, megfizethető árával inkább az erős középosztályt képviseli.

A sisak fényezése azonnal lázba hozza azokat, akik valamelyest is rajonganak a versenysportért. A lakozott felület kidolgozása szép munka, a festék alatt hőre lágyuló, fröccsöntött műanyag héjat találunk. HIR-TH márkanéven futó anyag ütéselnyelő és ellenálló képessége az ECE 22.04 szabványnak megfelel. Sisakmérettől függetlenül - ugye egy középkategóriás bukóról beszélünk - egy héjméret van.

A sisakból a kedvenc részem a plexi volt. Külsejére karcosodás álló bevonat került. Ne azt gondoljuk, hogy semmi sem árt a plexinek, mindössze annyit, hogy a levegőben található szennyeződésék nem homályosítják el a kilátást idejekorán.

A plexi leszedése mindössze egy pillanat, egy rugós pöcök megnyomásával már le is emelhető és tisztítható. Zavaró torzítást nem figyeltem meg, pedig a plexi függőlegesen sem sík, azaz vertikálisan és horizontálisan is domború. UV szűrése a gyár szerint 100%-os.

A héjra közvetlenül, oldalfülek nélkül szerelték fel a plexi nyitómechanizmusát. Könnyen, egy kézzel nyitható a poli-karbonát anyagú plexi a bal alján kiképzett fülecske segítségével. A nyitás szakaszos, hét fokozatban fixen megállítható. Lezárva teljesen résmentesen záródik a gumira.

Városi araszolgatásban inkább túl zártnak érezheti a motoros a sisakot, de nekem jól esett a bezártság, és az, hogy jól be tudtam fűteni a sisakot a hidegben. Persze mondhatnánk, hogy ezzel el is ástam magam, mert biztos, hogy nem láttam ki a párától. De ez nem így volt. Kivételesen dicséretes az AGV párataszító rendszere. Ha már meghaladta a 100%-os relatív páratartalmat a sisakon belül uralkodó levegő, akkor sem párásodik a plexi belülről, hanem inkább apró vízcseppek ültek ki a plexi orrlyuk előtti részén, de látást zavaró pára sohasem. Így lassú manőverezés során sincs szükség az X-lite X801-nél alkalmazott résnyire nyitásra sem.

Gyorsabb tempónál sem ékezett fájón hűtő légáram a fejre. A homloktájékon található felső szellőző kesztyűben is könnyen nyitható és zárható. Az itt beáramló levegő a fejtető felett áramlik a héj mellett, és kilép a hátsó két szellőző járaton. Az állnál található első-alsó szellőző a fentihez hasonló módszerrel zárható, illetve nyitható ki. A hűvös időjárásra fognám, hogy nyitva nem próbáltam ki a K2-est.

Kiérve a városból gyorsítva a tempón 110 km/h felett kissé zavaró, a sisak két oldalán érezhető, alacsony frekvenciájú - dobhártya lebegtető zaj érezhető. A mély szélzaj nem túl erős, éppen csak elnyomja a motorzajt, de hosszú távon kényelmetlenné válhat. Ekkor, ha gyorsításra adjuk a fejünket, minden panasz megoldódik. Az oldalról érkező zaj felvándorol a sisak tetejére, és 140 km/h-tól már egy jóval magasabb frekvenciájú, fütyülő szélzaj tapasztalható, ami már sokkal kevésbé zavaró - azt is mondhatnám, hogy természetesebb jellegű - és 180 km/h-ás sebességig alig lesz hangosabb. A bukósisak - a teszthez használt teljesen csupasz motoron próbáltam - 200 km/h-s sebességnél is egyenesen tartotta az irányt, nem rángatta a fejem, stabil volt, nem szédítették el az örvények.

Az örömóda után kicsit zsörtölődöm is. Az egyik a csat, a másik a belső anyag textúrája. A gyorskioldós csatot csak a bukót viselő képes kioldani. És azt is ki kell tapasztalni. Kissé szögben meghajlítva, könnyedén nyitható a zár, egyébként meg húzogathatja bárki a piros kioldót, az kinyílni nem fog, a mentősök inkább vágják el a szíjat.

Ha valamit javítani kellene a sisakon, az a bélés szivacsának az állaga és a fejbőrrel érintkező anyag minősége.

A rendkívül merev párna nem engedi megmozdulni a sisakot a fejen még nagy sebességnél sem, ennek köszönhető a stabilitás, de a majdhogynem rugalmatlan anyag nekem kissé durvának hatott. Nehéz eltalálni az optimális átmenetet a komfort és a stabil, biztonságos iránytartás között - ez inkább a drága kategória privilégiuma. Az AGV ennél a középkategóriás sport-túra sisaknál inkább az utóbbit választotta.

A bélés kialakításakor főleg a pofacsonti párnákra koncentráltak erősen, hogy nagy tempónál még véletlen se nyomódjon az orrba a sisak, ugyanígy nagyon figyeltek arra is, hogy a sisak bemeneti nyílása kellőképp zárt legyen. Ez elsőre könnyen elrettentheti az AGV vásárlót, de mindenkinek felhívnám a figyelmét, hogy ha egy méretbe belement a feje, akkor vásárlás előtt próbálja fel az egyel kisebb méretet is, amíg a fejbe húzott bukó egyértelműen nem szűk.

A "Dry Comfort", azaz hidrofil tulajdonságú, plüssszerű anyag nem szívja be magába a vizet, felületéről pedig gyorsan elpárolog. Patentos megoldással beszerelt belső párnák könnyen eltávolíthatóak, így igény szerint mosható, vagy kicserélhető a kinyúlt bélés.

A belső orr elé rakható belső szélterelő az alapfelszerelés részét képezi, de mi a párásodás feltérképezése érdekében ezt most nem szereltük fel. Extraként kapható a K2-eshez színes plexi, így 2004-től irídiumos bevonatú is, három színben.

Műszaki adatok:
Súlya: 1450 g
Méretek: XS, S, M, L, XL, XXL
Színek:
Replika: VR46, Rossi MotoGP sárga, Rossi MotoGP fekete, Rossi MotoGP kék
Színes: fekete-ezüst-antracit, kék-ezüst-antracit, piros-ezüst-antracit
Egyszínű: ezüst, fekete, antracit
Plexi színek: színtelen, sötét, kék, irídium arany, irídium kék és irídium ezüst
A tesztpéldány (Rossi motoGP yellow) ajánlott fogyasztói ára : 59 000 Ft, de a K2 egyszínűben már 45700 Ft-tól kapható.

Köszönet a tesztsisakért a Shox-nak.