Mi okozza a legnagyobb örömet a motorkerékpár vezetésében? Sorrendben igencsak hátul szerepel a sebességváltás. Fel-le, szépen, egymás után, sorban. A robogók persze kivételek, ott automata váltó szolgálja a kényelmet. Mindkét megoldásnak van előnye, hátránya. Az Aprilia most bemutatott 850 Mana modelljén úgy véli, hogy egyedi automata nyomatékváltós megoldása majdnem olyan jó lesz a motorosoknak, mint az istenek kifogyhatatlan eledele, azaz a manna az ókori szerencséseknek.
Az Aprilia megint a saját útját járja, mint eddig oly sokszor. Az új NA 850 Mana praktikus, amikor szükséges és sportos, amikor menni kell. Két motort kap egyben a vásárló, és még a korpával sem kell törődnie. A csupasz motorok közé sorolható gépben az erős, V2-es blokk mellé elektronikus működtetésű automata váltót szereltek. A gyár állítása szerint ez a legkülönfélébb igényeket is kielégíti. Kicsit túl általános ez, mert minden motorosnak más és más jön be, de az olaszok ragaszkodnak ahhoz, hogy nem létezik olyan közlekedési helyzet, amelyet a Mana ne tudna kiszolgálni a pilóta igényeinek megfelelően három gyújtástérképével és szekvenciális, hétfokozatú automata váltójával. Lelkük rajta.
A motor formaterve a szintén újdonság SL750 Shiverre hajaz. Nem csoda, mivel egyazon szülőszobában jöttek világra. A sportos naked forma, egyfajta általános eleganciával vegyítve, az olasz szobrászok kezét dicséri. A hasonlóságok ellenére a tank, a légszűrő, a váz és a kipufogó formája egyediséget kölcsönöz a Manának.
A formatervet befolyásolja a felhasznált merész technikai elemek sora is, hiszen az automata váltó házát nem lehet nem észrevenni. Az üzemanyagtank a jobb tömeg középpontosítás miatt az ülés alá került, ezzel szemben a tank hagyományos helyén egy sisaktartót találunk. A benzinkúton lesz nagy csodálkozás, a segítőkész kutasnak a 15 literes üzemanyagtank betöltő nyílását az utasülés alatt kell keresnie. Az NA 850 az első olyan motor (nem robogó!), amelybe egy teljes méretű sisakot el tudunk helyezni úgy, hogy nem rontják a látványt méretes dobozok. A rekesz elektromosan zárható a kormánykapcsolókról.
A Mana legfigyelemfelkeltőbb része a motorblokk-váltó páros. A 839 köbcentis, 90 fokos, V2-es, kéthengeres, elektronikus üzemanyag-befecskendezővel, hengerenként négy szeleppel és két gyújtógyertyával, vízhűtéssel ellátott erőforrás ugyan csak 75 lóerőt teljesít, ellenben 76 Nm nyomatékot ad le 5750-es percenkénti főtengelyfordulaton. A vezérlő számítógépet és a befecskendezőrendszert - melynek szívótorok átmérői 38 mm-esek - a Weber-Marelli szállítja. Természetesen az új blokk, amely a 750-es Shiver blokkjának rokona, kívülről fújja az Euro3-as normákat. Hengerenként egy-egy vezérműtengely és száraz karteres olajozás, melynek tartályát a blokkon belülre építették, jellemzi még a gépet.
Az Aprilia teljes marketing apparátusa a Mana váltójára épít. Nemes egyszerűséggel csak a jövő sebességváltójának nevezik. Az elektronikusan szabályozott automata váltóművel a pilóta két opció közül választhat:
Teljesen automata üzemmód.
Ebben az esetben minden ellenőrzés az automatika feladatkörébe tartozik, a CVT típusú váltómű segítségével a motor szinte mindig a nyomatékmaximum környékén üzemel. Ez - mint a robogóknál tapasztalható -, igen jó gyorsulásokat tud okozni, ha hihetünk a technológiának. Az elektronikus agy három különféle programmal rendelkezik (sport, túra, eső), melyből a pilóta választhat környezetének, illetve hangulatának megfelelően.
Szekvenciális üzemmód.
A motoros saját maga választhatja meg a sebességfokozatokat, és teheti meg mindezt a kormánykapcsolókon elhelyezett fel- és lefelé váltó gombokkal, illetve a lábnál elhelyezett hagyományos pedállal, amely természetesen nem mechanikusan, hanem elektronikusa hat immáron. A szervós mechanizmussal hét fokozat közt választhat kedvére az ember.
A két üzemmód közt bármikor válthatunk, akár menet közben is. Az elsődleges meghajtást szíj, még a végső kihajtást lánc biztosítja.