Bajor bébibálna

Az LT kistestvére szép látvány. Nem annyira otromba, mint inkább törpebálna kinézetű. A nemrég tesztelt 2005-ös RT-vel ellentétben a gömbölyű, lekerekített formák dominálnak rajta. Emberléptékű motor. Nem túl nagy, nem túl kicsi, nem túl nehéz, és mindenféle finomsággal felszerelték, ami praktikus lehet túrázásnál és a hétköznapokban is.

A motoros kényelmét szolgáló elemek felsorolásában mindenképp meg kell említenünk a hatékony, bár még nem tökéletes, a kormányon található kapcsolóval állítható magasságú szélvédőt, segítségével könnyen komfortossá tehetjük az RT-t mind lassú, városi haladáskor, mind pedig országúti száguldáskor. Egyetlen hátránya, hogy magasabb pilótáknak nem ártana, ha még 5 cm-rel meg lehetne toldani a plexit.

A BMW alapszolgáltatásai természetesen ennél a modellnél is megtalálhatók, mint például a markolatfűtés, a digitális benzinszint-kijelző és az aktuális sebességfokozatot jelző digitális kijelző. Ami nincs mindegyik modellen, az a gyári ködlámpa és a menet közben állítható fényszóró. Utóbbi nagy, kesztyűben is könnyen kezelhető, bár mivel a jobb oldalon van, menet közben csak két gázadás között állítható. Célszerűbb lett volna bal oldalon elhelyezni, ahogy pl. a Honda Pan Europeanen van. Hasonlóan nagy tekerőgombbal kezelhetjük a napi számlálót is, nem kell apró gombocskákkal küzdenünk.

Műszerfala könnyen áttekinthető, és - mint az kategóriájában megszokott - erősen autószerű, főleg, ha a gyárilag beépített hangszórókat, illetve a visszapillantó tükrök kialakítását is figyelembe vesszük. Utóbbi praktikusan nem fixen rögzített, így boruláskor jó eséllyel egyben marad, legfeljebb a fényezésben esik némi kár. A jobb oldali kesztyűtartó rejti a rádiós magnót, kijelzője a műszerfalon található, és a bal kormánykapcsolókról kezelhető, így csak a kazetta (egyes típusokon CD) cseréjénél kell az idom mögé nyúlnunk.

A menetszél kb. 100 km-es sebességnél kezdi zavarni a zenehallgatást, de ilyenkor az intercom rendszerbe átirányítva a zenefolyamot tovább rádiózhatunk a sisak hangszóróin keresztül. A masszív jelző az egész motorra illik. Olyan érzése támad az embernek, hogy ez a motor, ha nem is örökké, de hosszú évtizedekig egyben marad. A hatalmas idom - amely az 1150-es boxermotort rejti - kiváló szélvédelmet nyújt egészen a lábfejig. Ez főleg esőben előnyös. Ha nem kell megállnunk, szinte alig éri víz a pilótát. A térdrésznél és a lábfejnél ruházatunkat és a motort is védő műanyag párnázatot találunk.

Az RT ülései már ránézésre is kényelmesek, menet közben végképp meggyőzőek. A vezetőülés amellett, hogy széles, 780 mm és 820 mm magasságban állítható, a rövidebb lábú pilóták is könnyen testre szabhatják az üléspozíciót. Az utasülés külön egységet alkot, előbb ezt, majd a vezetőülést kell leszedni, ha dolgunk akad alattuk. A hátul található rakodórekeszen kívül itt találjuk a biztosítéktáblát és az intercom elektronikát is. A jobb oldali műanyag idom alatt helyezkedik el a hátsó rugóelőfeszítés állítására szolgáló tekerőgomb.

A ülés jobb oldalán levő műanyag idom takarásából egy kis kapaszkadó hajtható ki, segítségével könnyedén állíthatjuk középtámaszra a 279 kg-os monstrumot. Innen nem messze két elektromos csatlakozó kandikál ki az idom alól. A tesztpéldányra épp nem voltak felszerelve a gyári oldaldobozok, de a hátsó dobozzal együtt elegendő a csomagtér egy hosszú túrához, bár két személynek már problémás a csomagolás.

Az RT - és a többi boxermotoros BMW - sajátossága, hogy gázadásra jobbra lendíti a motor tömegét. Ez a jelenség már alapjáraton szembetűnő, ha adunk egy gázfröccsöt, a motor határozottan jobbra rántja magát. Kanyarvétel közben is érezhető ez a jelenség, de hamar hozzá lehet szokni, és akkor már nem zavaró. Beindítás után kicsit táncol az ember alatt, de ennek megvan a maga feelingje, ez így BMW-s.

Nem szereti a szűk kanyarokat, megfordulásokat. Bizonytalanul viselkedik, bár súlyát ilyenkor sem érezteti. A hatsebességes váltó könnyen kapcsolható, de hangos, és a kardánmeghajtás miatti terhelésváltási reakciók még kellemetlenebbé teszik a váltás folyamatát. A hosszú váltóáttételezésnek köszönhetően fogyasztása kedvező. 95 LE-s teljesítményét 7500-as fordulaton adja le, de pörgetni nem nagyon kell, mert a nyomatékos motor alacsonyabb fordulatokon is elég erős.

A BMW-k egyedülálló futóműve ilyen nagyra nőtten is hihetetlen precizitással küzdi le a budapesti útviszonyok nehezített akadályait. Nehéz összefüggéseket találni a rossz minőségű utak látványa és a közben tapasztalt sima, zökkenőmentes haladás között, amire kanyarvétel közben is képes. Bátran kijelenthetjük, hogy ezzel a futóművel a BMW egyedülálló megoldást alkotott. Egyetlen hátránya talán, hogy nagyon kevés visszajelzést kapunk az útviszonyokról, és így könnyen elbízhatjuk magunkat.

Ez a motor a túrázásról, a kényelemről és a megbízhatóságról szól, és nem a versenygépek kihegyezettségéről. Ha mégis hibát követnénk el a futómű keltette magabiztosság mámorában, segítségünkre siet az ABS, de mindentől ez sem véd meg. A fékrendszer a hagyományos fékekkel ellátott motorokat használóknak külön megszokást igényel. A fékrásegítőnek köszönhetően a fékerő finom mozdulatokkal adagolható, és hatalmasat fog. Szinte olyan, mintha egy fékezőernyőt nyitnánk ki, vagy egy óriás keze húzná hátra a motort.

Mindegy, hogy az első vagy a hátsó féket működtetjük, mindkét esetben az egész fékrendszert aktiváljuk, amely az első és a hátsó kerékre is egyaránt hat. Újabb típusokon a hátsó fék csak a hátsó kerékre hat, az első mindkettőre. A nagyon hatásos fékek jól tapadó gumikat kívánnak, keményebb összetételű abroncsnál gyakran lépne működésbe az ABS. A megnövekedett fékhatás a gumik élettartamának sem használnak, de mindenképp biztonságos és kényelmes megoldás.

Az RT kevés hátránya mellett sok jóval kecsegteti azt, akinek ilyen motorra fáj a foga. Kényelmes, strapabíró, praktikus és elnyűhetetlen darab. Természetesen mindennél van jobb, így ennél a modellnél is, de az is elégedett lehet vele, aki kevés kompromisszumot tud csak kicsikarni magából.