Egy büdös amerikai

2008.01.03. 00:43

Adatlap Harley-Davidson Fat Bob 2008 (1584)

  • Hengerűrtartalom: 1584 cm3
Alkalmam volt még korábban Lengyelországban kipróbálni, és most két hóesés között tesztelhettem itthon is. Kíváncsi voltam, hogy vajon a Kárpátokban csak a firkászkényeztető körülmények miatt tűnt jó motornak, vagy valóban jól sikerült darab.

Kedvelem a sportmotoromat. Komfortosnak soha sem tartottam, de kényelmetlennek sem. Mostanáig. A Fat Bobtól elbúcsúzva a saját motorommal mentem haza a Bázisról. A papagájszínű bőroverálom sokkal jobban illett a saját gépemhez, mégis kínosan éreztem magam a nyergében. A fenekem az ég felé meredezett és sajgott, a lábam meg nem találta a lábtartót.

A pucsító tomporom magasságát ellensúlyozandó nyújtott karral toltam a kormányt, a fejemet pedig a fájdalmak ellenére hátrahajtottam, hogy előre is lássak valamit. Különböző stílusú motorokat összehasonlítani értelmetlen, de a másság olyan fájdalmas volt, hogy nem hagyhattam szó nélkül.

A Fat Bob alacsony, széles és kényelmes. A méretes hátsómat a jól párnázott ülés kényeztette, ami még a derekamat is megtámasztotta. A hosszú lábaim vagányul pihentek az előre tolt lábtartókon, a karjaim pedig a széles kormányon. U betűt formált a gerincem, ami pont az ellenkező irányba hajlott, mint a sportmotoron városi bóklászás közepette. Méretes ridernek igazán kényelmes, de vertikális kihívásokkal küzdő pilótának nagy kérdőjel rajzolódhat a homlokára a messze elhelyezett lábtartók és kormánycsutkák látványától. Ők vegyenek inkább Street Bobot.

A Fat Bob az ős custom motoroktól származtató. Szép dupla lámpái ugyan egyszerre nem világítanak (egyik a tompított, másik a fényszóró), de legalább lesz mit tuningolni otthon a garázsban. Belül drótozott, háromszög alakban felénk döntött egyenes kormányt visel, ami formás krómozott indexekben és csinos, jól használható fekete tükrökben végződik. Vaskos, 49 mm-es első teleszkópjait polírozott Wide Glide - szélesített - kormánykiflik tartják.

A majdnem teli 16"-os alufelniken feszülő ballonos gumikat direkt a H-D-nak gyártja a Dunlop. A 130 mm-es első gumik alapból sem keskenyek, de speciális mintázatuk miatt még szélesebbnek tűnnek. Gyönyörű bobber tank még gyönyörűbb műszeregységgel és gyújtáskapcsolóval, és csinos Bobtail sárhányó hangsúlyozza a bobberekhez tartozást. A lyuggatott kipufogó, a szép ülés, a krómozott hátsó rugós tagok mind-mind tovább kényezteti a szemünket.

Az összképet a motorblokk uralja. 1584 cm³-es (96 köbhüvelyk), kéthengeres, 45 fokos blokk és a hozzákapcsolódó váltó. A Harleynál kényesen őrzik a hagyományokat, így a blokk - igaz, már hengerenkénti benzinbefecskendezéses és gumiba ágyazott - természetesen léghűtéses. (A gyár VRSC modelljei már vízzel hűtöttek, de azok egy másik közönséget céloznak meg.) Ja és szép.

Tulajdonképpen már a blokk olyan esztétikai élményt nyújt, hogy kitenném a nappalimban is. Kicsit fura lehet, hogy ennyit regélek a látványról, pedig csak hangsúlyozni szeretném, hogy a csoppereknél ez a leglényegesebb szempont, és a H-D-nál nagyon tudják ezt. Nem véletlenül mindenki őket akarja másolni. Érdemes ellátogatni a gyár amerikai honlapjára, ahol megnézhetünk egy kis interaktív mozit a 96 köbhüvelykes blokkról. Más gyárak azzal dicsekednének, hogy hogyan növelték meg ezt vagy azt a furatot a korábbi modellhez képest, ők meg azt ecsetelik, hogy milyen szépek a kívül futó szelepemelő rudak... És akkor még nem is említettem könnycsepp formájú légszűrő fedelet, vagy az amerikai gengszterek géppisztolyára hajazó kipufogócsövet.

A kipufogó sokkal inkább szép, mint hangos, a szomszédokkal ellentétben hiányoltam a plusz decibeleket. A leömlők krómozott burkolata lyuggatott, hogy gyönyörködhessünk a belső cső izzásában! Nekem nem parázslott soha, valószínűleg nem nyüstöltem eléggé.

Szép jármű na, fiúknak és lányoknak egyaránt két szó jutott róla eszükbe: csajozós motor. Többféle színben lehet kapni, de valahogy a fekete illik hozzá a leginkább. Először matt feketét próbáltam, később metálfeketét, mindkettő megtekinthető a képek között, az utóbbi a bukócsővel szerelt.

Felüléskor ügyeljünk, hogy a zsebünkben legyen az indítókulcs, mert ennek hiányában bekapcsol a riasztó. Először csak pittyeg egy-kettőt, de további macerálás után őrült szirénázásba kezd. A startgomb megnyomására fémes csattogás közepette beindul a hangmérnököket dicsérő pöfögés. A motor rázkódik, nemcsak a tükör és a kormány, de az utolsó csavar is. A blokk gumiba ágyazott, így inkább masszírozást érzünk, és semmi zavarót. Menet közben nagyobb fordulatszámnál a rázkódás megszűnik, csak álló helyzetben élvezkedhetünk.