Üröm az örömben

A blokk egyébként szépen járt, a káros vibrációkat kiegyenlítő-tengely kompenzálja. Nem egy vadállat, de nem is gáz. Dinamikusan lehet vele haladni, és kis ügyességgel még egykerékre is vehetjük. Végsebessége 160 km/h, de a 120-as utazót simán tarthatjuk. Nekem nem is a teljesítményével volt bajom. Napokig nem tudtam, mi nem tetszik. Aztán rájöttem. Nincs szép hangja. Persze ez elég szubjektív dolog, és nehéz meghatározni, mert nem a kipufogó hangja nem tetszett, hanem magának a blokknak a hangja. Talán a léghűtéses kivitelezés miatt, vagy a fene tudja.

Az FMX futóművébe viszont nem lehet belekötni. Elöl két 45 mm átmérőjű, feszesre hangolt, aranyszínű fordított teleszkóp, hátul a Honda progresszív Delta-Link Pro-Link futóműrendszere dolgozik, melyhez 40 mm-es keresztmetszetű gáztöltéses csillapító és merev, zártszelvény acél lengővilla tartozik. A széles, masszív, alumínium kormányt a Honda CR-CRF modelljeihez hasonlóan a Renthal szállítja. A feketére eloxált, 17 colos alumínium felnik és a rozsdamentes acélküllők már az igazi Honda minőséget tükrözik. A fékek is beállhatnak a sorba. A hatékony megállásról elöl 296 mm-es féktárcsa és kétdugattyús féknyereg, hátul 220-as tárcsa és egydugattyús nyereg gondoskodik.

A motor legnagyobb hibájának a kissé elavult, gyengécske, léghűtéses, karburátoros blokkot szokták említeni. Pedig ez szerintem akár erényére is válhat. Ugyanis megbízható, bevált, tartós blokkról beszélünk, és olyan területeken, ahol nincs a közelben Honda-szerviz, az ilyen jellegű egyszerűség kiemelkedő szempont lehet. Az FMX többnyire a Hondához méltó profi alkatrészekből építkezik, mégis a gagyi apró részletek miatt valahogy az esetlegesség benyomását kelti. Igazán én sem tudom megmondani, miért nem szerettem, talán csak egy kicsi hiányzott.