Jóindulatú úthenger

2004.10.06. 09:44

Úgy kezdődik, hogy elkezd gondolkodni az ember, mire is szeretné használni kétkerekűjét, és egyszer csak rájön. Bevillant a hosszú távú túra fogalma. Ehhez kiváló alany az ST 1100 Pan European.

A motorválasztást hosszas piackutatás és a szempontok számbavétele előzi meg. Legyen biztonságos, könnyen kezelhető, csomagok szállítására alkalmas, utas szempontjából kényelmes, kis fogyasztású, nyomatékos és megbízható. Persze, meg még mit nem? És akkor megmutatta magát. Egy próbakör és egy részletes szemrevételezés után a hosszútávfutó magával ragadja a gyanútlan tesztelőt.

Először kissé elgondolkodtam a méreteken: "Kell ez nekem? Túl nagy! Túl nehéz!" Az első kör után már egészen más gondolatok bukkannak felszínre: "Akkor most honnan is kerítek rá pénzt nagyon gyorsan?" Végeredmény a lázas iramban megkötött adásvétel és máris nem lehet kényelmesen beállni a szűk garázsba kocsinkkal az újdonsült jövevény mellé. De nem baj, megérte. Ott áll a 90-es évek elején debütált Honda ST1100 Pan European, mely tekintélyes helyet kíván magának. Ez a gép a túrázók igényeit hivatott kielégíteni és annyira bevált, hogy a gyártás 10 éve alatt (1990-2000) csupán minimális változtatásokon ment keresztül.

Az ST meglepően kezes és jóindulatú úthenger. A nagy súly ellenére (ami a felszereltségtől - pl. ABS - függően akár 328 kg is lehet) könnyen kezelhető, kimondottan kezes jószág. Érzékenyen érintheti a kanyarodási komfortot a helytelen gumiválasztás. Új gumi esetén szinte magától esik be a kanyarba, és idő kell hozzá, hogy hozzászokjon a pilóta a finom kormányreakciókhoz. Gyári kormánycsapágy esetében (eredetileg golyóscsapágy) az orrnehéz ST már a 3-4000 km-t futott első gumival hajlamos lesz a kormányszitálásra. Ekkor még a gumi messze nem haladja ugyan meg futásteljesítményét, de a csapágy miatt akár csereéretté is nyilváníthatnánk. Erre megoldás a csapágyak cseréje kúpgörgős kivitelre. Hogy a gyár miért nem ez utóbbit használja, rejtély.

Szélvédelme eleget tesz a mai kor által támasztott követelményeknek is, kivételt képez a nem állítható szélvédő. 180 cm-nél magasabb pilóták számára a gyári plexi szenvedést jelenthet, mivel olyan turbulenciák keletkeznek, hogy 50-100 km megtétele után kényszerpihenő beiktatása szükségeltetik. Ezen az sem segít, hogy az eső lámpa felett egy kis légjáratot találunk, mely a turbulencia elűzésére hivatott. Utángyártó cégek kínálatában szereplő, kiváló minőségű, magasabb és állítható szélvédővel orvosolható ez a negatívum.

Kapható az ST-hez a tükrök fölé, illetve az oldalsó burkolatok szélére szerelhető légterelő szett, ami komfortosabbá teszi az utazást. Gyárilag nem állítható a kuplungkar, és túlzottan kinn fog a kuplung, ami a kéz gyors kifáradásához vezet városi araszolgatáskor. Ezt is könnyen korrigálhatjuk CBR 1000 F, vagy hasonló, nagy túrasport Hondák kuplungkarjával.

És akkor itt húzzunk egy vonalat a negatívumok listája és a pozitív tulajdonságok között. Miután korrigáltuk a gyár által elkövetett hibákat, előttünk áll egy gép, ami csak arra vár, hogy menjünk, menjünk, menjünk. A vezető kényelmesen elhelyezkedhet a nyeregben, ahonnan 2-300 km után csak a természet hívó szava kényszerítheti megállni egy benzinkút vagy étterem toilett szalonjának meglátogatása végett. Több mint 500 km (550-560) után a benzinkutat rendeltetésszerűen is használni kényszerül az utazó, mivel a 28 literes tank ennyi utat enged megtenni egy szuszra 4,5 - 5,2 liter/100 km fogyasztás mellett. Két visszajelző is szolgál az üzemanyagszint közlésére. Egy szintjelző óra és egy sejtelmesen, a semmiből halványan pirosló, majd egyre fenyegetőbben figyelmeztető visszajelző lámpa. Benzincsap nincs, az elektromos benzinszivattyú miatt erre nincs szükség.

Az ST blokkja V4-es, hosszában elhelyezkedő, hengerenként 4 szeleppel és két vezérműtengellyel rendelkező motor. Érdekesség, hogy a vezérlés bordásszíjjal hajtott, mely csendes járást biztosít a motornak. Váltója hagyományos, ötfokozatú. A hátsó kerék hajtása kardántengellyel történik, mely gondozásmentes, csak 36 000 km-ként kell a 2 dl olajat lecserélni. Kanyarban a kardánreakciók szinte észrevehetetlenek, így nem igényel különösebb megszokást egy láncos, soros négyhengeres motor után.

Első látásra a gyári oldaldobozok nem tűnnek nagynak, de használat során meggyőződhetünk arról, hogy igenis bőven megpakolhatjuk, és egy zárt sisak is kényelmesen elrejthető bennük. A gyári topcase két méretben kapható, meglehetősen borsos áron, melyekből a nagyobbikat is bőven felülmúlja térfogatában egy-egy dobozgyártó cég univerzális terméke. Egyszemélyes túránál használhatók az igen praktikus, ülés alól kihajtható fülek, melyek segítségével könnyedén gumipókozhatunk magunk mögé sátrat, vagy egyéb csomagokat. Az ülés alatt, a hátsó lámpa előtt bőséges hely kínálkozik a szerszámoknak, egészségügyi csomagnak és egyéb hasznos dolognak (jelen esetben a riasztóelektronikának).

Az oldalidomokban helyet kapott két kis kesztyűtartó rekesz, melyekbe kisebb dolgokat lehet tárolni (a képeken hangszóró található a fedelek helyén). Praktikus az alapjárat állító csavar elhelyezése, ez a benzinbetöltő mellett kapott helyet. Magasabb régiókban járva (2500 m felett), itt könnyen módosítható az alapjárat. Nagy segítség a középtámaszra állításkor az ülés bal oldala alól kihajtható kapaszkodó, mely segítségével könnyen felemelhetjük a monstrumot.

Utas, illetve sok csomag esetében nem árt módosítani az egy darab, jobb oldalon található hátsó rugóstag tulajdonságait. A rugó-előfeszítést körmöskulccsal, a csillapítást csavarhúzóval állíthatjuk a kívánt mértékre. Az oldalidomok két oldalán két műanyag szárny található, melyek nem mást, mint bukócsöveket rejtenek. Boruláskor ezek védik a gépet a teljes roncsolódástól. Ilyenkor a tükör burkolat kipattan a helyéből, és fényezési sérülésen kívül nem kell javítani a küllemen.

Jó szolgálatot tesz a műszerfal jobb oldalán elhelyezett óra, mely kissé túlméretes, de hasznos. Szintén kicsit ormótlan a baloldalon található fényszóróállító gomb is, ezzel utas és csomagok szállítása esetén könnyen módosíthatunk a fényszóró világítási szögén, elkerülve a szembejövők örökös figyelmeztető villantásait. Nagy mérete miatt akár vastag, téli kesztyűben is könnyen állíthatunk rajta.

Összefoglalva jó és rossz tulajdonságokat, az ST 1100 ár és felhasználhatóság szempontjából nagyon jó helyen áll. Egy 90-95 közötti modellt - állapottól függően - már 1,2-1,7 millió forintért kaphatunk. Ha hosszú távra tervezünk (mind időben, mind túratávban gondolkodva), jó választás ez a küllemében kissé autóra hajazó, szolid óriás.


 
  Műszaki adatok:
 
 

Honda ST1100 1994

Motor: Vízhűtéses, négyütemű, 16 szelepes, DOHC, 90 fokos V4
Furat x löket: 73 x 64,8 mm
Lökettérfogat. 1084 cm 3
Kompresszióviszony: 10 : 1
Üzemanyagellátás 4 db 34,5 mm-es CV típusú karburátor
Max. teljesítmény: 100 LE 7500 1/min-nél
Max. nyomaték: 111 Nm 6000 1/min-nél
Váltó: ötfokozatú
Méretek (hxszxm): 2285 x 935 x 1405 mm
Tengelytáv: 1555 mm
Ülésmagasság: 800 mm
Szabadmagasság 145 mm
Tanktérfogat: 28 liter
Kerekek: háromküllős alumíniumöntvény
Gumik: elöl 120/70-ZR18, hátul 160/70-ZR17
Rugózás: elöl 43 mm-es légrásegítéses teleszkópok, hátul egyoldali, állítható előfeszítésű és csillapítású rugóstag
Fékek: 296 mm-es duplatárcsafék elöl kombinált háromdugattyús fékmunkahengerekkel, hátul egy darab 296 mm-es tárcsafék, kombinált háromdugattyús féknyereggel
Száraz tömeg: 297kg