Nindzsa puszi

2007.07.18. 01:25
Hulk, a képregények zöld izomkolosszusa épp visszaváltozott öltönyös atomfizikussá, így sikerült elcsennem kedvenc járművét. Hú, de jó motor!

184 LE és 115 Nm. Az ezres superbike-ok harcában már 2004-ben is a ZX-10 volt az erőmenő. Brutális, kategóriájában is egyedi, Hayabusaszerű teljesítményt nyújtott, ám szinte kezelhetetlenül. 2006-ban átdolgozták, ereje immár kontrolálható, és az egész gépezet nagyon kiegyensúlyozott lett. Idén szinte alig változott, továbbra is ő az egyik legerősebb. A bikák bikája címen már osztoznia kell versenytársaival, de derekasan állja a versenyt.

Már álló helyzetben is vad. Bagoly kistestvérével ellentétben őt nem tudnám élőlényhez hasonlítani, hacsak nem egy húzott szemű nagymacskához. A sajtóanyag szerint kategóriájának legagresszívabb darabja. Ízlések és pofonok, maradjunk abban, hogy állat.

A Ninják formája mindig is szép volt, a ZX-10R se lóg ki a sorból. Pofás a fejidom, az oldalidom, a kerekek, a radiális Tokico fékmunkahenger és a hullámos féktárcsák, a felfordított arany és grafit első teleszkópok, az oldalidom az integrált indexekkel, a tank, az ülés és a farokidom a beépített irányjelzőkkel.

A műszerfal csinos és jól áttekinthető. A folyadékkristályos kijelző vagányul belenyúlik a fordulatszámmérő közepébe, igaz így a fordulatszám kicsit nehezebben leolvasható. Nincs sebességfokozat kijelző, viszont van köridőmérő.

Kényes ízlésünket talán csak a kipufogók zavarhatják. A csövek fekete színük ellenére vaskos hatást keltenek. A molett érzésre még rátesznek az összekötőcsövek műanyag hővédő elemei, annak ellenére, hogy 2007-ben ezek matt fekete fényezést kaptak a hátsó lengéscsillapítóval együtt. Utángyártott dobokkal persze tetszés szerint szépíthetjük a Ninja fenekét, de nem biztos, hogy 3,3 millió forint leszámolása után még kétszázezret ilyen célra akarunk fordítani, kivéve, ha tudásunkhoz kevésnek találjuk utcára a 184 lóerőt. He he...

Vigasztalhat minket azonban az a tudat, hogy valószínűleg a hővédő elemek lecsavarozásával sokat javíthatunk a kipöffentők sziluettjén, már ha nem aggódunk, hogy kedvenc benzintyúkunk lába megpörkölődik.

Írhatnám, hogy sok szín közül választhatunk a kereskedésben, hiszen a kettő már soknak számít, de valójában van zöld, oszt jó napot. Feketében ugyanis kicsit vaskos a gép seneke, így ez az árnyalat nem túl szerencsés. Elnézést a fekete imádóktól, de a zöld szebb, mert a farokidom elválik a fekete kipufogóktól és így kecsesebbnek tűnik. A Ghost Rider színnel ellentétben a zöld további előnye, hogy feltűnőbbek vagyunk rajta, és talán nagyobb eséllyel vesznek majd észre minket a mobiltelefonáló autósok.

Na de hagyom a színeket és a formát, mesélek inkább a tartalomról. Magasan ülök, ebben az importőr által felszerelt 190/60-as hátsó guminak is szerepe van. A kormánycsutkák, az ülés és a lábtartó által behatárolt üléspozícióm igen sportos, de nekem - talán a magasságom miatt - egyáltalán nem kényelmetlen. Mármint pályán, utcán már más a helyzet, persze a még mindig divat strandpapucs-izompóló felszerelés kényelmessé teheti a nagy nindzsát is.