Ördögi jelenés

2007.01.18. 08:28
Előzmény (1)

Adatlap Piaggio Mp3 250 2006 (244)

  • Hengerűrtartalom: 244 cm3
A legdurvább, hogy észre sem venni a különbséget. Eddig, ha egy kerékkel több jutott egy motornak, akkor oda lett a klasszikus motorozási élmény. Erre itt ez a szörnyeteg, és átértékeli a triciklizést. Három keréken teljes élvezettel motorozhatunk, sőt...

Az első furcsaság, hogy nincs oldalsztender. A robogó a saját lábán áll. Központi támaszunk van ugyan, de gyakorlatilag nincs rá szükség, csupán szervizeléskor és hosszú tároláskor érdemes használni. Újdonság az ülésbe rejtett vezetőt érzékelő biztonsági szenzor is. Három lábon bátran indítottam a motort, de - a szenzornak köszönhetően - gázadáskor csak akkor indult meg, ha ráültem. Sok robogónál találkoztam rögzítőfékkel, de az MP3-nál van igazán értelme. A műszerfalon piros visszajelző figyelmeztet a rögzítésre, de én szerencsétlen, izgatott állapotomban ezt többször figyelmen kívül hagytam. Rendeltetésszerűen érdemes használni, mert különben van esély, hogy elgurul a háromlábú.

Még egy idegen kezelőszervet találtam a jobb kormányszarvon a régi világításkapcsoló helyén. Ezzel a gombbal a motor dőlésszögét lehet rögzíteni. Megállás után, csak egy mozdulat, és fixen áll a robogó abban a szögben, amiben éppen hagytuk. Ennek akkor van jelentősége, ha például lejtőre merőlegesen parkolunk, így a motor továbbra is függőlegesen állhat. Amint a fordulat 2000 fölé emelkedik, az elektronika automatikusan old, és ismét dönthető a gép.

Az indítás és az indulás egyébként teljesen hagyományos, nem venni észre, mikor oldja a reteszt az automatika. Annak idején, amikor először oldalkocsiztam, azonnal a bokorba hajtottam, így most óvatosan tettem meg az első métereket. Felesleges volt az aggodalom. Semmi sem érezhető a plusz kerékből, a motor ugyanúgy irányítható, dönthető, a kormány könnyedén fordítható, akár a hagyományos kétkerekűek esetében, ha nem tudnám, min ülök, nem vennék észre semmit.

Amikor teszteltük pont hideg napok voltak ezért nem kísértettem az Urat az állítólagosan csúszós úton is elérhető 40 fokos döntési szöggel, de a rövid tesztút alatt is éreztem, hogy csodálatos a futómű, és valóban, ekkora döntési szög eddig robogóval nem volt lehetséges - legalábbis számomra. Ráadásul annyira viccesen néz ki a külön életet élő első kerékpár, hogy még a járókelők kedvéért is meg kellett állnom, hogy megbizonyosodhassanak a jelenés valódiságáról.

Ha betonon nem is, de földúton megkínoztam egy kicsit. Aki robogózott már az aszfaltot mellőzve, tudja, micsoda vezeklés az ilyesmi egy kiskerekűvel. Az MP3 itt is megállta a helyét. Az első futómű hűen követi az egyenetlenségeket, ezáltal az egész gép földútfekvése javul. Nem csodálkoznék, hogy ha néhány éven belül a háromkerekű off-roadozás extrém sportként debütálna. De nem kell elszakadnunk a várostól, a járdáról le- és felhaladás is más dimenziót ölt.