Ha Corradino D'Ascanio gondolta volna, hogy 60 évvel azután, hogy megalkotta az első robogót, az ingatag, tömpszli kis járművek leszármazottjai 120-szal száguldó rettenetekké válnak? A Runner már fogalom a robogók történetében. A Gilera - a Piaggio-Vespa-Gilera család legsportosabbnak kikiálltott tagja - 1997-ben állt elő vele. A több mint 330 000 eladott példány a bizonyíték arra, hogy az egyik legismertebb és legkedveltebb robogó lett.
Egy megszállott Runner-rajongótól nézzük el, ha fitymálva beszél az új Runnerről, melyet az eddigi 21 lóerős blokk helyett a Piaggio 19 LE-s, négyütemű Leader névre hallható blokkja hajt. Kishitűsége indokolatlan, mert a Runner 200 nagyon megy. Kisebb emelkedőnek felfelé (M1 bevezető, Törökbálinti lehajtó előtt - azok kedvéért, akik rendelkeznek némi helyismerettel) még sikerült óra szerint 132 km/h-val haladnom, míg lefelé megjelent a varázslatos 141-es szám is az LCD kijelzős kilométerórán. Mindezt ekkora kerekeken! És be kell vallani, semmi imbolygás, vagy reszketeg bizonytalanság. A kis Runner úgy hasított az autópályán, mintha kötött pályás közlekedési eszköz lenne.
A négyütemű Piaggio blokkról tényleg csak jót lehet mondani. A fordulatszámmérőt figyelve - ha már van - 1800-as alapjáratáról 3000-ig kell forgatni a mutatót, hogy meginduljon. Valamivel 7000 alatt forog 100 km/h-nál, és ezt a tempót kifejezetten szereti, már amennyire ez a jármű hangján hallható. 9000 fölé már csak szerencsés pillanatokban mászik a mutató.
|
|||||||||||||||
Robogók között ritkaság számba megy a dupla bölcsőváz, melynek torziós merevségét idén tovább erősítették. A legnagyobb attrakció azonban mégis a középső csatorna, ami felett bizony át kell emelni a lábat, így aztán ez egy robogóhoz méltatlanul mindig jól össze van rugdosva. De ennyi kényelmetlenséget boldogan elviselünk, mivel ez alá került a 8,7 literes üzemanyagtank, és ettől olyan stabil a jószág.
Elöl hagyományos, 35 mm-es villa, hátul két rugóstag állítható rugó-előfeszítéssel. A korábbi modell 12 colos kerekei helyére az új Runneren elöl 14-es, hátul 13-as került, kényelmesebbé téve ezzel az úthibák túlélését. Elöl 120-as, hátul tekintélyes, 140 széles gumi domborodik. Az optimális lengéscsillapítás beállítása valahogy nem sikerült. A rugózás borzalmasan kemény, minden úthiba, keresztborda - ezeket gyűlöltem a Runnerrel leginkább - a vezető gerincén vezetődik le. És utassal sem lesz lágyabb a rugózás, akkorákat üt a motor, hogy győzzön a nyeregben maradni az utas. A feszes rugózás viszont a gyors kanyarokban isteni, nagyon élvezeteseket lehet dönteni, a Runnert csakúgy vonzzák a körforgalmak.