Fellebbezés után felmentve

2007.02.01. 16:55

Adatlap Honda Vfr 800 2006 (782)

  • Hengerűrtartalom: 782 cm3
Kapcsolódó cikkek (1)
Őszintén? Világ életemben istenítettem. Még akkor is, amikor már jóval erősebb és nagyobb köbcentis motorokkal jártam. Ennek két oka van. Az egyik mindenképpen az, hogy volt nekem egy 1995-ös 750-es. Igaz, kicsinykét átkalapálták - maga Szoicsiro Honda sem ismert volna rá -, de még mindig meleg szívvel gondolok rá. A másik, hogy az elmúlt tíz évben a rövidke próbaköröket nem számítva inkább csak olvastam róla. És a motoros szaksajtó, legyen hazai, vagy nemzetközi, nem győzte halálra dicsérni, ami csak tovább misztifikálta elmémben a VFR-t.

2006. modellfrissítést hozott, aminek természetes és szerencsés velejárója, hogy egy VFR800-ast a hazai Honda-importőr is beállított tesztmotor-flottájába. Már viszketett a tenyerem. Az elvárások - a fentiek tükrében teljesen érthetően - a sztratoszférát súrolták, aminek egyértelmű következményét a lelki dolgokban járatosak azonnal kitalálhatják: csalódás.

Ráadásul az volt az egészben a legbizarrabb, hogy értetlenül álltam az eset előtt. Mielőtt elkezdtem volna szörnyű sirálmaimat a nyakatokba borítani, úgy hozta az élet, hogy még egy hétre megkaptam. A lehetőségnek pedig igencsak örültem, mert egyrészt mazochista vagyok, másrészt meg túl súlyosnak éreztem az ítéletet ahhoz, hogy fellebbezés nélkül végrehajtsam.

Kezdjük mindjárt a külsővel. Tesztmotorunk ezüst. Bocsánat, ezüstmetál. A szín természetesen állandó vitatéma, ráadásul a gyár koncepciója, hogy nagyon visszafogott, nagyon elegáns árnyalatokkal kínálják meg a VFR-t. De a másik két szín, a megfoghatatlan színű bordós-pirosas és a feketék között is kimagaslóan szép fekete annyival, de annyival szebb. Gondolom, ezekből nem tudnak eleget rendelni, úgyhogy az újságírók gyilkolására beállították az ezüstöt. (Bocsánat mindenkitől, aki az ezüstre esküszik.)

A külső 2002 óta nem sokat változott, ám a vonalak így öt év után is megállják a helyüket. A szuperszonikus gépek fenyegető megjelenését az teszi még inkább lehengerlővé, hogy minden részlet a végletekig kidolgozott. A VFR800 egyértelmű ismertetőjegye az ülés alá felhúzott, háromszögprofilú, rozsdamentes acél kipufogódob-pár. A legmodernebb igényeknek megfelelően nem polírozott, hanem szálcsiszolt.

A másik VFR-sajátosság oldalról látható, ez az egykarú lengővilla. Igazán jól a motor jobb oldaláról látható, vagyis pont nem látható, mert itt a kor divatjának megfelelően szögletes profilú, ötküllős alukerék takarja a lengőkar egyetlen ágát.

Elölről már korántsem rí ki ennyire a 2006-2007-es sportgépek sorából. A rombuszlámpa és cicaszem kombinációjából született fényszórók már-már elcsépeltnek tűnnek, viszont a fejidomban a fordulatszámmérő számlapjának fekete-fehér egyvelege és a két, méretes, mindentudó LCD beleköthetetlen és jól használható.

Az unalmasan egyenletes, hondás menetteljesítményt a V-Tec töri ketté a fordulatszám-tartomány közepén. 6600-nál jön a teljes személyiségváltás, ahogy egy pillanat alatt Dr. Jekyllből Mr. Hyde-dá vedlik. Az ominózus fordulatszám alatt a 781 cm 3-es motor hengerenként kétszelepesként üzemel, nyomatékos - de egyben komótos -, mint egy traktor. Mr. Hyde 6600 felett lép a színre, ekkor már összesen 16 szelep segíti a gázcserét. Megjön az erő.

Kilométeróra-hitelesítés

 
 
Mutatott érték
 
Mért érték
 
50 km/h
 
48 km/h
 
90 km/h
 
85 km/h
 
130 km/h
 
117 km/h
 
Az adatok nem hitelesek, csupán tájékoztató jellegűek. A mérést folyamatos sebességtartás mellett GARMIN GPS V delux navigációs készülékkel végeztük.
A készüléket a TravelTech biztosította.