Pont elég

2007.05.09. 08:01
A korábbi FZ6 tulajdonosok egytől-egyik felhördültek, amikor meghallották, hogy kedvencük 2007-től alapváltozatban már csak 78 lóerős. Idén FZ6 S2 vonultatja fel az igazi technikai újdonságokat. Én az FZ6 klasszikus 98 lovasán alig-alig változtattam volna ahhoz, hogy megkapjam belőle A MOTORT, de nem tagadom, a butítások helyenként nekem is fájtak.

Aztán kicsit elgondolkodtam a teljesítménykorlátozás miértjén, és figyelembe véve azt, hogy Európa nagyobbik részében a kétkerekűek után teljesítmény-arányosan adózunk, logikusan van igény egy gazdaságosabb 600-as verzióra. Meg ugye, szeretnénk olyan motorossal találkozni az utcán, motoron ülve, vagy isten ments, gyalogosként, aki 10 év után újra motorra ülve megkísérel közúton kimotorozni egy 100 lóerős gépet? Őszintén? Nem.

Pedig sok kezdő és újrakezdő tekinti első lépcsőfoknak a 600-as géposztályt, ami eddig a CBR600RR-től kezdve az R6-on át az FZ6-ig bivalyerős, nyomatékos gépekből állt, ahol szükség van a tapasztalt vezető kontrolljára. Aki 600-ban kezd vagy újrakezd motorozni, úgy gondolja, ez jó belépési szint a motoros társadalomba: van tömege és tekintélye, ekkora gépen ülve a többiek már visszaintenek, és a lámpánál az összes autó alulmarad.

Ehhez az ambiciózus vállalkozáshoz talán mindannyiunk jól felfogott érdeke, hogy rendelkezésre álljanak olyan gépek, melyek technikai tartalomban, tekintélyben, erőben, a nyergükben ülőt szolgálják ki, igazodva annak motoros tudásához, rutinjához és persze pénztárcájához. Amíg ezt végiggondoltam, addig motoroztam egy hatalmasat a 2007-es FZ6-tal a pesti éjszakában, és igazolódni láttam a teóriámat: ez a motor erre a feladatra, így, itt és most pontosan elég. Mert létezik ugye a túl sok is, a kétcentis majrécsíkkal közlekedős, a mindkét lábbal a földön egyensúlyozni próbáló kanyarodós, az utassal a háta mögött szerencsétlenkedős, mind-mind olyan motoros, aki kicsit felültaksálta, hogy mennyi való neki.

Ha pedig így nézzük, akkor a teljesítménycsökkenést elszenvedő FZ6 végre egy motor, ami pont elég egy adott szinthez, környezethez, vezetési stílushoz. Aki ezt kimotorozza, az megérdemli, hogy továbblépjen arra a szintre, ahol ennél kicsivel komolyabb technikai megoldásokkal találkozhat.

Az FZ6 nyomatékban ugyanazt a 63,1 Nm-t tudja, mint az S2, de a gyújtáselektronika beállításának köszönhetően teljesítménye 20 lóerővel kevesebb. Ugyanabból az R6-ból származó, 600-as, soros négyes blokkról beszélünk, csak az eltérő gyújtástérképnek köszönhetően lett más a két motor karaktere. A maximális nyomatékot mindkettő 10 000 fordulat/percnél adja le, de akadnak azért különbségek is jócskán.

Az alap FZ6 nakeden maradt a régebbi FZ-ról megörökölt alumínium lengőkar, a kissé szerencsétlen osztású ülés, de nagy örömömre a digitális fordulatszámmérős műszerfal is. Az ülés párnázása változott, bár az S2-ről megismert csúszásgátló réteg itt elmaradt. Az ülésmagasság egy centit csökkent, a nyeregben található új töltetnek köszönhetően.

A digitális fordulatszámmérős óráért azóta rajongok, mióta a 2005-ös FZ6-on megláttam, és a világért nem cserélném le az FZ1-ére, mint ahogyan azt az S2-n láthatjuk. Informatív, modern, letisztult, jól olvasható kütyü, nem beszélve a szép színes visszajelző-ledekről. De ez magánvélemény, a legtöbb FZ6 tulajdonos állítólag rühellte. Az aszimmetrikus műszerfalkialakításból persze az is következik, hogy a külön beszerezhető fejidom vagy plexi is aszimmetrikus, és a tetejébe még egy vagyonba is kerül (50-60 000 Ft).