Hogy flexel egy japán?
Harley FLH 1200, ahogy a Bratstyle szereti
Mi a japán épített motorok titka? Néhány éve még senki sem gondolt rájuk, ma meg sorra nyerik a custom-bajnokságokat. Egyre terjed a letisztult stílus; már nem csúfolódás, hanem dicséret, ha egy építésre azt mondjuk, hogy japános.
1950-es Meguro versenyblokk köré épült a Chicara Art III. Classic
Vannak olyan nevek, amelyeket Magyarországon is ismernek. Chicara az egyik legismertebb, az ő munkája sokkal inkább művészet, mintsem közlekedési eszközök átalakítása. 2006-ban az AMD világbajnoka, egy évvel később pedig a második helyezést viszi el a customok nemzetközi párbaján. A Zero Engineering sem ismeretlen, gépeik hamarosan Európában is kaphatóak lesznek. Szinte azonnal sejthető készítőjük az apró peanut (mogyoró formájú) tartályról és a gooseneck (libanyakként hajló) váznyakról.
Egy ötvenes Yamaha is indulhat custom versenyen
De mi van még? Kikre érdemes figyelni? Mi jellemzi a távol-keleti stílust? Az európai és amerikai szokásokkal szemben markáns eltérés, hogy egyáltalán nem erőltetik a Harley vagy a mintájukra épített S&S blokkok használatát. Természetesen számos custom alapját képezik az Egyesült Államokban készített motorok, de megfigyelhető, hogy azokból is leginkább a régebbi Shovel, Panhead és Knucklehead V2-eseket szerelik merev vázaikba.
Moto Guzzi Le Mans 1000 - virul a café racer kultúra
Biztos, hogy az ottani útépítés nem hasonlítható össze a magyar technikával, különben nem ragaszkodnának annyira az archaikus, hátul a csillapítást nélkülöző, és elöl is csak minimális rugóúttal rendelkező motorjaikhoz. Nincs csicsa és felesleges alkatrészek: ami nélkül működik a gép, azt nyugodtan le is hagyhatjuk.
A királytengelyes Kawasaki W650 - ez az igazi retró
Az eredetileg is choppernek, cruisernek szánt japán motorokat ritkán háborgatják. Náluk bármiből custom lehet, akár két-, akár négyütemű a blokkja. Nagyon népszerű a Yamaha SR sorozat, a régi XS-ek és a Kawasaki W modelljei. A Bratstyle az egyik mester: kistestű minimalista motorjaik ötvözik a bobber, grass tracker és a café racer stílusokat. Az eredmény sajátos ízű, motorozható és felismerhető – barkácsvágyakkal bíróknak érdemes átlapozni galériájukat.
Kicsi és gyönyörű - Honda NX 125 - a városi dugók legyőzéséhez is kell a stílus
A hirosimai Heiwa tracker specialista. Nem félnek a legkisebbekhez sem hozzányúlni, tudják, hogy a custom hangulat nem köbcenti, hanem stílusfüggő. Ötven köbcentitől felfelé bármit átvágnak, nagy kedvencük a Honda FTR 223, de a nálunk motorosfutárok által ütött-vágott NX125-ből is megdöbbentő dolgokat faragnak. Természetesen a HD-t sem hagyják érintetlenül – önmagukat tagadnák meg, ha a Sportserből nem street tracker-café racer készülne.
Láttak már ennél szebb Viragót?
A Gravel Crew sem zárkózik el semmilyen márkától, mégis a Yamaha a kedvencük. Fő építési stílusuk a street trackerre alapozott custom, de bátran készítenek old school choppert is. Mindegy nekik, hogy ötvenes scrambler vagy literes hengerűrtartalom feletti Harley Davidson gurul be a műhelykapun – a flexet egyik sem ússza meg. 250-es Viragójuk példa arra, hogy egy semmire sem becsült középszerű bébichopperben milyen lehetőségek vannak.
Nagyon izmos a Hot Dock Harley-ja
Ne higgyük, hogy csak a kisköbcentis pöcsköszörűket imádják: a Hot Dock Custom Cycles a Harleykat robbantja atomjaira, és japán precizitással építi újra. Fejlesztenek és terveznek, gyártanak és árulnak. Négyszelepes hengerfejek, erősített hajtókarok – az ő istenük a lóerő és a sebesség. Stílusuk a szigeten belül is egyedi – tudásuk egy ezüstérmet ért az idei motorépítő világbajnokságon.
Éjszakai vadász a Sportsterből
A Hot Dock mellett tevékenykedik a Nachtjaeger Custom. Motorjaikban szeretik felidézni a második világháborús katonai repülőgépeinek komor hangulatát. Egyenes vonalak, tiszta ívek – nem szeretik a felesleget, sem a harsány színeket. Customjaik alapja szintén Harley, mindegy, hogy Sportster vagy Evo, egy kis Hot Dock féle csiszolás után bármelyik beépíthető.
Honda CB750 - a kevésbé izgalmas naked bike-ok is jók valamire
Jellemző Japánra, hogy az épített motorok fogalma nem korlátozódik az Európában annak tekintett lapos és csillogó chopper, cruiser vonalra. A sportot nem választják el a customtól, a retró sportgépek és café racerek simán beleférnek az egyedi motorok zsákjába. A Whitehouse CB 750-es Hondája is ilyen: idomzata idézi a suzukai nyolcórás versenyek hangulatát, és ott van benne a makaói endurance is. A 80-as évek legelejére tekintettek vissza, de a felhasznált anyagok nagyon is modernek – ruha alatt ott az ötvözött könnyűfém és a karbon.
Még nem láttam ennél izgalmasabb BMW-t
A Ritmo Sereno is ezt a vonalat követi, ők viszont kizárólag európai motorokkal foglalkoznak. Garázsukban BMW, BSA és Moto Guzzi customok születnek. Itt is a café racer és a versenyhangulat a kulcsszó, ennek jegyében gyönyörű ovális fej- és ülésidomokkal cserélik le a gyári alkatrészeket. A motortuning természetes, az eredményt nem szégyellik összemérni másokkal, rendszeres résztvevői vintage kupáknak. BMW versenymotorjuk egyedi, minimalista formájával biztos, hogy feltűnő látvány a rajtrácsnál, egyben kiváló példa arra, hogy a formailag kevésbé izgalmas bajor boxerből hogyan lehet gatyadomborító customot készíteni.
A Japán műhelyek listája korántsem ilyen vékony. A yokohamai épített motorok versenyén minden évben több száz gép sorakozik fel: akik megcsömörlöttek az Európában és az Államokban divatos, 20-as éveket háborgató stílustól,és már hánynak a széles kerekű, vakítóvá krómozott és airbrush-olt giccstől, túrják csak meg az internetet – az épített motoroknak van egy másik, sokkal izgalmasabb oldala.