MotoGP
A néző volt a vesztese – ismét – a hétvégi MotoGP futamnak, sokadszor az évben. Lapos, eseménytelen motorozás, nagy lyukak, széthúzó élmezőny. A katalán, vagy épp a sachsenringi verseny hangulata dimenziókkal odébb van, mintha nem is ugyanaz a mezőny lenne. Jorge úgy motorozik rajt-cél győzelmet, hogy közben azt sem tudja, vannak-e rajta kívül a pályán. Stoner és Pedrosa is jókora tempókülönbséggel jönnek be a dobogós helyeken, Rossi tapadáshiányra hivatkozva rázza a fejét a boxban negyedikként. Talmácsi az új szerelővel sem képes elmozdulni az utolsó helyről.
Lorenzo menetelése persze nem volt meglepő, a péntek-szombati edzéseredmények azért valószínűsítettek ezt-azt a futamra nézve. De hogy ennyire simán? Kvázi izzadtságmentesen? Minimálisan is Stonerre számítottunk, hogy ha nem is végig, de legalább az elején megszurkálja a spanyolt. De semmi.
Jorge lerajtol mindenkit; talán Pedrosa az első kanyarban megvillantja magát, aztán viszlát. A 99-es lassan, de biztosan kilép a képből. Casey menne vele, könnyedén fékezi ki Rossit, két runddal később már Danin is túl van, de Lorenzo előnye már ekkor behozhatatlan – ráadásul a leggyorsabb köröket is rendre a yamahás hozza.
Az első öt közötti időkülönbségek már ekkor híznak, unalmas verseny lesz ez, érezzük. Közben Talmácsit előzgetik vissza azok, akiket a kezdeti zűrzavarban le tudott vadászni. Néhány körig él a remény, talán a január óta nem fejlesztett, a Kawasakiból büntetésekkel kizsarolt tákolmányt megülő Melandrival még tarthatja a lépést a magyar. Aztán Marco ritmust vált, és Canepával szökik: a verseny felétől Talmácsi olyan magányosan motorozik, mint az ujjam.
Elöl semmi változás, Jorge motorozását mutatja néha az operatőr, néha normálba, néha slow-motion, ha már akció nincs, legalább szép képeket látunk. Casey és Dani a maga tempóját motorozza, de ugyanígy Rossi és Edwards is, csak ők egy lassabbat. Mika Kallio értékes pontokat dob el, a sóderbe vezeti a Pramac Ducatit. A Rizla-Suzuki gyalázatos teljesítményét Capirossi tetőzi, amikor versenygépe megáll alatta.
Az utolsó körökben Lorenzo már örömmotorozik, egykeréken jön el a kigyorsításokon: ez az ő versenye volt. Ezzel a tavalyi sikert duplázza a spanyol, de a lényeg, hogy a mai győzelmével ismét nyílttá teszi az összetettbeli versenyt: csapattársa 30 egységes előnye 18-ra olvad, amikor a 46-ost 13 pontért, negyedikként inti le a kockás zászló. Stoner és Pedrosa örül a dobogónak, bár nyilván nem ilyen végjátékot képzeltek idénre: Casey a feltételezett Epstein-Barr vírusfertőzés miatt elmulasztott futamokkal már rég kiesett a pikszisből, de Dani is szorosabb 2009-es befutónak örülne, amiben persze Ő is benne van. Valentino tapadáshiányról, és túlforrósodó hátsó gumiról beszél a verseny után, de a híveknek ígéri, hogy kedvenc pályáin biztosan odacsap.
Talmácsiék csalódottsága nem enyhül, Portugália is csak egy volt a sok közül, ahol nem sikerült kézzel fogható fejlődést felmutatni. A hétvége után a csapatnak is világossá vált, az új főszerelőbe vetett nagy remények semmiféle eredményt nem hoztak: Gábor hátránya, és a verseny első negyede után mutatott drasztikus tempóvesztése maradt a régi. Bár a végigmotorozott huszonnyolc körért még pontot is osztanak, ismét a magyar versenyző ért be utolsóként, nem világbajnokhoz méltó hátránnyal. A legrosszabb az egészben, hogy Gáborék még mindig a sötétben tapogatóznak: igazából fogalmuk sincs, mitől nem működik a csomag, csak a tényt látják, hogy nem működik, bár ehhez meg nem kellenek mérnökök.
2009. Estoril, végeredmény:
1. Jorge Lorenzo SPA Fiat Yamaha 45: 35.522
2. Casey Stoner AUS Ducati Marlboro 45: 41.816
3. Dani Pedrosa SPA Repsol Honda 45: 45.411
4. Valentino Rossi ITA Fiat Yamaha 45: 58.950
5. Colin Edwards USA Monster Yamaha Tech 3 46: 8.174
6. Toni Elias SPA San Carlo Honda Gresini 46: 11.231
7. Andrea Dovizioso ITA Repsol Honda 46: 11.245
8. Nicky Hayden USA Ducati Marlboro 46: 14.352
9. James Toseland GBR Monster Yamaha Tech 3 46: 19.615
10. Chris Vermeulen AUS Rizla Suzuki MotoGP 46: 28.385
11. Randy de Puniet FRA LCR Honda MotoGP 46: 31.220
12. Marco Melandri ITA Hayate Racing 46: 40.037
13. Niccolo Canepa ITA Pramac Racing 46: 40.060
14. Gábor Talmacsi HUN Scot Racing MotoGP 47: 2.821
250
Alighanem az összetettbeli versenyt is eldöntötte az a műszaki hiba, mely Bautistát repítette a bukótérbe a verseny első taktusában: a spanyol ártatlan helyzetben bukott, a hétvége utáni nyilatkozatok a blokk megragadásáról beszélnek. A versenyt végig vezető, és az ötödik körtől gyakorlatilag csak az előnyét biztosító Simoncelli címvédése még matematikailag esélyes, azonban igen sok balszerencsének és csodának kéne ahhoz történnie, hogy Aoyamától elvegyék a vébé címet. Az ő jövő évi MotoGP-s szereplése vált hivatalossá a hétvégén, jutalma egy Honda RC212V.
Hiroshi 13 pontos előnnyel érkezik Portugáliába, és bár jól kezdi a versenyt, a harmadik körben elfékezi magát, kiszélesíti az ívet, visszacsúszik nyolcadiknak. Közben Alvaro vált agresszív tempóra, egyetlen esélye a menekülés: egy tucatnyi pontot négy verseny alatt ledolgozni nem lehetetlen, de ehhez kockáztatni kell. A menetelés az ötödik körig tart, amikor az Aprilia megadja magát: Aoyama innentől kezdve bármit csinálhat, az összetetten már nem ronthat.
Közben Marco Simoncelli motorozik mindenkit körbe, pont annyira lép el az üldözőktől, hogy azok sehogy se tudjanak támadni. Az olasz innentől kezdve csak spórol: tudna ő gyorsabbat is, csak nincs rákényszerítve. Mögötte Barbera és di Meglio motoroznak tanárit, a fogócska a célvonalig tart, ahol az időmérő azt látja, hogy egyszerre érnek be, a célfotó viszont nem: a franciának adják végül a 20 pontot, de mire ezt kitalálják, addigra elmegy a pódiumos ünneplés, ahol Barbera áll a második fokon. Aoyama biztonsági motorozással negyedik, előnye így már 26 egység Bautistával, és 28 Simoncellivel szemben. Utóbbi nyilvánvalóan védené világbajnoki címét, ha a szezon első felében kevesebb balszerencse éri.
Hiába keressük, nincs az indulók között Mattia Pasini. A hónapok óta húzódó Tóth Team kontra Aprilia pörlekedés végére az anyagyár bepöccent, és a továbbiakban nem szolgáltat motorokat a magyar istálló részére.
Idősebb Tóth Imre már a szezon eleje óta veri az asztalt a gyáriaknál, hogy fia, Imre motorja nem bír azzal a felszereltséggel, amiről megállapodtak, így azért a továbbiakban pénzt nem hajlandó fizetni. A folyamatos nézeteltérések végén az Aprilia feladta a küzdelmet, és megvonta a csapattól a gyári támogatást – így Pasininek mennie kellett. Imre a „kittes” motorral esélytelenebb a pontszerzésre, mint valaha, és habár a 18-ik helyen ért célba, a 15-ik, utolsó pontot érő pozíciótól 1,5 percre motorozott. Németh Balázsnak szintén nem sikerült további egységeket gyűjteni, Ő a 16-ik lett.
1. Simoncelli (Gilera)
2. di Meglio (Aprilia) +5.317
3. Barbera (Aprilia) +5.217
4. H. Aoyama (Honda) +12.024
5. Cluzel (Aprilia) +14.349
6. Wilairot (Honda) +18.256
7. Luthi (Aprilia) +27.631
8. Pasini (Aprilia) +34.667
9. Debon (Aprilia) +45.410
10. Abraham (Aprilia) +45.891
125
Nagy fordulatokat, és esésekkel tarkított meccseket hozott a nyolcadliteresek versenye. Az összetettben 57.5 ponttal regnáló Julian Simon jött, látott, és majdnem győzött. Ha megtette volna, már a világbajnoki címére pezsgőzhetne, de így még várnia kell: a táv felénél bukott a spanyol, és bár újra csatlakozott a mezőnyhöz, csak a tizenkettedik helyen ért célba.
A portugál aranyért Pol Espargaro, a német Cortese és a pontversenyben második helyen álló, de még esélyes Bradley Smith mutattak be test-test elleni küzdelmet. Az utolsó körökben a végül ritmust váltó, hibátlanul kőröző spanyol Espargarónak sikerült begyűjtenie a huszonöt pontot csapattársa, Sandro Cortese előtt. Simon előnye jelenleg 50.5 egység Smith előtt, három fordulóval a vége előtt.
1. Espargaro (Derbi)
2. Cortese (Derbi) +0.395
3. Smith (Aprilia) +0.581
4. Bradl (Aprilia) +11.048
5. Olive (Derbi) +16.830
6. Gadea (Aprilia) +17.170
7. Rabat (Aprilia) +17.300
8. Aegerter (Derbi) +17.576
9. Zarco (Aprilia) +17.666
10. Krummenacher (Aprilia) +21.378