2010.05.10. 14:02

A nyársapáti pálya tizenegy éve részese a magyar motokrossznak – már bajnokság versenynaptárában is rendszeresen szerepel. Épített, technikás, majdnem az egész belátható. Európai versenyeken egyre inkább előnyben részesítik az ilyen jellegű terepet, ugyanis viszonylag kevés kameraállással is jól közvetíthető.

Az épített, tehát nem dombokra települő pálya egyszerűnek tűnik, de nem az. A sok, viszonylag éles fordulót több módon is lehet venni, szűk és külső, mandíneres ívet is lehet választani. A versenyzőknek nagyon jól kell önmagukat ismerni, hogy melyik nyomvonal a jobb választás, majd a döntést úgy változtatni meg, ki hol gyorsabb, a nyom mennyire gödrösödik ki és a féktáv hol lesz rumplisabb. Ez az a pálya, ahol a motorerő nem biztos, hogy a leglényegesebb: fontos a jó ívválasztás és az okos, pontos motorozás.

A mezőny szépen átrajzolja a pályát, a második futam végére már csak rossz és rosszabb nyom között lehet választani, egyre nagyobb szerephez jut a futómű. Ilyenkor már majdnem mindenhol egynyomos a pálya, nehéz előzni.

Aki nagy kigyorsításokat és erős fékezéseket csinál, mindig belső ívre fékezi a motort, az hamarabb fárad. Az jár jobban, aki a harminc perc nagy részét folyatós stílusban, a motort néha mandínerfalra kiengedve versenyzi végig. A pálya jellegének megfelelően sok az ugró, amelyeken tizedeket lehet nyerni, vagy veszíteni. Aki laposakat tud ugrani, annak hamarabb ér földre a kereke, hamarabb képes kigyorsítani. A rajtgép melletti szakasz egyszerű ide-oda, dobbantó szerű ugrókkal és visszafordítókkal. Itt a kigyorsítás, majd a rövid féktáv emészti a versenyzők erejét, ugyanis a visszafordítók szűk íveihez szinte lépéssebességre kell visszalassítani, ami bizony szívja az energiát. Nem egyszerű.

A résztvevők szája kicsit legörbült, amikor megtudták, hogy Németh Kornél megint elindul a Monster Energy Drink Magyar Motokrossz Bajnokság egy futamán. Ha technikai hiba nem jön közbe, őt nagyon nehéz megszorítani. Annyira nehéz, hogy egy héttel korábban Franciaországban a gyári KTM-mel versenyző, világbajnoki cím esélyes Max Nagl-nek is csak az egyik futamban sikerült pár másodperccel maga mögé utasítani az edzőmotorral versenyző, nagyjából húsz kilóval nehezebb magyar srácot.

Nem túlzás azt mondani, hogy Kornél a gyorsaságot tekintve benne van a VB első öt pilótája között. Ez az utolsó magyar versenye és Kanadába utazik, ahol egy teljes szezont megy majd – erre még nem volt példa a magyar terepmotorozás történetében.

A szabadedzés elején az éjszakai esőtől még eléggé ragadós, tapadós, helyenként csúszós pálya várta a versenyzőket. Előtte feltárcsázták, így néhol egészen mély is volt. Amikor a műszaki depóban álltam, mindenhonnan hallottam a panaszt: „csúszik a kuplung” vagy „nem elég erős a motor”. A mért edzésen már a kigödrösödő pályára panaszkodtak, ekkor meg a futóművet érezte mindenki rossznak. A pálya egyre nehezedett, ez azt jelentette, hogy egynyomossá vált, a kanyarokban az alternatív nyomok nagyon nehezek, mélyek, lassúak lettek. Ez magával hozza, hogy a pálya egyes szakaszain szinte lehetetlen előzni, vonatozás alakul ki, néha még a figyelmetlen, lekörözendő versenyző mögött is.

Az időmérőnek megfelelően elsőnek Németh Kornél foglalhatta el helyét a rajtgépben, aztán KTM 450 SX-F motorral menő Szvoboda Bence, majd Suzuki RMZ 450-essel Czúni László és Borka János a Kawasaki KX450F-fel. Az első futam túl nagy izgalmat nem hozott, a befutó is ebben a sorrendben történt, Kornél mintegy huszonöt másodpercet vert rá Bencére, aki viszont Czúni előtt volt bő hét másodperccel. Czúnira Borka Jani néha közeledni, néha távolodni látszott, mindenesetre a végelszámolásban két másodperc volt közöttük, igazi csata nem alakult ki.

Az MX1-esekkel együtt induló, de külön értékelt MX2 mezőnyben több izgalmas dolog történt. Hugyecz Erik Yamaha YZ250F-fel és Nagy Alex KTM 250 SX-F motorral óriásit csatázott, őket követte Szőke Márk, éppen felépülve korábbi monori versenyen elszenvedett kulcscsonttöréséből.

A második futam meglepetést hozott. Az elsőben győzedelmeskedő Németh Kornél csak a harmadik helyen tudott befordulni, Szvoboda Bence előtt pedig ott volt az élen menő Borka János, a második Czúni László, Németh Kornél valamint a Suzuki RMZ450-nel versenyző Lécz Gergő is. Két kör alatt Bence megelőzte Lécz Gergőt, Kornél pedig megelőzte Czúnit. Bence a kissé eltávolodó Czúni nyomába eredt. Nem volt irigylésre méltó helyzetben az élen menő Borka János, akit a gyors és tapasztalt Németh Kornél vett üldözőbe.

Jelenleg Európában senki nem érezné jól magát, ha Kornél menne mögötte. Nagyon kevés ember mögött menne hosszú ideig, talán három-négy ilyen versenyző van jelenleg. Természetesen Borka Jánost sem kell félteni, az ötszörös magyar bajnok nagyon tapasztalt, gyors versenyző, másrészt sokszor bebizonyította már, hogy nem elég utolérni, meg is kell előzni.

Az egynyomos pályán nem volt egyszerű még Kornélnak sem. Három kört mentek vonatozva, aztán egy csiki-csukiban letörte az ívet és a belső ívre betette KTM-je kerekét a Kawasaki mellé. Ahogy mondani szokták: befűzte az oktatófilmet. Szűken fordulva azonnal lett két méter előnye, a következő ugrón egy gyengét scrub-olt, rövidebbet és laposabbat ugrott; egy pillanat alatt lett négy méter előnye. A kör végén már három másodperccel vezetett és a futam végén pedig majd' fél perccel nyert Janika előtt.

Más kérdés, hogy a magyar szinten élversenyzők miként élik meg ezeket a szituációkat. A Kornél mögötti mezőnyben volt küzdés. Az MX1 vonalon Bence lassan, de biztosan rájött Czúnira, majd megelőzte, de Borkát nem tudta utolérni; az összesített második hely az övé lett. Az MX2-ben Nagy Alexet megközelítette Hugyecz Erik és nagy csata után el tudott menni. Összesítésben csak a dobogó harmadik fokára állhatott fel, mert Erik az első futamban győzött, a másodikban azonban második lett, így pontegyenlőség volt kettejük között, de a későbbi futam eredménye döntött. Harmadik a fiatal Firtosvári Gábor lett, ő mindkétszer harmadik helyen ért célba.

Mindenképpen említést érdemel Szőke Márk, aki a sérüléséből felgyógyulva az MX2-esek negyedik helyét szerezte meg, valamint az MX2-ben ötödik helyen befutó Soóky Zsolt (Honda CRF250), aki sokszoros magyar bajnok, aki húsz éve a sportág egyik állandó embere. Kitartása és küzdése példaértékű a fiatalok számára.