Illegális reklámmal nyomul a BMW?
A szubliminális, azaz tudatküszöb alatti meggyőzést, reklámozást szigorúan tiltja a médiatörvény. A népszerűsítési forma lényege, hogy a nézőre vagy hallgatóra a lélektani értelemben tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű optikai, vagy akusztikai ingerrel hoznak létre tudatalatti gondolatáramlást, érzelemmódosulást. Tényleg ilyen veszélyes vizekre evezne a BMW?
A jelek szerint igen, bár szakértőik állítják, reklámfilmjük nem illegális.
A BMW S1000RR-t népszerűsítő klipet egy speciálisan erre a kísérletre felszerelt moziban vetítették le. A vászon mögé egy hatalmas reflektort telepítettek, mely egy BMW kivágással ellátott árnyékolón keresztül villantotta a márkanevet a nézők szemébe. Amikor Ruben Xaus, a Superbike világbajnokságban S1000RR-rel versenyző spanyol pilóta azt mondja a filmben a közönségnek, hogy csukják be a szemüket, mindenki a BMW feliratot látta maga előtt. Azt hitték, varázslat, pedig nem: tudat alatti manipuláció.
A módszerrel már az '50-es évek elején reklámoztak, de a témáról szóló első hivatalos értekezés 1957-ben, Vance Packardtól született meg, Hidden Persuader című könyvében. A műben többször utalnak James Vicaryra, aki mozikban tesztelte a szubliminális reklámozási formát – a subliminal advertising elnevezés is tőle származik.
James úgy módosította a közönségnek levetített mozifilmet, hogy egy-egy darab, rövid feliratot tartalmazó képkockát toldott be a szalag bizonyos részeibe. A másodperc tört részéig felvillanó „igyál kólát”, vagy „egyél pop-cornt” szövegrészletek senkiben nem tudatosultak, azonban a felmérések szerint a pattogatott-kukorica eladások 57,5 százalékkal, a kóláé pedig 18,1 százalékkal nőttek. A későbbiekben a feliratok helyett egy hatalmas, gyöngyöző kólás poharat vetítettek fel – a hatás ugyanaz volt.
A tudatküszöb alatti reklámok, bár etikusságuk megkérdőjelezhető volt, hosszú évtizedekig fennmaradtak: a legutolsó nagy hullám az 1990-es évekre tehető, azonban a nem tudatosuló reklámozási formákat az utóbbi időben szigorúan tiltják.
1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról.
Reklámkorlátok és –tilalmak:
10. § (1) A reklám tényállításaiért - a tudatos félrevezetés kivételével - a műsorszolgáltató e törvény szerint felelősséggel nem tartozik.
(5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.
Az elemzők szerint a BMW klipje azonban nem minősül szubliminális reklámnak. A márkanév felvillanása előtt ugyanis elég ideje (jelen esetben bő két perce) van a nézőnek arra, hogy tudatosuljon benne, hogy jelenleg egy, az S1000RR-t népszerűsítő kampányfilmet tekint meg.
Etikus?